Megszakítjuk adásunkat

2018. február 7. 20:27

Techet Péter
Magyar Nemzet

Ha valaki egy olasz város utcáin fegyverrel vadászik emberekre, egy politikus egyenesen magukat a menekülteket teheti felelőssé a történtekért.

„A kedves olvasók bizonyosan nem a tévéképernyők előtt töltötték rettegve a hétvégéjüket. Ha Európában muszlim terrorcselekmény történik, a legtöbb csatorna megszakítja adását, és élőben közvetít, órákon át elemezve a történteket. Nemritkán a semmit. Amikor 2016 nyarán Münchenben, egy bevásárlóközpontban lövéseket hallottak az emberek, és órákra leállt a bajor főváros, az összes német és nagyobb külföldi tévé breaking newst jelentett. Miután kiderült, hogy az elkövető egy neonáci nézeteket valló perzsa, hirtelen lanyhult az érdeklődés – az eset ugyanis nem illett a megszokott sémába.

Most szombaton nem szakította meg a műsorát egyetlen adó sem, de a szakértők és az álszakértők sem elemezgettek órákon át. Végül is csak hat ember sebesült meg egy utcai terrorakció során. Szóra sem érdemes.

Egy fiatal férfi, aki tavaly a jobboldali Északi Liga képviselőjelöltje volt, autójával Marche tartomány egyik városa, a festői Macerata utcáin száguldozott, bevándorlókra lövöldözve. Öt afrikai férfit és egy afrikai nőt sebesített meg. Amikor a rendőrség többórás üldözés után elfogta, olasz zászlót lobogtatva, Olaszországot éltetve szállt ki kocsijából. Matteo Salvini, az Északi Liga elnöke elítélte az erőszakot. Tessék-lássék módon. A Silvio Berlusconi pártjával szövetséges politikus hozzátette: azok az igazi felelősök, akik beengedték a menekülteket. Ha valaki egy olasz város utcáin fegyverrel vadászik emberekre, nemhogy nem szakítják meg adásukat az európai tévék, de egy politikus egyenesen magukat a menekülteket teheti felelőssé a történtekért. Az Il Manifesto római kommunista napilap hétfői számában jogosan tette föl a kérdést: mi lenne az európai közvélemény reakciója, ha Maceratában egy fekete ember lődözött volna órákon át az autójából, és sebesített volna meg hat fehér olaszt. Nyilván mindenki terrorizmust kiáltott volna. Most semmi ilyesmi nem történik. Az erőszakot persze azok is elítélik, akik beszédeikben erőszakra buzdítanak, de mindenki hangsúlyozza: egyedi esetről van szó, nem kell pánikolni, pláne általánosítani.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/124846