Mindennapi lincseléseink

2017. augusztus 5. 12:18

Lukács Csaba
Magyar Nemzet

Hol Brüsszelt kell megállítani, hol a migránsokat, hol Soros Györgyöt –, miközben csak magunkat kellene leönteni egy jó vödör hideg vízzel.

„A világhálón körbejár most egy tanulságos interjú is, az N1 TV készítette. Három és fél perc az egész, de mint cseppben a tenger, benne van minden, amit mostanában tudni kell a magyar közéletről. Tupó bácsi, az Orbán Viktor-rajongó dunaújvárosi szotyolaárus a főszereplő, aki magától értődő természetességgel beszél arról, hogy Vona Gábor haljon meg. Hogy miért, arra nincsenek érvei – a jobbikos politikus szerinte nem ember, ezért nem érdemli meg az életet. Tankönyvszerűen mondja fel a kormánypárti propagandagépezet sablonszövegeit, a Terry Black-féle vádaktól a nyugdíjasozásig. Azt, hogy egyébként mit mondott pontosan a kipécézett politikus az ominózus Facebook-bejegyzésében az idősekről, nem olvasta, de nem is érdekli különösebben.

Riasztó a helyzet, egyre jobban belecsavarodunk a kollektív őrületbe. Jó volna azt hinni, hogy csak a kánikula miatt vagyunk idegesek, és pöccenünk minden semmiségre, de ez önáltatás lenne. Sokadik éve immár, hogy nemhogy csendesedne a csatazaj, egyre inkább fokozódik. Állandósult kampányüzemmódban élünk, csak a szlogenek változnak – hol Brüsszelt kell megállítani, hol a migránsokat, hol Soros Györgyöt –, miközben csak magunkat kellene leönteni egy jó vödör hideg vízzel.

Többszörösen is ránk férne ebben a rekordmelegben.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/115705