Ezért fontos, hogy orvos és beteg egy nyelvet beszéljen

2018. február 22. 21:54

Szentesi Éva
WMN

Ezeket a fiatalokat nemcsak a tudományos megközelítés érdekli, hanem az is, mit lehet még a tudományon kívül tenni a gyógyításért.

„Néhány héttel ezelőtt a Semmelweis Egyetem hallgatói meghívtak az orvosommal együtt egy beszélgetésre, mert nagyon érdekelte őket, hogyan lehet a betegekkel hatékonyabban kommunikálni. Az is érdekelte őket, mit érez a beteg, min megy keresztül, amikor megkapja például a »halálos ítéletét«, mit ért abból, amit mondanak neki az orvosok. Ezért a beszélgetés úgy kezdődött, hogy előbb felolvasták a zárójelentésem, majd elmondtam én a saját szavaimmal a történetet, ezzel is éreztetve a különbséget. Kíváncsiak voltak rám, mint ráktúlélőre, és kíváncsiak voltak arra az orvosra is, aki életem legnehezebb időszakában utat mutatott nekem. Ha önmagában az nem volna eléggé megható, hogy van ebben az országban egy maroknyi diák, aki éjt nappallá téve tanul azért, hogy egyszer majd emberek életét mentse meg, akkor elmondom nektek: ezeket a fiatalokat nemcsak a tudományos megközelítés érdekli, hanem az is, mit lehet még a tudományon kívül tenni a gyógyításért. 

Ugyanezen a keddi napon történt délelőtt, hogy elém került került »dr.« Dávid Tamás álonkológus ítélethirdetése, akit 2018. február 14-én ítélték el három év felfüggesztettre a következőkért: »A vádlott a súlyos, daganatos betegeket – az egyes tanúk szóhasználatával élve – vehemensen lebeszélte az orvostudomány által gyógymódként elfogadott kemoterápiáról és a sugárkezelésről – fogalmazott Szabó Helga, a Győr-Moson-Sopron megyei Főügyészség ügyésze.« (forrás: HírTV) Dávid Tamás 2010 és 2015 között onkológusnak adta ki magát (amíg az ÁNTSZ-nek valaki bejelentést nem tett), és rákban szenvedő betegeket »kezelt« C-vitaminnal, miközben vehemensen lebeszélte őket az orvosi kezelésekről. (forrás: Kisalföld)

Az ítélet szigorúságán lehet vitatkozni. Szerintem a kiszolgáltatott emberek félrevezetése minimum kimeríti a gyilkossági kísérlet fogalmát. De én nem vagyok rögtön ítélő bíróság (milyen kár, mert, mondjuk, akkor Dávid Tamás Bene Krisztián mellett ülne már rég, és még jó sokáig).”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/125577