A gyülekezési jog gyakorlásának törvényes határai

2017. április 21. 14:45
Magyar Attila István
Magyar Idők

A gyülekezési jogukat békés módon gyakorlóknak el kell határolódniuk a soraikban megbúvó, garázdaságot, rongálást, hivatalos személy elleni erőszakot megvalósító erőszakos kisebbségtől.

„A gyülekezési jogukat békés módon gyakorlóknak el kell határolódniuk a soraikban megbúvó, garázdaságot, rongálást, hivatalos személy elleni erőszakot megvalósító erőszakos kisebbségtől. A mindenkori politikai hatalommal szembeni véleménynyilvánítás a demokrácia alapja, a rendőrök elleni erőszak és a középületek rongálása viszont nem tartozik a kollektív politikai alapjogok körébe. Bármely tüntetés szervezőjének azzal kell számolnia, hogy amennyiben nem tesz meg mindent az erőszakos demonstrálók elszigetelése vagy a tőlük való elhatárolódás érdekében, a közvélemény szemében a gyülekezési jog gyakorlása egyet jelent majd az erőszakos utcai randalírozásokkal.

Sokan emlékszünk rá, hogy 2006. október végétől 2007 tavaszáig a rendőrség lezárta a Kossuth teret, és számos bejelentett tüntetés megtartását arra hivatkozva tiltotta meg az adott helyszínre vonatkozóan, hogy a Parlament előtti közterület »műveleti terület«. A gyülekezési jog a magyar Parlament épülete előtti korlátozása biztonsági okokra hivatkozva a 2006. október 23-i külföldi delegációk távozását követően megalapozatlan, így jogsértő volt. (...)

A rendőrség fenti rendezvények megtartását – a fokozott biztonsági kockázatra való tekintettel – az adott helyszínen jogszerűen megtilthatja. Amennyiben valamely erőszakos tüntetői csoport a biztonsági kerítést mégis megrongálná, a fenti cselekmény a Magyarországot és egész Európát fenyegető fokozott terrorveszélyre való tekintettel büntetőjogilag egyszerű rongálásnál súlyosabbnak minősülne.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/111101