Igen, menj!

2017. október 21. 08:30

A sárban fekve, véresen, a gyilkos sortűz poklában már szabadok voltak.

2017. október 21. 08:30
Szerencsés Károly
Magyar Hírlap

„A Thököly útra érve merte megmondani Irénnek, hogy nem megy most haza. Kicsit fél, hogy az indulatai elszabadulnak. Nem akar találkozni az ávóssal meg a házmesterrel. Inkább beáll a felkelők közé. Az egy hadsereg, ott van fegyelem. Ismer is pár srácot a Baross tériek közül. Ott majd hasznát vehetik a katonai kiképzésének is. Harcolni fog, de még jobb lenne, ha harc nélkül is el lehetne érni, hogy a ruszkik hazamenjenek. Utána már majd rajtunk múlik – ilyeneket mondott –, és csillogott a szeme. Irén megrémült. Csak most rémült meg igazán. A sárban, vérben fekve nem gondolt arra, hogy már ott mocorog benne az új élet. Csak az Életet féltette. De most összerezzent. Volt ideje gondolkodni. Érezte, hogy ezt fogja hallani. És, hogy nem ellenkezhet. Most nem. Ez az egyetlen pillanat a történelemben, amikor nem lehet nemet mondani. Ez olyan. Szabadságért szebb ezeréves akarással és jobban megedzett pengeéllel még nép nem lázadt. De érezte azt is, hogy a penge bizony kicsorbulhat, az akarás kevés is lehet, és ő itt marad a gyermekével, mint a tatárdúlás utáni elődje a zempléni hegyek vizes barlangjában. Mindent átérzett egyetlen pillanat alatt: dicsőséget és bukást. Százszor hiába menekülést a sors elől.

A szabadságot viszont nem lehetett »abbahagyni«. Mert a sárban fekve, véresen, a gyilkos sortűz poklában már szabadok voltak. A szabadságot eltiporni és kivívni sem lehet, a szabadság épp olyan érték, mint a napsütés, a szerelem és a hit. Bensőséges érzés. A szabadság szerény jókedv, de a szabad ember nem kis terhet hord. Övé a felelősség. Így hát csak ennyit mondott szája szélén egy kis mosollyal:

– Igen, menj! – s többé sohasem látta szerelmét.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
barany
2017. október 22. 18:34
Olvassátok el a teljes változatot is, mert az itt közölt csak egy kis részlete. Megrendítően szép írás.
noMores
2017. október 21. 21:05
Szomorú, hogy egy kommunista lapban jelenik ez meg...
Mindjárt
2017. október 21. 19:41
Szerencsés Károly mint történész meg kéne, hogy írja ez egy kitalált történet vagy valamelyik 56-os élménye. Semmi baj a történelmi vonatkozású fikcióval de a hitelesség megköveteli, hogy tudjuk mit olvasunk. Jó film a Szabadság, szerelem film de tudjuk, hogy nem történelmet hanem történelmi alapú fikciót nézünk.
Mindjárt
2017. október 21. 17:56
Vona talán nem a legjobb a tv-n de rendkívűl jó szónok. Ezt csak azok tudhatják akik Jobbik rendezvényekre jártak. 56-ról azt mondta, hogy három féle ember van. 1. Azok akik harcoltak a magyarokért 2. Azok akik a elhúzott üggöny mögűl várták, hogy ki győz és kinek kell engedelmeskedni 3. Azok akik gyilkolták a magyarokat ------------------------------------- Vona alapjában jól látja a dolgokat és inkább kiegészítem mint javítom azt amit Vona mondott. 1. Azok akik harcoltak a magyarokért, tüntettek a kommunista diktatúra és Szovjet megszállók ellen, segítették, etették és támogatták a szabadságharcosokat 2. Azok akik a elhúzott üggöny mögűl várták, hogy ki győz és kinek kell engedelmeskedni se voltak egyformák. Ezek közt a leghitványabbat is többre tartom mint bármelyiket az utolsó csoportban 3. Azok akik gyilkolták a magyarokat és azok akik csatlakoztak a magyar hazafiakat és családjaikat üldöző, zaklató, gyilkoló Kádár diktatúra kommunista szervezeteihez és haszonélvezői voltak hazaárulásuknak
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik