Így ássa alá Soros György a civil társadalmat és a demokráciát

2017. június 28. 11:34

Mihail Neamţu
Acton Institute

Míg nem tudunk egyetérteni azzal, hogy Orbán Viktor be akart záratni egy akadémiai intézményt, elgondolkodhatunk, hogy Soros tényleg hisz-e a pluralizmus és a szólásszabadság értékeiben.

„Sajnos Soros György politikailag motivált támogatáspolitikája az államhatalom növekedésével jár az alulról jövő vagy épp vallásos kezdeményezésekkel szemben. Soros progresszív programja ellentétes mindennel, amit Alexis de Tocqueville dícsért Amerikában: a virágzó hagyományos családdal, a szabad egyházalapítással, a Biblia-olvasó és könyvklubokkal, és az önkorlátozással. A Soros által támogatott aktivisták hangvétele és nyelvezete mindig lázító, mindig forradalomra buzdít. (...)

Néhány amerikai szenátor eltűnődött, hogy miért is érdemli meg Soros György munkássága, hogy az adófizetők pénzével támogassák. Egy levélben, amelyet Donald Trumpnak külügyminiszterének, Rex Tillersonnak küldtek március 14-én, a hat szenátor (köztük Ted Cruz és Mike Lee) arról írtak, hogy egyes »amerikai diplomaták összejátszanak a Soros által támogatott szervezetekkel«.

Vajon milyen okból akarja aláásni Soros György a nemzeti szuverenitást, a kulturális emlékezetet és a demokratikus képviseletet? Vajon a politika globalista értelmezése megoldja a Kelet-Európában tapasztalható, magas korrupciót és a személyes felelősségre vonással kapcsolatos problémákat? Soros számára »az államok szuverenitását alá kell rendelni a nemzetközi jognak és nemzetközi intézményeknek« ( The Crisis of Global Capitalism: Open Society Endangered, 1998). Ha utcai aktivisták ezrei állandóan megkérdőjelezik egy nemzeti választás eredményeit (főleg mikor a konzervatívok nyerik meg azt), akkor vajon milyen mértékben fogja tisztelni a szokásokat a nép? 

Ahelyett, hogy a bíznának a demokratikus folyamatban, Soros aktivistái az államra tekintenek, mint aminek a polgárokat a Soros által kívánt politikai célok felé kellene terelnie. Semmi jót nem látnak abban, hogy a választások ingája a jobb és a bal közt leng. Habár Soros nyitott társadalomról beszél, nem világos, hogy van-e akár egy tekintélyesebb professzor is az ő Közép-Európai Egyetemén (CEU), aki meg meri kérdőjelezni Soros György saját, progresszív, intervencionista és globalista filozófiáját. Míg nem tudunk egyetérteni azzal, hogy Orbán Viktor be akart záratni egy akadémiai intézmént (ami Budapesten található és Soros magánvagyonából tartják fenn), igazán elgondolkodhatunk, hogy Soros tényleg hisz-e a pluralizmus és a szólásszabadság értékeiben. A jobb és a bal közötti intellektuális viták nélkül egy egyetem sem tudja teljesíteni misszióját. A semlegesség hiánya esetén minden iskola szókratikus agorából a propaganda terjesztőjévé válik.

Hogy az amerikai adófizetők pénzét arra használják, hogy Soros György aktivistahálózatát támogassák a Balkánon, az éppen az ellenkezőjét segíti elő annak, amit  Alexis de Tocqueville az amerikai társadalom kiemelkedő erényének tartott: a kormányzat és a szabad, művelt egyének között működő köztes intézmények virágzását, amelyek megfontolásai, szokásai és moralitása irányít minden önkormányzó nemzetet.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/113852