Brüsszelben kilóg a lóláb

2017. június 18. 11:47
Ádám Attila
Magyar Idők

Egy nem alkalmazandó jogszabályban előírt kötelezettség kikényszerítésére talán még a brüsszeli logika és jogfelfogás szerint sincs lehetőség – még Magyarországgal szemben sem.

Tehát olyan kötelezettség kikényszerítése iránt indult eljárás, amelynek az alapját képező jogi aktus alkalmazhatósága, és ezzel maga a kötelezettség is hamarabb megszűnik, mint hogy az eljárás érdemi döntésig juthatna. Egy nem alkalmazandó jogszabályban előírt kötelezettség kikényszerítésére talán még a brüsszeli logika és jogfelfogás szerint sincs lehetőség – még Magyarországgal szemben sem.

Nem sok értelme van tehát egy eleve kilátástalannak tűnő procedúrát elkezdeni. Hacsak nem sejt olyat a bizottság, hogy a tanács a szóban forgó „ideiglenes” határozatának alkalmazási idejét meg fogja hosszabbítani. Ezt azért sem lehet kizárni, mert a tanács éppen az EB javaslatára hozhat csak ilyen tartalmú döntést. Akkor viszont a kötelezettségszegési eljárást tekinthetjük annak a beismerésének, hogy Brüsszel az „ideig­lenes” kvótamechanizmus kiterjesztésére készül?

Összességében két körülmény fennállása esetén tekinthető a bizottság kötelezettségszegési eljárása rendeltetésszerű és cél szerinti hatáskörgyakorlásnak: egyrészt ha a bíróság a kvótahatározatot érvényben tartja, másrészt ha a kvótahatározat alkalmazási ideje szeptemberben meghosszabbodik. Bármelyik hiányában a kikényszerítési eljárás olyan kötelezettségre irányul, amely idén ősszel megszűnik, így az eljárás eleve nem töltheti be a célját. Viszont mindkettő olyan jövőbeni esemény, amelyekre vonatkozóan a bizottság jogszerűen nem rendelkezhet olyan bizonyossággal, ami célszerűvé és időszerűvé tehette volna a kikényszerítési mechanizmus mostani megindítását.

Nyugtalanító ellentmondás.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/113225