Kegyelmi pillanat

2017. augusztus 19. 10:12

Faggyas Sándor
Magyar Hírlap

Amíg őrizzük és vállaljuk Szent István szellemi és politikai hagyatékát, van esély s remény, hogy még sokáig tart számunkra a kegyelmi idő.

„Nemcsak a szimbolikus dátum miatt beszélhetünk kegyelmi pillanatról, hanem azért is, mert a magyar fejedelem minden politikai függés nélkül kapta meg a szuverén államiságot jelentő királyságot – szemben pél­dául a cseh és a lengyel hercegekkel, akik hosszú időre a német császárok vazallusaivá váltak. A kegyelmi pillanat gyorsan elmúlt, mivel az ifjú császár 1002 elején váratlanul meghalt, egy év múlva pedig Szilveszter pápa is, és szertefoszlott az univerzális keresztény birodalom álma. István király azonban hosszú uralkodása alatt megőrizte Magyarország önállóságát és függetlenségét, ami a keletről érkező népvándorlási hullámok s a terjeszkedő német-római és bizánci birodalom által veszélyeztetett közép-európai térségben egyedül neki sikerült.

Mi, mai magyarok »egy ezredévi szenvedés« után is azért maradhattunk meg, mert első szent királyunk tiszta hittel és erős kézzel egyesítette a magyar népet, megvédte az országot minden ellenségtől, és egyenrangú, független tagként beillesztette az európai népek nagy családjába. Amíg őrizzük és vállaljuk Szent István szellemi és politikai hagyatékát, van esély s remény, hogy még sokáig tart számunkra a kegyelmi idő.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/116361