Államalapító Szent István királyunk és az új kenyér ünnepe

2017. augusztus 22. 07:06

Kövér László
Magyar Hírlap

A keletről érkezett pogány magyarok vállára Szent István helyezte a kereszténység nyugati keresztjét, amelyet letenni nem tudunk.

„Mi a Szent István-i erő titka, tisztelt Hölgyeim és Uraim, amely így összekovácsolta egy ezredév harmincnégy magyar nemzedékét? E nem könnyű kérdésre minden magyar nemzedéknek önmagának, a saját történelmi idejében és körülményei között kell választ találnia.

»A hit a tettek híján meghal« – hagyta hátra ránk Szent István királyunk az Intelmeiben, márpedig az ő államalapító, egyházépítő és nemzeterősítő tettei jószerivel megszámlálhatatlanok és felbecsülhetetlenek. A keletről érkezett pogány magyarok vállára Szent István helyezte a kereszténység nyugati keresztjét, amelyet letenni nem tudunk, amely a megsemmisülés örök veszélyével szemben a megmaradás örök reményét egyedi módon sugározza a magyar sorstörténetben.

Az európai államfejlődésben szintén egyedi módon Szent István magyar államának alapját nem pusztán az egyént egy másik, hatalmasabb egyénhez kapcsoló hűbéri magánkötelékek, hanem az egyént az összességhez fűző spirituális kötelékek képezték. Ezt az összességfogalmat – ami nem más, mint a modern nemzet és nemzetállam korai, eszmei előképe – Szent István koronája mint »a nemzeti akaratnyilvánítás szimbolikus eszköze« testesítette meg, és tartalmát a 13. századtól kialakuló Szent Korona-tan foglalta össze.” 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/116476