Szili „áruló”, Gyurcsány nem?

2018. február 16. 13:32

Galló Béla
Mozgástér

Szili Katalinban jelölik ki a lejtmenet felelősét. Miatta tartanak ott, ahol tartanak, ezt sugallják, ő az, aki elindította a pártot annak idején a lejtőn.

„Nálunk persze kifejlett kultusza van az »árulásnak«. Januárban volt Görgei Artúr születésének 200. évfordulója, ő azzal »árulta el« az éppen női ruhában menekülő Kossuth Lajost, hogy nem akart már – fölöslegesen – feláldozni Világosnál több tízezer fiatal magyar életet. (Negatív mítosza állítólag ahhoz kellett, meg ne sérüljön nemzeti önbecsülésünk, hiszen az szóba se jöhetett, hogy a szabadságharc katonai sikérét eleve kizárta az akkori »európai súlyegyen«.)

Kiváltképp pedig a baloldal története van teli »árulókkal«. (...) Keresztbe-kasul árulózzák egymást e jeles férfiak, miközben nemrég még – Unicummal, whiskyvel, netán száraz torokkal – az összefogásról papoltak. Elszántan szappanozzák tovább a lejtőt, miközben néhány mélyen szántó kollégájuk a mai helyzet okát most is az »árulásokban« véli fölfedezni.

Lévai Katalin legújabb, meglepőnek igazán nem nevezhető karrier-sasszéja ürügyén sokan most egy másik hölgyben, Szili Katalinban jelölik ki a lejtmenet felelősét. Miatta tartanak ott, ahol tartanak, ezt sugallják, ő az, aki elindította a pártot annak idején a lejtőn. Már időrendileg sem stimmel a dolog. Az első kétharmados parlamenti vereség 2010 tavaszán következett be, Szili pedig csupán októberben lépett ki – egy szál magában – az MSZP-ből. Előtte hosszú éveken át a lejtő veszélyeire figyelmeztetett, mindhiába. Nemzeti elkötelezettségű, nyitott szellemű baloldali néppártot akart, szemben Gyurcsányék fékezett habzású neoliberális irányvonalával, amely ráadásul még a nemzeti problematika iránti érzéketlenségével, sőt, kifejezett ellenszenvével is dicsekedett.

Ne szépítsük, az MSZP végül is Gyurcsányt választotta (...). Demokratikus Koalícióját ily módon kellő alapozás előzte meg, s bár fizikailag eltávozott, szelleme azonban Mesterházy Attila, Tóbiás József és Molnár Gyula elnöksége alatt is a párt falai között maradt. Mindmáig ott lebeg. Ripp Zoltán, a »gyurcsányizmus« legjobb ideológusa annak idején megírta, hogy az MSZP Gyurcsány-párttá válásának »nincs versenyképes alternatívája (…) az új identitás kialakítása az MSZP ’saját népének’ az átnevelését feltételezi – ha már a népet leváltani nem lehet.« (Mozgó Világ 2007.június) Látnoki szavak. Pontosan itt tart most is az MSZP. Ám ez nem árulás.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/125259