Kriptovaluták: mi fán terem az okos szerződés?

2018. február 6. 15:55

Molnár-Caracas Antal
Mandiner

Papíralapú jogrendszerünk lassú és sok esetben megbízhatatlan – erre fog megoldást nyújtani az okos szerződés. Ez a szerződés kikényszeríthető lesz, nem függ majd senkinek a jóindulatától és kedvességétől.

Hónapok óta nap mint nap érkeznek a hírek a különböző kriptovalutákról, ezeken belül is főleg a bitcoinról. De a bitcoinon túl is van élet, izgalmas, kevesebbek által ismert fogalmakkal, lehetőségekkel, alkalmazásokkal.

Smart Contract

Amikor megismerkedtem ezzel az új, furcsa és kiismerhetetlen területtel, akkor nem nagyon tudtam, mire számítsak. Hiszen a bitcoinon kívül én sem nagyon hallottam másról. Egészen addig, amíg rá nem találtam a smart contractokra, magyarul az okos szerződésekre. 

Világossá vált számomra, hogy aki ezzel a területtel hosszabb távon szeretne foglalkozni akár informatikusként, akár jogászként, igen jól fog járni. Ennek oka pedig, hogy a jog az a terület, amelyet a technológiai fejlődés nem tudott alapjaiban megreformálni, ugyanis kis túlzással ugyanott tartunk mint száz vagy kétszáz évvel ezelőtt.

Papíralapú jogrendszerünk lassú és sok esetben megbízhatatlan – erre fog megoldást nyújtani az okos szerződés. 

A jövőben kevesebb szükség lesz az ügyvédek és közjegyzők munkájára, a bírók ítélkezését pedig határozottan meg fogják könnyíteni az okos szerződések.

Természetesen az okos szerződés nem csak egy szerződés, több annál. Most csak egy vetületét mutatjuk be ebben az írásban.

Az egyik legnagyobb probléma a jogrendszerrel a kikényszeríthetőség kérdése. Ha egy jogszabály nem kikényszeríthető, azzal sérül a jogbiztonság. Ugyanis ha szerződésbe van foglalva, hogy a kötelezettnek meghatározott feltételek beteljesülése esetén valamit adnia kell a jogosultnak, az pedig nem teljesíti, akkor elkezdődik a jogi herce-hurca. Ez a harc pedig egy nagyon időigényes eljárás, amivel rengeteg pénz megy el. Nem elég, hogy sokszor megbízhatatlan, hanem kiszámíthatatlan is a jog, mivel a folyamatosan változó jogszabályok mellett nehéz valamibe kapaszkodni.

Lehet egy szerződés bármennyire kógens, aki akar találni valamilyen jogi kiskaput, az biztos meg fogja találni.

De mi tudna erre a problémára megoldást nyújtani?

Hosszabb távon ezekre a problémákra tud megoldást nyújtani három terület: a sima okos szerződések, a bankszektor (azon belül is a hitelezés), valamint a biztosítások.

Az okos szerződés nem azért „forradalmi”, mert számítógépen, esetleg telefonon keresztül kell majd megkötni. Azért forradalmi, mert valóban kikényszeríthető. 

Mondok egy példát a biztosításon keresztül.

Tételezzük fel, hogy ön vesz egy repülőjegyet 70 ezer forintért. Köt egy olyan biztosítást, miszerint ha késik a repülőgép, akkor visszakapja a repülőjegy árát. 

Nézzük okos szerződés nélkül!

A gép késik három percet. Nem többet, csak hármat. Ilyenkor a szerződésbe foglalt feltétel teljesül és lehet menni a pulthoz reklamálni, hogy megkapjuk a jegyárat. Igen ám, de az ügyintéző ránézz önre kedvesen és mondja, hogy csak három percet késett gép, ez pedig nem is nevezhető igazán késésnek. Ezért elkezdünk szélmalomharcot folyatni egészen addig, amíg ki nem vezet minket a biztonsági őr a repülőtérről, vagy idegesen elvonulunk, beülünk egy taxiba és megígérjük, hogy többet ilyen biztosítást nem kötünk. 

Okos szerződéssel

A gép késik egy darab percet. Csak egyet. Leszállás után közvetlenül megnézi telefonján a bitcoin pénztárcáját és látja, hogy visszakapta a jegyárat. 

Kész, ennyi.

Mi történt?

Ön előveszi a telefonját és belép az adott biztosítási cégnek az alkalmazására. Rányom, hogy „biztosítás megkötése”. Ilyenkor az okos szerződés egészen addig bent tartja a cég pénzét, amíg a repülés véget nem ér. Mit jelent az, hogy bent tartja? Az, hogy sem az ügyfél, sem a cég nem férhet hozzá a pénzhez.

