Kihasználja a pillanatot

Iráni tüntetések: Trump felmondja az atomalkut?

2018. január 3. 18:41

Egyes elemzők szerint a Trump-kormányzat az iráni tüntetéseket használhatja ki arra, hogy szankciókkal vagy akár a többhatalmi atomalku felmondásával további nyomást gyakoroljon a komoly gondokkal küszködő teheráni vezetésre.

A Politico című lap felmérése szerint az iráni tüntetések lehetőséget teremthetnek arra, hogy Donald Trump amerikai elnök felmondja a többhatalmi atomalkut Iránnal.  Az amerikai lap által megszólaltatott szakértők és elemzők Trump elnököt támogató tábora szerint az elnök kihasználhatja a teheráni vezetés „gyönge pillanatait”, a Trumppal szemben kritikus szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy az atomalku esetleges felmondása éppen hogy a teheráni vallási vezetés kezére játszhat.

A lap elemzése kiemeli, hogy az elnök és a kormányzat tisztségviselői eddig „retorikai támogatást” nyújtottak a teheráni tüntetőknek, továbbá közleményekben és Twitter-bejegyzésekben bírálták az iráni kormányzatot. A Politico információi szerint a Trump-adminisztráció fontolgatja azt is, hogy milyen további lépéseket tegyen, élhet akár célzott szankciókkal is. Richard Goldberg, a szenátus egyik volt republikánus szakértője szerint Donald Trump „nem lesz hajlandó lemondani a szankciókról, miközben az emberek az utcán protestálnak”. Andrew Bowen, a republikánusokhoz közel álló American Enterprise Institute elemzője úgy vélte: a kormányzat úgy kalkulál, hogy kihasználja a pillanatot, nem mond le a szankciókról, és további nyomást gyakorol a már amúgy is komoly gazdasági gondokkal küszködő teheráni vezetésre. Bowen szerint ez lehetőséget ad az atomalku feltételeinek esetleges újratárgyalására. 

A térség más szakértői és volt amerikai kormányzati tisztségviselők viszont vitatják ezt a megközelítést, azzal érvelve, hogy az atomalku felmondása „a keményvonalas iszlamista vezetőknek nyújtana mentőkötelet”. Dennis Ross közel-keleti kérdésekkel foglalkozó szakértő például, aki korábban három, demokrata párti és republikánus amerikai elnöknek is tanácsadója volt, egyáltalán nem mondaná fel az Iránnal kötött atommegállapodást, ez ugyanis szerinte elvonná a figyelmet magáról Iránról, és az amerikai lépést helyezné előtérbe, miközben Washingtonnak arra kellene változatlanul ráirányítania a figyelmet, hogy mi zajlik Iránban.

Az iráni vezetés egyébként kitart amellett, hogy nem tárgyalja újra a 2015 nyarán született megállapodást, amelyet az Egyesült Államok mellett Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország írt alá. Donald Trump már elnökjelöltként is ostorozta a megállapodást, elnökként azonban munkatársai – köztük Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó, Jim Mattis védelmi és Rex Tillerson külügyminiszter – meggyőzték őt a tiszteletben tartásáról. Európai vezetők is az atomalku megőrzése mellett tették le a voksukat.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/123137