Megfontolt párbeszédre van szükségünk

2017. október 11. 16:25
Pavlo Klimkin
Magyar Nemzet

Az ukrán nyelv ismeretének hiánya a magyar közösség számára a gyakorlatban nemzeti izolációt és gettósítást jelent.

„Mit jelent mindez a gyakorlatban? Azt jelenti, hogy nem felvételizhetnek az ukrajnai egyetemekre, és nincs lehetőségük hosszabb távon elhelyezkedni saját országuk állami-közigazgatási hivatalainál (remélem, mindenki elismeri, hogy az ukrán nyelv ismerete nélkül tanulni az ukrán felsőfokú oktatási intézményekben és dolgozni állami hivataloknál valóban lehetetlen). És most a logikus következtetés: az ukrán nyelv ismeretének hiánya a magyar közösség számára a gyakorlatban nemzeti izolációt és gettósítást jelent. Éppen ezt a helyzetet lehet diszkriminációnak nevezni, míg az államnyelv alapos tanulása, az anyanyelv ugyanolyan mély ismeretével párosulva lehetőséget teremt a magyar kisebbség számára az ukrán állampolgároknak biztosított alkotmányos jogok teljes mértékű kihasználására. Ezt a lehetőséget biztosítja számukra az új oktatási törvény. (...)

Az ukrajnai magyarok természetesen szerezhetnek egyetemi képzést a magyarországi egyetemeken, és a későbbiekben munkát találhatnak az anyaországban vagy más EU-tagországban. Sokan ezt is tették, és amennyire tudom, sok mai tanuló is hasonló jövőt tervez. Viszont ez éppen az a helyzet, amikor a csillogó éremnek van egy nagyon nem vonzó hátoldala is. A több ezer legtehetségesebb magyar fiatal elvándorlása Kárpátaljáról hosszú távon a magyar közösség marginalizálódásához, elöregedéséhez, elfogyásához vezet. Kételkedem abban, hogy ezt a célt szeretné elérni ma a hivatalos Budapest. Teljesen meg vagyok győződve arról is, hogy egy ilyen forgatókönyv semmiképpen sem felel meg Kijev érdekeinek sem. (...)

Ezzel együtt kérem figyelembe venni: nem arról van szó, hogy valamilyen különleges jogokat adunk az ukrán nyelvnek, hanem a gyarmatosító deformációk kijavításáról. Semmi mást nem akarunk, mint megtartani az ukrán nyelv állami státusát, amilyen a magyar nyelvé Magyarországon, a románé Romániában vagy a lengyel nyelvé Lengyelországban. Semmi több. Ennek megfelelően az új oktatási törvényt az EU-tagországok normáinak, az érintett nemzetközi dokumentumok és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak a figyelembevételével készítették elő. Hogy véglegesen eloszlassunk minden kétséget, megküldtük a törvényt szakértői véleményezésre az Európa Tanácsnak és a velencei bizottságnak.

Készen állunk arra is, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsunk, és megtartsuk a szükséges konzultációkat valamennyi európai partnerünkkel és érdekelt állammal. Éppen ez lesz a budapesti látogatásom fő célja, amelyre napokon belül sor kerül. Számítok a megfontolt és konstruktív párbeszédre.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/119026