Az okos szerződést úgy kell elképzelni, mint egy széfet, amit csak akkor lehet kinyitni, ha meghatározott feltétel teljesül. És amint teljesült, a széf automatikusan kinyílik. 

Vagyis, ha a cég azt vállalja, hogy ha a gép egyetlen másodpercet is késik, akkor a széf automatikusan felszabadítja az összeget és az ügyfél számlájára utalja. Ha nem késik, akkor a cég automatikusan visszakapja azt.

Vagyis az, hogy a szerződés kikényszeríthető lesz, nem függ senkinek a jóindulatától és kedvességétől.

Ezzel szemben az írásba foglalt kötelezettség ex lege teljesül.

Nézzünk egy másik példát!

Önnek lekvárkészítő vállalkozása van. Egy üzletlánc vállalja, hogy értékesíti a termékét, viszont nem akarja megvenni, hanem inkább csak kihelyezi a polcra és amennyi darabot megvesznek belőle, annyi pénzt kap az ön vállalkozása. Ez egy létező szerződéstípus.

Eddig nincs ebben semmi különleges. 

A gond ott van, hogy ezzel vissza lehet élni nagy tételben. Ugyanis az üzletlánc hivatkozhat arra, hogy 300 egység hiányzik az 1000-ből, abból 200-at tudott értékesíteni, 100 pedig romlott volt, emiatt pedig csak a 200 egységről fog kiállítani számlát. Utána meg természetesen lehet bírósághoz fordulni.

Sarkítottam ugyan, de megint: aki vállalkozik, tudja jól, mennyi lehetőség van a jogszabályok kijátszására.

Okos szerződés esetén maga a szerződés zárolja az 1000 db egység árát, 100 ezer forintot.

Minden egyes üveg lekvár 100 forint. Minden eladott egység után 70 forint jár az ön vállalkozásának, 30 az üzletláncnak. 
És akkor nézzük a folyamatot.

Kicsiben: 

1. A vásárló levesz a polcról egy darab lekvárt.
2. A vásárló a kasszához ér, majd a pénztáros leolvassa a kódot.
3. A leolvasott termék kódját a gép automatikusan továbbítja az okos szerződésnek.
4. A kifizetett 100 forintot szintén átutalja az okos szerződésnek.

Nagyban:

1. Az okos szerződésben felgyülemlett 400 egység. 1000 lekvárból tehát 400 lekvárt eladtak, megmaradt 600.
2. Az okos szerződésben felgyülemlett a 400  egységnek megfelelő 40 ezer forint.
3. Hónap végén az üzletlánc, kötelezettségéből fakadóan leolvassa a megmaradt lekvárok termékkódját.
4. Az okos szerződésben azonban 1000-ből csak 900 egységről van adat, ennyivel tudnak elszámolni.
5. Az okos szerződés a hiányzó 100 üveg lekvár miatt további 10 ezer forintot add hozzá a 40 ezer forinthoz.
6. A szerződés lejártát követően, végeredményben az üzletlánc az 50 ezer forintot úgy osztja szét, hogy 15 ezer forint jár az üzletláncnak, 35 ezer forint a vállalkozásnak. 
7. A megmaradt 50 ezer forintot pedig felszabadítja az okos szerződés és visszautalja az üzletláncnak, a megmaradt 600 egységnyi lekvár pedig megy vissza a vállalkozásnak.

Azzal, hogy minden automatikusan teljesül, nincs lehetőség arra, hogy kijátsszuk a rendszert.

Ha nem teljesíted a szerződésbe foglalt kötelezettséget, akkor nincs mentség. Ha pedig firtatnád azt, ami az okos szerződésbe volt foglalva, akkor lehet bírósághoz fordulni. A bíróságnak pedig – ha úgy alakul, ahogy elképzelem –  nemigen lesz mérlegelési lehetősége. 

Összegezve: a kriptovaluta világa nem csak a bitcoinból áll. Ez a világ annál sokkal mélyebb és érdekesebb, mint hogy csak berakjuk simán a pénzünket és várjuk, hogy gazdagok legyünk. Aki nem csak meggazdagodni szeretne, hanem részt venni ennek a világnak a szervezésében, akkor utána tud járni, milyen létező projektek vannak, amik a mi életünket meg fogják könnyíteni.

A következő cikkben körbejárjuk, miként teheti átláthatóbbá az okos szerződés a politikát és miként javíthatja meg a demokráciát.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/124775