Aristo szerint a világ

2018. február 10. 12:11

Az Európai Unió jelenlegi tisztségviselői pontosan úgy viselkednek, ahogyan a Római Birodalom vezető tisztségviselői viselkedtek. Nem probléma, hadd jöjjenek, mi vagyunk a legerősebbek, lenyeljük őket keresztben. Interjú.

„Sokan állítják, a történelem ismétli önmagát. Mi a véleményed erről? Akár eszköztár, vagy kontextus tekintetében, de gondolok itt az emberi természet sajátosságaira is.

Az utóbbi a kulcsszó, mert az emberi természet változatlan. Gibbon, a nevezetes brit történész mondja azt, hogy a történelem nem más, mint az emberiség őrültségeinek, hibáinak és bűneinek az összessége. A történelem természetesen nem ismétli önmagát a szónak abban az értelmében, hogy sohasem áll elő még egyszer ugyanaz a helyzet. Mindig van egyéb tényező, horribile dictu a technikai fejlődés. Klasszikus példája ennek, ami a közbeszédet is uralja, hogy az uniónak mekkora óriási teljesítménye, hogy nem volt Európában háború. Na most, ez egyrészt nem igaz, mert a Balkánon volt, Ukrajnában meg most is tart, de hogy olyan igazi nagy háború nem volt, véleményem szerint nem az Európai Unió érdeme, hanem az atombombáé. Az a kölcsönös, halálos fenyegetettség, mert ha ma kitör a háború, akkor Európában kő kövön nem marad. De szó szerint, élő ember nem marad. Rómát úgy döntötték meg, mindig ezzel példálózóm, mert szeretem az antik történeteket, hogy fegyveresen bejöttek a barbárok és fejbe vertek mindenkit, aki nekik nem tetszett. Na most, ezt ma már nem lehet. Azaz bárki barbár fegyverrel nekiindulna, hogy Európát leradírozza, hiába vannak többen, vagy hiába elszántabbak, azaz minden megvan bennük, ami a Római Birodalom ellenségeiben megvolt, ma ez egy gombnyomással eltüntethető.

Néha azért mégis furán érezzük magunkat, különösen, ha mondjuk a röszkei felvételeket, vagy Nyugat-Európa szilveszteri mulatságait nézzük, de erre visszatérünk később, most még maradjunk a történelemnél.

Oké, tehát a történelem olyan értelemben ismétli magát, hogy az emberek ugyanazokat a hibákat követik el. Ha megnézed, az Európai Unió jelenlegi tisztségviselői pontosan úgy viselkednek, ahogyan a Római Birodalom vezető tisztségviselői viselkedtek. Nem probléma, hadd jöjjenek, mi vagyunk a legerősebbek, lenyeljük őket keresztben.

A gőg?

Így van. Hát mi ez nekünk? Gondolj bele! Attila megveri a gótokat, de nagyon, a gótok menekülnek, és a Dunánál kérik, hogy engedjék be őket a Római Birodalomba. Kérik. Mert menekültek, a szó szoros értelmében, tudjuk, hogy a hunok nem gatyáztak, hogyha legyőztek valakit. És beengedik őket, mert arra számítanak, hogy fiatalok, így elmennek katonának és adót fizetnek majd. Azt írja Ammianus Marcellinus (a késő római császárkor legkiemelkedőbb történetírója – szerk.), hogy mindenféle vízi járműveken hozták át őket és szó szerint „gondosan ügyeltek arra, hogy egy se maradjon a túlparton”. Tehát a Római Birodalom későbbi lerombolói bejönnek, a hivatalnokok alkalmatlanok, a birodalom nincsen fölkészülve, korruptak, Marcellinus szerint egy fél döglött kutyáért egy aranyat kértek, akkora éhínség volt. Magyarán nem tudtak velük mit kezdeni. Ettől ezek berágtak és teljesen érthető módon föllázadtak, ami aztán a hadrianopolisi csatához vezetett. A lényeg tehát, hogy ugyanazokat az emberi hibákat követjük el most, amelyeket már akkor elkövettek és amelyeket örökké el fogunk követni, mivel emberek vagyunk. Ugyanazok az emberi tulajdonságok, a hatalomvágy, a hiúság, a gőg hajtanak bennünket. Ilyen értelemben ismétlődik a történelem. Ugyanaz a helyzet viszont kétszer egészen biztosan nem áll elő.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/124970