Milyen az élet a „történelem vége” után?

2017. március 29. 15:22

A mai kor emberében nincs meg a „nagyot alkotás” érzése, inkább a materiális világ által megteremtett szükségletek kielégítésén fáradozik.

2017. március 29. 15:22
Pastrovics Martin
Danube Institute

„Noah Millman felhívja a figyelmet arra, hogy minden ember alapvetően egyenlő bánásmódot és elismerést szeretett volna, ám a kapitalista és érdekalapú rend túl nagy jutalmat ad az egyenlőknél is egyenlőbbeknek, ez pedig felháborodást szül a jutalomban nem részesülők körében. Fukuyama értelmezése ennél tovább megy. Úgy véli, az ember nem elégszik meg csupán a tisztelet és megbecsülés érzésével, hanem aránytalan dominanciát akar érezni mások felett.

Paul Sagar az elemzésében nagy hangsúlyt fektet Fukuyama szekularizációval – a vallás háttérbe szorulása a mindennapi életben – átitatott, modern társadalommal kapcsolatos nézeteire. Eszerint a mai kor emberében nincs meg a »nagyot alkotás« érzése, inkább a materiális világ által megteremtett apró és jelentéktelen szükségletek kielégítésén fáradozik.

Az egalitárius értékek vegyítése a szekuláris demokráciával általános neheztelést szül azok között, akik elvesztették a társadalmi hierarchiában lévő pozícióikat, mert mégsem birtokolták azt az elismerést, amelyet magukénak hittek. Ennek elkerülhetetlen következménye az, hogy a politikában is megjelenik az elégedetlenség. Fukuyama szerint az egyik legnagyobb veszélyt a liberális társadalmakra a demagógiával felvértezett, szélsőjobboldali pártok előretörése jelenti, amelyek megragadják az önérdekkövetésre, hatalomra és dominanciára éhes emberek figyelmét. Ezek viszont olyan elemek, amelyeket a társadalom a fogyasztói kapitalizmusból nem kap meg.

Noah Millman Fukuyama gondolatainak felidézése után felteszi a kérdést, hogy a politikai iszlám jelenti-e a nacionalizmus feltámadását. Ez az ősi szellemmel átitatott, elégedetlenségekkel átszőtt jelenség áll szemben azzal az ideológiával, amelyet a Nyugat a legjobb tudása szerint teremtett meg, ezáltal elmozdíthatatlan liberális demokráciával? A jelek arra utalnak, hogy az élet a történelem végén azért testesül meg a liberális kapitalizmus rendjében, mert ennél jobb alternatívát nem igazán tudtunk kitalálni.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik