Uniós biztos: A demokráciához szükséges az aktív civil társadalom

2018. február 8. 07:19

Vera Jourová jogérvényesülésért és fogyasztópolitikáért felelős uniós biztos szerint a demokráciához fontos a civil társadalom aktív és hatékony működése.

 Egy országról nem lehet elmondani, hogy demokratikus pusztán azért, mert választásokat tartanak, a demokráciához a civil társadalom aktív és hatékony működése is szükséges - jelentette ki Vera Jourová jogérvényesülésért és fogyasztópolitikáért felelős uniós biztos Strasbourgban szerdán.

Jourová az Európai Parlament plenáris ülésének a civil társadalom csökkenő tere címmel tartott vitája során elmondta, a civil szervezetek támogatása több uniós tagállamban csökken a munkájukat ellehetetlenítő törvények miatt, és kampányokkal hallgattatják el őket. „Az áldemokráciákban az embereket időnként csupán szavazni hívják, ez az igazi veszély a demokráciára nézve” – fogalmazott.

Aláhúzta, a feladat az ez ellen való küzdelem, ugyanis a civil társadalom elhallgattatása a populizmus egyik eleme, amelynek erősödése a kritikus gondolkodás, a társadalom politikában való tudatos részvételének a visszaszorulásához vezet. Amennyiben a nemzeti hatóságok szándékosan próbálják meg elhallgattatni a civil társadalmat, ha ellenőrizni vagy megbélyegezni akarják őket, az uniós bizottság fellép az adott tagország ellen, ahogyan erre már példa is akadt Magyarország esetében. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a civil társadalmat illetően nemcsak az unió keleti felében tapasztalhatók aggasztó fejlemények, hanem a nyugati felében is.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon több mint 60 ezer civil szervezet működik problémamentesen, és a szervezeteknek csupán kevesebb mint egy százaléka törekszik politikai befolyásra. Teszik mindezt anélkül, hogy bármilyen demokratikus elszámoltathatósággal rendelkeznének, így csakis álproblémaként értelmezhető e szervezetek Európát telekiabáló felháborodása – közölte.

Kifejtette, Magyarországon nagy tiszteletnek örvendenek a civil szervezetek, fontos szerephez jutnak a közvélemény formálásában, ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egésze számára egyértelmű legyen, milyen érdekeket képviselnek. A külföldről támogatott civil szervezetek átláthatósága rendkívül fontos jogállami követelmény, amely mindenkire vonatkozik – húzta alá. „Az Európai Parlamentet elárasztó feljelentő leveleket ugyanaz a néhány, Soros György terveit elősegítő, migrációt támogató civil szervezet terjeszti, amelyek évek óta támadják nyíltan vagy burkoltan a magyar kormányt” – fogalmazott a néppárti képviselő.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az illiberális demokráciákban - mindenekelőtt Magyarországon és Lengyelországban – a kormányok „brutális módon próbálják ellehetetleníteni” a civil társadalom működését. Az Európai Parlamentnek alapvető politikai és morális felelőssége, hogy határozottan felemelje a szavát ez ellen az elfogadhatatlan és diktatórikus politikai gyakorlat ellen – közölte.

A politikus véleménye szerint az Európai Uniónak haladéktalanul létre kell hoznia egy úgynevezett demokráciaalapot, amelyhez az Európai Unió tagállamaiban működő civil szervezetek közvetlenül fordulhatnának anyagi támogatásért, nemcsak egyes projektek, hanem a hosszú távú tervezés, a fenntartható működés érdekében is.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője felszólalásában elmondta, a civil társadalom megfélemlítése nem csak magyar ügy, Európát bomlasztja szét, ha nem sikerül gátat szabni a civil szervezeteket elnyomó autokratikus törekvéseknek és szisztematikus fenyegetéseknek az Európai Unió határain belül.

(MTI)

 

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/124854