Csak a matek

2017. december 5. 07:23

Hargitai Miklós
Népszava

Ha mindkét oldalon ugyanaz a hitvány, számító és kicsinyes emberi minőség csap össze a szavazatainkért, akkor a versengés tétje tényleg nem lesz más, mint hogy ki költheti (lophatja) el a pénzünket.

„Amikor két hete a Gödörben a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom hívására összeült a baloldali oppozíció, elhangzott egy vízió arról, hogy az egyéni körzetekben hogyan győzhető le jövőre a Fidesz. Kimérni, hogy melyik jelölt a legnépszerűbb, majd az összes pártnak és mozgalomnak beállni a legesélyesebb induló mögé – ez volt a koncepció lényege. Akár komolyan is lehetett volna venni, ha nem ugyanazon a szeánszon jelentette volna be az egyik résztvevő, Gyurcsány Ferenc, hogy »heteken belül« megszületik a megállapodás egy teljesen más (párt-) logikájú körzetfelosztásról.

A DK elnöke akkor azt is elmondta, hogy az egész ötletelés hajdani, ma már csak elvétve fölemlített kiindulópontja – miszerint kikezdhetetlen tekintélyű, helyben elfogadott civil jelöltek mögött kellene fölsorakoznia az egész ellenzéknek, kikerülve a 2014-es összefogás-csapdát – miért kivitelezhetetlen. Azért, mert azoknak az indulóknak a töredékszavazatai, akik mögött nem áll pártlista, nem csatornázódnak be a kooperáló pártokhoz, hanem elvesznek. Lefordítjuk, hogy a választás-matematikát magától távol érző olvasó is meg tudja fejteni: lehetséges ugyan, hogy beágyazott, a közéletben aktív civilekkel el lehetne hozni a körzetek többségét – különösen szerencsés esetben akár a kormányalakítás lehetőségét is – 2018 tavaszán, de mivel az egyenként 1 és 10 százalék közötti szavazatra esélyes pártok így néhány ezrelék és fél százalékpont közötti szavazatmennyiséget bukhatnának, nem lesz belőle semmi.

Nem, nem az a tanulság, hogy már megint annak lett igaza, aki az önzésre építette a politikáját. (Orbán Viktorra, a legkereszténydemokratább miniszterelnökre gondolunk egyébként.) Még csak az sem, hogy a dilemmára részmegoldást kínálna, ha – Heller Ágnes gondolatkísérletét követve – tíz helyett mondjuk csak két ellenzéki lista mérkőzne meg a jelenlegi parlamenti többség pártjaival. Mi inkább arra szeretnénk utalni, hogy ha mindkét oldalon ugyanaz a hitvány, számító és kicsinyes emberi minőség csap össze a szavazatainkért, akkor a versengés tétje tényleg nem lesz más, mint hogy ki költheti (lophatja) el a pénzünket. Azért pedig igazán kár ekkora felhajtást csinálni. Amennyiben a a Pécsett az elindulást fontolgató Mellár Tamás (aki pedig tényleg az ultimate jelölt lenne az eredeti kormányváltó elgondolás szerint, amelynek a realitását néhány időközi választás igazolta is) nem elég jó név ahhoz, hogy a baloldal pártjai átgondolják miatta az úgynevezett stratégiájukat, akkor… Akkor annyiban mégiscsak Heller Ágnesnek lesz igaza, hogy a történelem fog róluk ítéletet mondani.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/121742