A polgári engedetlenség nem egy mottó

2017. június 23. 20:28

Reakció az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet felvetéseire.

2017. június 23. 20:28
Trócsányi László
Origo

„Az Eötvös Károly Intézet munkatársai nevében – Majtényi László és Somody Bernadette – nyílt levélben oktatta ki a miniszterelnököt és engem a polgári engedetlenség mibenlétéről. A magam nevében hadd válaszoljak erre én is nyílt levélben. A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságával kapcsolatos ízlésünk és véleményünk lehet, hogy nem egyezik, de miért is kellene, hogy egyezzen, hiszen ezért vitatkozunk és a vélemény szabad. Ez utóbbiban talán egyet tudunk érteni.

A civil szervezetek számos olyan eszköz birtokában vannak, melynek köszönhetően kézzelfogható hatást gyakorolhatnak a többségi demokráciára, befolyásolhatják, sőt, akár meg is kérdőjelezhetik azt. Bertrand Mathieu, a Sorbonne jogi karának professzora és az Alkotmányjogászok Nemzetközi Egyesületének alelnöke nagyon helyesen írja, a legitimáció ezen új formája, mely a szuverén népre és az abból fakadó hatalomra ilyen befolyással bír, inkább oligarchikus, mint demokratikus logika szerint működik, hiszen a nem kormányzati szervezetek nem a nép akaratából vagy a nép többségi szavazatának kifejeződéséből erednek.

Szeretném figyelmükbe ajánlani a professzor »Alkotmány: semmi nem mozog és minden változik« (Bertrand Mathieu: Constitution: rien ne bouge et tout change, ISBN 978-2-35971-083-0) című írását. Ebben a francia professzor tágabb összefüggésben vizsgálja az alkotmányjog különböző változásait, amelyek jól mutatják a politikai és a civil társadalom fejlődését. Az egyes szervezeteket ellenőrzésük alatt tartó személyek és erők nem minden esetben jelennek meg nyilvánosan. Az elmúlt ősz óta egyre gyakrabban találkozhatunk – például az Egyesült Államokban, de Franciaországban is – olyan sajtóhírekkel, melyek föltárják azt a nyomást, amelyet külföldi szereplők gyakorolnak nem kormányzati szervezeteken keresztül a demokratikusan megválasztott vagy éppen megválasztandó hatalom gyakorlóira.

A jelenség amúgy nem új, erre reagált az Egyesült Államok már 1938-ban a Foreign Agents Registration Act (FARA) nevű törvénnyel, amely a mai napig hatályban van, és amely kontroll-rezsimjét az amerikai igazságügyi minisztérium ma is aktívan működteti (vö.: https://www.fara.gov). Az USA-ban jelenleg 516 ilyen FARA-regisztrációra kötelezett szervezet van.

A nem kormányzati szervezetek kilétének a kérdése fölmerül akkor, ha alkalmasak az országok politikai, biztonsági és gazdasági érdekeinek befolyásolására. A globalizációval a pénz-és tőkemozgások diverzifikálódtak, és messze túlmutatnak az országhatárokon, gyakran kikerülve az állami vagy bármilyen egyéb ellenőrzést. A civil szervezeteknek, melyeket a társadalom olyan jogokkal ruházott fel, hogy alapvető társadalmi szerepüket betölthessék, nemcsak előjogaik vannak, hanem – véleményem szerint – lehetnek kötelezettségeik is, például, hogy legalább részben tárják föl, hogy ha külföldről finanszírozzák őket.

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságával kapcsolatos törvényről hónapok óta vita folyik Magyarországon. Az Országgyűlés a Velencei Bizottság öt javaslata közül hármat el tudott fogadni. Csak a legjelentősebb támogatókat kell feltüntetni (500.000 FT feletti adományozók), a korábbi három év helyett csak a tárgyévet követő egy esztendőig kell feltüntetni a regiszterben a külföldről történő támogatás tényét, és a szankciórendszerben is az arányosságra és az általános szabályokra történő utalás megtörtént.

Nem vitatható, hogy két kérdésben az Országgyűlésben a törvényt megszavazó képviselők véleménye nem egyezik a Velencei Bizottság javaslatával. Jogállásukat tekintve a vallási tevékenységet végző szervezetek, a sportegyesületek és a nemzetiségi egyesületek speciálisak, ezért nem tartoznak a törvény hatálya alá. A sajtótermékekben és egyéb kiadványokban annak a ténynek a feltüntetése, hogy a szervezet 7.2 millió forintot meghaladó külföldi támogatásban részesült – álláspontom szerint – aligha lehet megbélyegző, hiszen az érintettek legnagyobb többsége nyilvános éves beszámolóiban eddig is büszkén föltüntette ezt és nyilván nem azért, hogy saját magát megbélyegezze.

Az Országgyűlés a Velencei Bizottság véleményét is figyelembe véve fogadta el a törvényt, nem vitatva, hogy a fent említett kérdésekben a véleménykülönbség fennmaradt. A törvény elfogadását követően néhány civil szervezet bejelentette, hogy polgári engedetlenséget hirdet és a törvény előírásainak nem fog eleget tenni. Mint a kormány igazságügyi minisztere kifejezésre juttattam, hogy a jogot mindenkinek be kell tartania.

Azt is hangsúlyoztam, hogy Magyarországon rendelkezésre állnak azok a jogi eszközök, amelyek biztosítják, hogy az, akinek alkotmányossági aggálya van egy adott jogszabállyal szemben, alapjogai védelmében alkotmányjogi panaszt kezdeményezzen az Alkotmánybíróságnál. Az emberi jogokat nemzetközi bíróságok is védik. A magyar kormány a bíróságok döntéseit mindenkor tiszteletben tartotta. Magam, mint igazságügyi miniszter mindenkor tartózkodtam attól, hogy a független bíróságok és az Alkotmánybíróság döntéseit kritika tárgyává tegyem, ez így volt akkor is, ha esetleg döntéseikkel nem tudtam azonosulni.

A jog – per definitionem – nem ismeri a polgári engedetlenség intézményét, de hadd tegyem hozzá, ha ismerné, akkor a jelenség már nem is lenne polgári engedetlenség. E körben sokunk számára alapmű Henry David Thoreau: Civil Disobedience (ISBN-13:978-1557094179) című írása és vele együtt vallom, hogy az állampolgár morális okokból kényszerülhet engedetlenségre, de viselnie is kell a következményeit; a polgári engedetlenség nem egy mottó, ami alatt a káosz megengedett. Ez azonban a jogon kívüli világhoz tartozik, és túlmutat az igazságügyi miniszter szerepkörén. És csak ismételni tudom, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságával kapcsolatos jogszabályt illetően mindenki számára megfelelő jogorvoslati eszközök állnak rendelkezésre, a meghirdetett polgári engedetlenség morálisan sem indokolható.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
OberEnnsinnen
2017. június 24. 14:18
"... a legitimáció ezen új formája, mely a szuverén népre és az abból fakadó hatalomra ilyen befolyással bír, inkább oligarchikus, mint demokratikus logika szerint működik, hiszen a nem kormányzati szervezetek nem a nép akaratából vagy a nép többségi szavazatának kifejeződéséből erednek. Az egyes civil szervezeteket ellenőrzésük alatt tartó személyek és erők nem minden esetben jelennek meg nyilvánosan." Aki ezt nem akarja érteni, az a korcsra szocializáltak nemzetségéhez tartozik és nincs relevanciájuk.
péterx
2017. június 24. 08:52
Majtényiék a világfájdalmas hangulatuk helyett valami értelmes programot kellene , hogy előterjesszenek . Azon röhög minden értelmes magyar polgár , hogy Majtényiék a vélt sebeik nyalogatásának pótcselekvésével parádéznak a közéletben , ahelyett , hogy valami követhető-konstruktív gazdasági-jóléti elképzelést prezentálnának a híveiknek . Lehet itt fennkölt engedetlenségi mozgalom fügefalevelével pózolni , de jól mondja Trócsányi , akkor viseljék majd ennek ódiumát .
balbako_
2017. június 24. 04:58
Ez a tudományos magyarázat, ami vitathatatlan. A tudománytalan - amit most előadok - az, hogy a kormányok ellenőrzése a politikai pártok feladata. Nekik módjuk, lehetőségük, joguk van a szükséges adatok beszerzéséhez, közzétételéhez.És itt van a média is. Csakhogy a közönség tudja, hogy hogy nézeteik tendenciózusak tehát nem annyira hatásos. Erre találta ki az agytröszt a "civil szervezet" címszó alatti zugpolitizálást. Egyfelől ugyebár az elnevezés egyfajta spontán népi kezdeményezést sugall, ami nem igaz, hiszen tagságuk sincs. Képviselik viszont a a gazdájuk - pénzelőjük - politikai nézeteit. Eszközeik a gátlástalan és tendenciózus hazudozás, a politikai élet befolyásolása. Pláne, ha külföldről pénzelik akkor az ország érdekei ellen is működhet. Nem véletlen, hogy több demokratikus országban a működésük tilos, vagy olyan szigorú követelményeknek kell elkeget tenniük, hogy ártani már nem tudnak. Nálunk is azért berzenkednek mert, ha kiderül kiknek a pénzén működnek abban a pillanatban a pártatlanság nimbusza szétfoszlik és marad az, ami ténylegesen is a lényegük külföldi csoportok, vagy személyek fizetett politikai agitátorai. És ez már büdös nekik!
KannibálTatárÚr
2017. június 23. 22:50
1. A civileknek van képviseletük. Ők vílasztjáka a parlamenti képviselőket, a parlament pedig a kormányt bízza meg a végrehajtással. Tehát senki sem civilkedhet, hogy neki nincs képviselete. 2. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nem partner, vitapartner az igazságügyi miniszter számára. Nem képviselnek senkit. Tetvek, akiken át kell nézni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik