„Kína nem akar világcsendőr lenni” – szakértők a kínai-amerikai viszonyról

2017. március 08. 16:59

Nagyon bizonytalan jelenleg a világpolitika helyzete, miközben Trump kezdeti „eufórikus” heteiben Kína bölcsen kivár. A konfliktus legvalószínűbb formája egy kereskedelmi háború, amivel mindenki rosszul járna, de az USA-nak jobban fájna. A Gyakorlati Diplomácia Társasága keddi rendezvényén külügyi szakértők az USA és Kína kapcsolatainak új korszakáról értekeztek. A szakértők egyetértettek abban, hogy Kína nem vágyik a globális hegemón pozíciójára. Tudósításunk.

2017. március 08. 16:59
Szászi Áron

Marton Péter, Matura Tamás és Szunomár Ágnes beszélgetett a Corvinus Egyetemen az USA és Kína jövőbeli kapcsolatairól. A Gyakorlati Diplomácia Társasága rendezvényén a külügyi szakértők a most kiéleződött helyzetet és a várható fejleményeket elemezték.

Keleti bölcsesség 

Nagyon bizonytalan jelenleg a az amerikai-kínai viszony, mégis ez a 21. század legfontosabb bilaterális kapcsolata – kezdte a beszélgetést Matura Tamás Kína-szakértő. Felhívta a figyelmet arra, hogy Steve Bannon, Donald Trump főtanácsadója korábban kijelentette, hogy elkerülhetetlen a háború a két ország között. Habár lehet azt mondani, hogy ez az üzenet befelé szólt, de az ilyen kijelentéseket komolyan kell venni, mert hallja a másik fél is. 

Marton Péter, USA-szakértő hangsúlyozta, hogy egy konfliktusnak a két ország között rendkívül pusztító hatása lenne. A nukleáris hatalmak között fennálló kölcsönös megsemmisítés árnyékához hasonlóan most a kölcsönös gazdasági megsemmisítés fenyegetése áll fenn. Egy összekötött, gazdaságilag egymástól függő világban mindenkire káros következményei lenne a rivalizálás kiéleződése. Mostanra már nem unipoláris vagy bipoláris berendezkedésről, hanem zérópólusról kell beszélni. 

A Kína-szakértő Szunomár Ágnes,szerint egy konfliktusnak – szigorúan gazdasági értelemben – az Egyesült Államok csak vesztese lehet. Kína jelenleg nagyon bölcs türelemmel kezeli a helyzetet. Hozzátetteí: ebben szerepet játszik az is, hogy ebben az évben dől el, hogy újraválasztják-e a következő ötéves ciklusra a kínai elnököt. 

Kereskedelmi háború árnyékában

Marton Péter úgy fogalmazott, hogy már-már művészi meggondolatlanság lenne elindítani egy kereskedelmi háborút. Habár casus belliként szolgál a kínai valutamanipuláció”, ez az érvelés ahhoz hasonlít, mintha a vizsgára készülő diákokat tudásmanipulációval” vádolnánk. Megjegyezte, hogy itt már posztmodern kérdések jönnek a képbe: azt kéne vizsgálni, hogy milyen strukturálatlan kuszaság van az amerikai elnök fejében.

Erre reagálva Matura Tamás elmondta, hogy Kína – most már – nem vádolható valutamanipulációval. A globális intézményrendszerről való korábbi elképzeléseknek a mostani amerikai kormányzat hátba támadta azzal, hogy felszámolt több, korábban kiépített multilaterális egyezményt. Felszámolják a NAFTA-t, elkaszálták a TPP-t, ami Pekinget kihagyta volna a szabadkereskedelmi övezetből, miközben Kína nevet a markába. A délkelet-ázsiai országok tudatosan akarják építeni a gazdasági kapcsolataikat, és a mostani fejlemények tükrében már inkább Peking felé húznak. Hozzátette, hogy Ausztrália is hasonlóan tekint már a helyzetre.

Szunomár Ágnes szerint a gazdasági háború kölcsönös károkkal járna, de az USA-nak mégis sokkal nagyobb veszteségei lennének. Példaként megemlítette, hogy a Boeingek helyett Kína könnyen rendelhet Airbusokat, de az USA sokkal nehezebben talál új piacot. Szintén gondot okozhat, hogy a Kínából importált szójabab legnagyobb felvásárlói pont a Trumpot támogató államok.

Furcsa telefonhívások korszaka

A diplomáciai kapcsolatokkal kapcsolatosan Marton Péter az Egy Kína-politikára” tért ki. Szerinte sokan félreértelmezik Trump telefonbeszélgetését a tajvani vezetőkkel. Ez a hívás közvetlenül a beiktatás után történt, amit a furcsa telefonhívások korszakának” is lehet nevezni. Ekkor ugyanis a beiktatás utáni eufóriában sok nehezen értelmezhető hívás történt, az ausztrálok például csak egy golfjátékoson tudták elérni az elnököt a magántelefonján. A jövőben tehát nem jó a tajvani beszélgetésről az Egy Kína-politikával” való szakításra következtetni. 

Matura Tamás kiemelte, hogy Tajvanban változások történtek, a Kuomintangot leváltotta a függetlenségpárti Demokratikus Progresszív Párt. Az ő céljuk a teljes függetlenség kikiáltása, erre Kína az ígéretei szerint a szakadár tartomány erőszakos visszafoglalásával válaszolna.

Szerinte Trump tudatosan fogadta a tajvaniak hívását, ezt azonban csak alkueszközként akarta használni. A Kína-ellenesség egyébként a közelmúltban minden kormányzat kezdeti külpolitikáját jellemezte, még időt kell hagyni a Trumpéknak is.

A valóság visszatüremkedik

A ködös elképzeléseknek Marton Péter szerint a valóság szab határokat, ami előbb utóbb visszatüremkedik és ezzel Trump is szembesülni fog. Matura Tamás szóba hozta azt is, hogy a preventív logikának megfelelően, ha jövőbeli fegyveres konfliktussal számolnak a szereplők, akkor az USA-nak most kellene lépnie. Jelenleg csak egy kínai repülőgéphordozó van, az amerikaiaknak pedig nem érné megvárni, hogy többet legyártsanak. A Fehér Ház kijelentései e tekintetben nem biztatóak.

Marton Péter hozzátette, hogy ez egy valószínűtlen szcenárió, de ha valamilyen módon fegyveres konfliktusra kerülne sor, az teljesen megváltoztatná a világpolitika jelenlegi logikáját. A technológiai változásoknak lesz ebben még döntő szerepe a jövőben – tette hozzá.

Szunomár Ágnes kijelentette: Kína nem világhatalom, hanem regionális nagyhatalom akar lenni. Peking máshogy gondolkozik, nem akarja a világhatalommal járó feladatokat és felelősséget felvállalni. Marton egyetértett azzal, hogy Kína nem akar világcsendőr lenni, de elképzelhetőek kínai katonai beavatkozások az elkövetkező húsz-harminc évben.

Matura ezzel szemben azt mondta, hogy habár Kína nem akar globális hegemón lenni, a körülmények lehet, hogy mégis ebbe a helyzetbe kényszerítik, amennyiben az USA nem biztosít világpolitikai stabilitást. 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bushmills
2017. március 16. 11:42
Van valami konkrét kifogás, ellen érvek a szakértők által elmondottak kapcsán? Mi a 'bla-bla'? Mi nem ér semmit?
ciprióta
2017. március 09. 15:11
Kina jelenlegi vezetése rendkivül bölcs politikát folytat, ennek eredményeként maximálisan ki tudják használni azt a tényt,hogy putyin idegzsábája eredményeként csaknem teljes mértékben kivonták a hadsereget a távol-keleti , szibériai területekről, miközben Kina megerősitette orosz határmenti haderejét,nem beszélve az évi öt-nyolc millió kinai vendégmunkás jelenlétéről. Husz év mulva nem lesz fehérorosz biomassza a távol-keleti térségben és Kina besétálhat a kiüresedett, kihalt, lepusztitott orosz területekre és hozzáláthat majd azok rehabilitációjához és benépesitéséhez. Ez lenne egyébként az egyetlen utja annak,hogy az orosz föderativ un. nemzetállam maradékaiban tulélje saját pusztulását.
szemlelo
2017. március 09. 11:15
Kína szakértés ürügyén Trumpot gyalázni. Azért aranyos volt, amikor Genfben a kínai miniszterelnök számon kérte az amerikaiakon és az egész világon a szabad kereskedelmet. Talán Kínában szabad bárkinek kereskednie?
Phötön
2017. március 09. 00:01
Tudálékos blabla.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik