Távoli galaxis

Miért lennénk mi az új SZDSZ? Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a Mandinernek

2017. március 7. 17:53

Az élete árán lesz csak koalíció az MSZP-vel, az atomszemetet pedig a kertjébe is nyugodtan eláshatjuk, mondta a Mandinernek a Momentum Mozgalom frissen újraválasztott elnöke. Fekete-Győr András szerint az ellenzéki pártok közül a kétfarkú kutyapárt nyújtja a legkomolyabb teljesítményt, Vona Gábor pálfordulása pedig hiteltelen. Kiderült az is, hogy drágállja a kézműves söröket, szereti a Kőbányait és a Csíki Sört, viszont az országjárás ellenére is két vidéki napilapot ismer csak.

Hétvégén határozott arról a Momentum Mozgalom, hogy párttá alakul. Még mielőtt belevágnánk: szólíthatjuk elnök úrnak?

Úrnak semmiképpen sem. Még nem párt a Momentum egyébként, szóval továbbra is elnök vagyok. Ha a Momentum párt lesz, tényleg pártelnök leszek.

Tegyük tisztába, 2018-ra vagy 2022-re koncentrál a Momentum?

2018-ra.

Akkor fognak választást nyerni? Vagy befejezni a rendszerváltást?

A rendszerváltás befejezése egy folyamat. Huszonhét éve próbálkozunk vele, és mindig nem sikerült. Ennek egy eleme például az, hogy a magyar politikai elit nyilvánosságra hozza az ügynökaktákat. Ahogy egy eleme volt az is, hogy sikerült több százezer embert megmozgatni a népszavazási ügy mellett, és végre kicsit demokráciásdit játszani. Ebbe illeszkedik 2018 is – hogy pontosan mi lesz akkor, még nem tudjuk. Mi szeretnénk egy kormányzóképes erővé válni.

Hány százalék a cél 2018-ban?

A legalapvetőbb cél, hogy bekerüljünk a parlamentbe, hogy a Momentum országos politizálásba kezdjen, része legyen a törvényalkotásnak, és megakadályozza, hogy egy olyan autoriter, kétharmados rendszer alakuljon ki, mint 2010-ben és 2014-ben. Az országjárás, az országos szervezetépítés, egy koherens világmagyarázat kidolgozása az alapvető cél 2018-ig. Ahogy az is, hogy magunk mögé állítsunk a gazdaságban, a tudományban, az egyéb szakmákban jártas véleményformálókat – akiket most számonkérnek rajtunk elég sokszor –, mert így válhat a Momentum valóban kormányzóképessé.

Ezért jár el a Bitó-szalonba?

És a Magyar Nemzet Szalonba is. Mindenhová el kell menni, mindenkivel beszélgetni kell. A Bitó-szalon egy baloldali-liberális, a Magyar Nemzeté egy konzervatív köröket összehozó hely, ahol Bod Péter Ákos adópolitikai előadása tényleg érdekes volt. A Bitóé inkább trécselős-beszélgetős esemény, nem járt hozzá ilyesfajta szellemi kielégülés.

Cserébe viszont találkozhatott ott Haris Évával!

Haris Éva is ott volt, igen.

Tetszik a Mezzo étterem menüje?

Voltam már ott egyszer a családdal. Hogy a menüje milyen, azt nem tudom.

Csak mert szintén Haris-érdekeltségről van szó.

Ezt tudom. Én nem vagyok olyan közeli kapcsolatban Haris Évával. Egyszer találkoztam vele a Bitó-szalonban, majd felajánlott nekünk székeket. Azt se nekem, hanem a mozgalomnak. Mint ahogy sokan mások is felajánlottak csomó mindent.

A kormányváltás nehezen fog menni szövetkezés nélkül. Vegyük sorra a pártokat, akikhez pártként a Momentumnak ha tetszik, ha nem, viszonyulnia kell valahogy.

Kizárt, senkivel sem fog össze a Momentum.

Vélemény csak van az egyes pártokról. MSZP?

Elég nehéz az MSZP-t jellemezni.

Elég egy mondat.

Fogalmam nincs, mi a véleményük és álláspontjuk Magyarország jövőjéről. Azt tudom, hogy folyamatosan össze akar fogni mindenkivel, ami aztán mindig kudarcba fullad. És azt is, hogy a társadalom egy része szeretne felülemelkedni az MSZP-n és túllépni rajtuk.

Mégis stabil szavazóbázissal rendelkeznek, valahogy viszonyulni kell ehhez.

Mi nem egy baloldali politikai mozgalom vagyunk, így hát kizárt, hogy hozzájuk viszonyoljunk. Szanyi Tibor viszont személyesen viszonyult hozzánk, amikor a cselekvés útjára lépett, mert az MSZP-től nem sok olyat lehetett látni az elmúlt években, amire rá lehetne mondani, hogy na, ez felelős, cselekvő, az emberek mindennapjait meghatározó politizálás.

Botka László színrelépésével sem változott ez?

Botka László érdekes jelenség. Van szegedi tagszervezetünk, beszélgettem egy csomó szegedivel, direkt megkérdeztem őket Botkáról, meg elolvastam vele egy hosszú interjút a Magyar Narancsban. Ott azt mondják, hogy jól vezeti a városát. Vannak visszás ügyei, kevés egyébként, a helyi ellenzék sem tud beleakaszkodni. Amit nem csinál jól, az az, hogy látványberuházások helyett nem mondjuk a helyi iparfejlesztésre költi a város pénzét. Valamint hogy elmennek a fiatalok. Azzal, hogy miniszterelnök-jelölt szeretne lenni, mi nem nagyon tudunk mit kezdeni, elég kemény fába vágta a fejszéjét a Gyurcsány-DK-MSZP-Párbeszéd-frontvonalon. Sok sikert Botka Lászlónak.

Következő párt. Együtt.

One-man-show.

Juhász Péteré?

Igen. Juhász Péter nagyon korrekten csinálta a dolgát az ötödik kerületben. Ez most kicsit kifújt, már nem nagyon üti meg az emberek ingerküszöbét ez a politikai munka – de ő legalább foglalkozott a korrupció kérdéskörével. Mást nem tudunk az Együttről. Ott van még Szigetvári Viktor, de ő az MSZP-vel is elég jó kapcsolatokat ápol. Nem nagyon szeretnénk foglalkozni más pártokkal. Véleményt persze elmond róluk az ember.

Következő párt. Párbeszéd?

Ha jól tudom, ott azért vannak belső feszültségek...

Még egy ilyen kis pártban is?

Minden kis pártban lehetnek belső feszültségek. Még a Momentumban is. Bár nincsenek. Még. A Párbeszédről se tudok sokat azt leszámítva, hogy Karácsony Gergely ott van Zuglóban és hogy támogatják az alapjövedelmet.

A Momentum támogatja az alapjövedelmet?

Nem.

Nincs szívük?

Az alapjövedelem egy izgalmas, érdekes gondolatkísérlet – most Finnországban kísérleteznek vele. Mi nem szeretnénk, hogy Magyarország kísérleti nyula legyen a sztorinak. Ha ott esetleg befut, és harminc év múlva robotok viszik előre a magyar gazdaságot, megtermelve a szükséges erőforrásokat, majd lehet róla vitatkozni.

Következő párt. Magyar Kétfarkú Kutya Párt?

A kétfarkúak sokkal komolyabb politikai munkát tettek le az asztalra, mint a többi párt.

Még a Fidesznél is komolyabbat?

Nem, nem, nyilván a kormánypártnál komolyabbat nehezebb, de az ellenzéki pártoknál láthatóbb és hitelesebb akciókat csináltak, elismerésem ezért. Ez nem azt jelenti, hogy velük szövetségre is lépnénk. A népszavazási kampányban tök jól együtt tudtunk működni. Ez jó, őszintén lehet velük beszélni, nincsenek pártpolitikai logikáik, és ez magát az együttműködést is megkönnyíti. Van országos hálózatuk is. Más kérdés, hogy ők olyan helyzetben vannak, hogy van egy üvegplafon a fejük fölött néhány százaléknál.

Következő párt. Demokratikus Koalíció?

Róluk se tudok sokat. DK = Gyurcsány Ferenc, aki jól megvan a kis szavazóbázisával.

A Momentum a hétvégén beszólt Gyurcsánynak, miszerint nem örülnek neki.

Ha örül, annak azért mi is örülünk. Sok öröm nem jutott neki az elmúlt években. Ezen túlmenően nem akarunk vele foglalkozni, ez Orbán Viktor mániája, hogy saját szavazóit stimulálja azzal, hogy őt állítja magával szembe.

Téves akkor az a gyurcsányi narratíva is, miszerint ő az ellenzék vezetője.

Abszolút. Hát nézzünk körül, az ellenzéknek nincs vezére. Botka László próbál egyfajta vezéregyéniséggé válni.

Ön nem akar ellenzéki vezéregyéniség lenni?

Nem. Azt szeretném, ha a Momentum Mozgalom egy integratív, meghatározó erő lenne, a jelenlegi kormánypártok egyetlen kihívó ereje. Ez a cél.

Menjünk vissza a pártokhoz.

Vannak még?

LMP?

Ja, tényleg, LMP is van. Zöldek és globalizációkritikusak, utánunk ők gyűjtötték a legtöbb aláírást. Aktívak voltak, őket emiatt ki is emeltük a többi párt közül. Most Paks II. ügyében kezdeményeztek népszavazást.

Fognak nekik segíteni az aláírásgyűjtésben?

Ha kiírják a népszavazást, természetesen. Fontos, hogy legyen társadalmi vita a kérdésben. Magunkkal mennénk szembe, ha nem segítenénk nekik.

Támogatják az atomenergiát vagy csak Paks II-vel van bajuk?

A közeljövőben egészen biztosan nem lenne fenntartható energiagazdálkodás atomenergia nélkül.

Mi lesz az atomszeméttel? Eláshatjuk a kertjében?

Nincs kertem, de ha lesz, igen.

Ezt az ígéretet egy életre megjegyezzük.

Kell még atomenergia, és növelni kell a megújuló energiák részarányát is. A nap- és szélenergiát kell és lehet is támogatni szerintünk. Paks II. szerződéseit felül kell vizsgálni, és nem kellene hetven évig titkosítani.

Vissza az LMP-hez. Parlamenti videónkban a párt társelnöke, Hadházy Ákos azt nyilatkozta a DK-s Varju Lászlóval együtt, hogy ha fiatal lenne, szívesen belépne önökhöz. Szívesen látnák őket?

Megismernénk őket fiatalon is, hogy milyen emberek voltak.

Mostani állapotukban nem kellenek?

Van egy felvételi kérdőív, amit a HR-eseink átnéznek, az elnökség pedig eldönti, jöhetnek-e.

Minden egyes tagról az elnökség dönt?

Eddig így volt. Most viszont vagy öt-hatszáz embert kell egyszerre felvenni és integrálni, így az elnökség csak azok esetében fog dönteni, akit problémásnak mondhatunk.

IQ-teszt is van a felvételnél? Cseh Katka mondta az aláírások leadását követő aktivistabuliban, hogy a többi párt mögött nem áll annyi okos aktivista, mint a Momentum esetében.

Tudom, hogy félreérthető volt, de nem ezt mondta. Nyilván sem IQ-teszt, sem oxfordi diploma nem kell, még csak életkori megkötés sincs. Bárki jelentkezhet, és jelentkezzen is, hiszen nem egészséges, hogy csak diplomások alkotnak egy politikai közösséget. Eljött az ideje, hogy heterogénebbé váljon a Momentum ebből a szempontból is.

Beszéljünk a jobboldali pártokról is. Jobbik?

Elindult egy úton még tíz évvel ezelőtt, az elmúlt egy év alatt pedig gyökeres fordulatot, pálfordulást tett. Ha valaha Jobbik-szavazó lettem volna, biztos baromira hiteltelennek érezném ezt a váltást, amit Vona Gáborék véghezvisznek. Nagyon nehéz dolguk van, mert az a politika, amit ők csinálnának, már megvan a jobboldalon, gyönyörűen végzi helyettük a Fidesz. A cigánybűnözésezés pedig abszolút idejétmúlt. Izgalmas lesz, kíváncsi vagyok, mennyit hasít a Jobbik ebből a tortából. Azt pedig pontosan tudom, hogy mi ezzel szemben új tortát fogunk sütni, már el is kezdtük. Reméljük, mások nem ehetnek belőle.

Stílszerűen egy párt maradt. A Fidesz.

Létrehozták a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amiben nekünk nincs jövőnk.

2010-ben a Fideszre szavazott. Lát-e még valami pozitívat a pártban?

Nem. Nagyon elfordultam a Fidesztől. Én 2010-ben kurvára hittem abban, hogy változni fog minden. A családomban a baloldaliság, a ballib oldal, az MSZP, az SZDSZ, Gyurcsány Ferenc szitokszó volt. Ezt a bizalmat nagyon gyorsan, már a magánnyugdíj-pénztárak államosításakor elvesztette a Fidesz. Közülünk többen azért is jöttek haza vagy maradtak itthon, hogy felszámolják ezt a rendszert és a belőle táplálkozó politikai elitet. Ez nem csak a Fidesz, más pártok is besorolhatóak ide a legendák szerint. Nem szeretnék vádaskodni, de nekik menniük kell a politikából.

Kiknek kell eltűnniük a közéletből?

2018-ban ki fog derülni, hogy melyek azok a pártok, amelyek komolyan gondolják, hogy van történelmi felelősségük a rendszerváltás befejezésében. A Momentum ilyen mozgalom, egy őszinte, hiteles erő, amely látva az elmúlt tizenöt évet, mondhatja, hogy tegyétek már nyilvánossá az ügynökaktákat, hogy lássuk, ki mivel zsarolható a politikai elit tagjai közül.

Lusztráció is legyen?

A Jobbik beadott erről egy törvényjavaslatot ma.

Jobbikos javaslatot is megszavaznának tehát?

Egy ilyen nemzeti ügyben alapvető, hogy igen.

Hol húzná meg a Momentum a határokat? Az ügynökakták nyilvánossága is fontos dolog, de a lusztráció valahogy fontosabbnak tűnik, hiszen a közhatalom gyakorlásában korlátozná ma az előző rendszer működtetőit.

Nagyon fontos kérdés szerintem is. A magyar nemzet tagjait az érdekelheti, hogy a politikai döntéshozók mennyire zsarolhatók azzal, hogy ügynökmúltjuk volt. Hogy egy faluban élő nyolcvan éves néni vagy bácsi milyen ügynökmúlttal rendelkezik, az minket nem kellene, hogy érdekeljen.

Dehát pont ez érdekli önöket!

A mi javaslatunk politikaielit-fókuszú.

Nem is teljes nyilvánosságot akarnak?

2002-ben a Mécs-bizottság kutatásai során kiderült, hogy a rendszerváltás óta tíz olyan miniszter és államtitkár volt hivatalban, akik együttműködtek valamilyen formában az állampárti idők titkosszolgálataival. Bár kikerült néhány név a nyilvánosság elé, a jelentés végül nem lett nyilvános. Ez megfelelő útja lett volna az ügynökakták kezelésének. Ezen felül szükséges lenne történészekkel is lefolytatni egy vitát, hogy a szűkebb vagy a teljes nyilvánosság útja-e a helyes.

A legtisztább a teljes nyilvánosság lenne, hiszen miért is ne tárnánk fel a múltunkat? Nem szeretnék ítélkezni emberek felett, akik egy olyan Zeitgeistben, korszellemben éltek, amiben én nem. Méltatlan lenne. Sokakat rengeteg sérelem ért ebben a korszakban, szeretnénk végre lezárni ezt a fejezetét Magyarország történelmének. Az összes posztkommunista országnak sikerült ez, nekünk nem.

Lusztrációra visszatérve: ki ne vehessen részt közhatalom gyakorlásában?

Akinek ügynökmúltja van.

És aki rendőrfőnök vagy ügyész volt?

Ők nem feltétlenül voltak besúgók vagy ügynökök.

Nem, de a rendszert jóval magasabb szinten szolgálták, mint Besúgó Józsi bácsi a megye háromból, aki kettőt, ha jelentett életében.

A volt MSZMP tagjairól is lehet mondani, hogy kiszolgálták a rendszert. Ma már tudjuk, hogy ez mindenkiről azért mégsem mondható el, ahogyan azt sem, hogy szándékosan, rosszindulatból választották volna az állampárti szolgálatot. Én nem ítélkezem fölöttük: mindenki biztosan nem volt bűnös. Voltak, akiknek különösen méltányolható érdekük volt belépni a pártba: vagy mert megzsarolták őket, vagy mert csak így tudtak kenyeret adni a családjuknak. Nekünk ezzel ilyen formában nincs dolgunk, de esetről esetre meg lehet vizsgálni, hogy kinek mekkora része volt abban, hogy az államszocialista rendszer megnyomorította az emberek életét.

Jövő héten választ államfőt az Országgyűlés. Majtényi László és Áder János a két jelölt. Melyiküket támogatja a Momentum?

Mindkettejüknek sok sikert kívánunk. Nem vagyunk parlamenti párt, az államfőt nem közvetlenül választjuk, a döntést a parlamentben ülő pártoknak kell meghozniuk.

Vélemény csak akad.

Megmondom őszintén: erről nincs. Az nem jó, ha egy pártcsalád a saját emberét rakja a köztársaság elnökének székébe, akinek a nemzeti egységet kellene képviselnie. Áder Jánosnak ez nem sikerült jól eddig.

Majtényinak a liberális vonallal a háta mögött sikerülne?

Addig nem sikerülne senkinek, amíg nem lépünk túl a bal-jobb gyűlölködésen.

Ez a Momentummal szemben is felmerül. Mi a garancia arra, hogy nem ez lesz az új SZDSZ?

Mi az, hogy új SZDSZ? Hogy koalícióra lépünk az MSZP-vel? Az életemet teszem rá ide önöknek erre az asztalra, hogy ez nem fog megtörténni.

Nemes felajánlás, rögzítettük ezt is. Nemcsak Orbán Viktor mondja, hogy a Momentum az új SZDSZ, balról is jön kritika a Momentum felsőközéposztálybeli, budai elitista buli jellegét kritizálva.

Buli? Nagyot buliztunk akkor az elmúlt egy hónapban a népszavazási kezdeményezés során. Nem, se nem új SZDSZ, se nem új Fidesz, se nem új LMP nem vagyunk. Felnőtt egy új generáció, aki kezébe vette a függetlenség zászlaját, majd berúgta a politika ajtaját, képviselve az embereket mások helyett. Azt, hogy milyen profilunk van, a közvélemény, a külvilág fogja meghatározni. De miért lennénk mi az új SZDSZ? Ez annyira múltba révedő hozzáállás.

Mindenki a múltból tanul.

Persze, baromi fontos a múlt.

Van az a mondás: az okos más kárán tanul, a buta a sajátján.

A múltban csomó sérelmet elszenvedett a bal- és jobboldal. Most ezeket vetítik rá a Momentumra, ahelyett hogy türelemmel lennének és várnának egy-két évet, hogy meglássák, mire vagyunk képesek. A professzionalizmus és a jól szervezettség fontos eleme a Momentumnak, ezek nélkül semmi esélyünk. Nem vagyunk például bázisdemokratikusak, mint amilyen az LMP volt.

A Momentum valóban hatékony: ön volt az egyetlen elnökjelölt a hétvégi kongresszuson. Megvolt a 100 százalékos támogatottság?

Ketten tartózkodtak csak, de nem nagyon méregetek százalékokat.

Senki sem mert nemmel szavazni?

Nem tudok mit csinálni, de nem volt más jelölt. Úgy volt, hogy ketten még elindulnak, de ők végül úgy döntöttek az aláírások leadása után, hogy inkább az elnökségbe jelöltetik magukat. A négy elnökségi tagságért végül nyolc induló volt.

Van női kvóta a Momentumnál?

Nincs női kvóta, de az elnökségnek van két női tagja.

A pártlistán se lesz majd?

Volt erről egy vita a tagságban, és a nők nem szerettek volna női kvótát. Nem is gondoljuk, hogy a női kvóta feltétlenül célravezető lenne. Mi mindig azt mondtuk a közösségen belül, hogy akik nők, azok vállaljanak többletfelelősséget a szervezetben. Látjuk azt, és ez szerintem elég gáz, hogy a magyar Országgyűlésnek nagyon kis százaléka nő. A Momentumnak van ebben felelőssége, hogy olyan nők is előre lépjenek, akik példaként tudnak állni más nők előtt.

Beszéljünk egy kicsit a pénzről meg a szociális érzékenységről. A három jelszavuk: esély, teljesítmény, nemzet. Az esélyt meg a teljesítményt hogyan akarják összehozni az adópolitikában? Egykulcsos vagy progresszív adót szeretnének?

Progresszív lenne.

De hát az teljesítményellenes! Azokat adóztatja jobban, akiknek jobb a teljesítményük és többet keresnek.

Nem feltétlenül van ez így. Magyarországon nagyjából négymillió olyan ember van, akik nem tudnak egyről a kettőre továbblépni és ott billegnek az egzisztenciális határ szélén. Ebben a felállásban nem lehet egykulcsos adórendszert bevezetni, mert őket ez nem támogatja. Ezeket az embereket valahogy fel kell emelni. Ha már a Fidesz annyira hisz abban, hogy a polgári középosztály viszi előre az országot, akkor egyrészt arra kéne törekednie, hogy a középosztály tagjai ne menjenek el külföldre. Vagy pedig arra kellene törekedjen, hogy ebből a négymillió emberből, aki dolgozna, gyarapodna, belőlük kiemeljen, amennyit tud. Erre az egykulcsos adórendszer nem volt alkalmas. Ezen még azért nyilván adópolitikusoknak dolgozni kell, mi csak azt mondjuk, hogy nem működik az egykulcsos, a többkulcsos működik, és az áfát is érdemes lesz majd lejjebb vinni.

Az élelmiszeráfát?

Az élelmiszeráfát például, igen.

Mennyi lenne az ideális kulcs?

Erre most így nincs válasz. Most az irányokról beszélünk.

Ha progresszív adóval fel lehet emelni a szegényeket, akkor erre jók a multikra kivetett különadók is, nem? Megtartanák ezeket, amiket Orbánék bevezettek?

A különadókkal és egyébként az egész magyar adópolitikával is az a baj, hogy nagyon kiszámíthatatlan. Ez egy abszolút bizonytalan helyzetet okoz. Ha befektetési szempontból nézzük Magyarországot, akkor pontosan azért nem jönnek vissza azok a magyarok, akik külföldön felhalmoztak tőkét, mert bizonytalannak érzik a helyi adópolitikát.

Ők valószínűleg nem multi-láncot alapítani jönnének haza.

Ha csak kis- vagy középvállalkozást alapítanának, már abból a szempontból is fontos ez. Ez a baj, hogy ezzel a bizonytalansággal mi el is rettentünk multikat. Akik itt vannak, azok nem is nagyon szeretnének elköltözni Magyarországról: már itt vannak, megszokták, itt foglalkoztatnak embereket; de ettől függetlenül vitás kérdés, hogy különadókat mennyire etikus kivetni egy gazdaságban.

Mikor vezetné be az eurót a Momentum?

Tegnap. (Nevet.) Nem...

Bevezetné egyáltalán?

Erre most nem tudok válaszolni, erről nincsen közösségi álláspont.

Személyes véleménye azért csak van.

Az látszik, hogy folyamatosan toljuk ki az euró bevezetésének az időpontját. Azt mondják, ez most jó nekünk, mert a jegybankunk képes befolyásolni így az árfolyamot...

Fizetne-e szívesen euróval Budapesten?

Hm... Most is van egy kéteurós a zsebemben. Igen, én fizetnék. Fontos és jó lenne, hogy ne kelljen mindig váltogatni a pénzünket, és minél többen utazhassanak és érezzék, hogy az európai kontinens, az európai kultúrkör részei. Én ilyen metaszintről közelítem ezt meg. Fontos, hogy Magyarország is felzárkózzon az eurózóna tagjaihoz. De azért a rizikóit is látni kell, lásd a görög összeomlást. E tekintetben azt mondom, hogy az óvatosság jó választás tud lenni a magyar döntéshozók részéről. Mondjuk nem igazán tudunk megfelelni azoknak a kritériumoknak, amiket az EU támasztott velünk szemben, ez pedig a mi pénzügypolitikánkat és gazdaságunkat minősíti.

De most már azért bevezethetnénk, ha nagyon akarnánk.

Hát jó, csak már mióta csatlakoztunk, és vagy tíz éve húzzuk ezt az ügyet. Kíváncsi vagyok egyébként, hogy a magyar emberek mit gondolnak arról, ők szeretnének-e euróval fizetni.

Erről nem kezdeményeznek népszavazást?

Nem lehet róla. Ez kizárt tárgykör, mivel adózást, pénzügyeket érint.

Meg alkotmánymódosítást is igényelne. De ha már az EU-nál tartunk: melyik EP-frakcióhoz csatlakoznának, ha bekerülnének az Európai Parlamentbe?

Alapítunk egy új, európai fiatal frakciót...

Ehhez még hat másik tagállamból kellene összeszedniük képviselőket.

Igen, erre szükség lenne, de vannak más ilyen új pártok is. Például Ausztriában a NEOS.

A CSU-tól mit tanult?

Nem annyira a keresztényszocialistáktól tanultam, hanem inkább Hans-Peter Friedrichtől, a képviselőmtől. Meséltem neki a Momentumról, és ő mondta azt, hogy „egy dolgot ne felejtsetek el, srácok: hogy helyi beágyazottság nélkül, a helyi emberek ismerete nélkül semmit nem fogtok elérni. Csak úgy lehettek hitelesek, ha átérzitek azt, hogy különböző emberek a saját országotokban mit élnek át, és nekik mi okozhat boldogságot”.

Most voltak nemrég Szegeden. Mi volt a három legfontosabb szegedi ügy, amit a Momentum helyben zászlajára szeretne majd tűzni?

Hú, én nem voltam Szegeden.

De oda elvileg helyi ügyekért mentek, nem?

Igen, ott problémákról beszéltünk. Ez nem mindig egy adott ügy. Mikor azt mondják, hogy a helyi oktatás helyzete olyan, amilyen, az valójában országos ügy. Most az első fázis a közösségszervezés, hogy kis körökben beszélgessünk a problémákról. Ennek a végén lesz egy összegzés, amit nyilvánosságra fogunk hozni infógrafikával. Utána jön az, hogy szervezetet építünk és helyi ügyeket keresünk. Szegeden ez pont nehezebb, de Miskolcon például ilyen ügy, hogy hiányzik az avasi lakótelepet az egyetemmel összekötő út.

Szegeden inkább az volt, hogy ugyan jó a Szegedi Egyetem, de az egyetemisták elvágyódnak, mert nem tudnak elhelyezkedni. Politikai szempontból Szeged az egyik legbiztosabb város Magyarországon. Győr is hasonló: jól élnek az emberek, sokan átjárnak dolgozni Ausztriába, vagy az Audi-gyárba. Ott inkább a lojalitáson alapuló politizálás a gond: nem tudsz úgy vállalkozást indítani, hogy ne csókolnád meg a helyi fideszesnek a seggét.

A helyi ügyekre adott momentumos megoldásokat kommunikálni is kell valahogy: fel tudna sorolni néhány vidéki napilapot?

Ööö... Délmagyar például... Akkor Miskolc közelében valami Észak-... Nem tudom, pontosan a nevét, Észak-Magyarország? Nem tudom pontosan a nevét. Sok napilap Mediaworks-tulajdonba tartozik, rajtuk keresztül nehezen tudnánk kommunikálni. A Szeged.ma például.

Az egy hírportál. Nem napilap.

Igen, így van. Ők is ott voltak ezeken az eseményeken.

Ha már vidék. Ha Budapestet levennék a térképről, hol lakna szívesen?

Jó kérdés, ezen még nem gondolkoztam. Szeretem Székesfehérvárt, Sopront, Győrt. Apukám Egerből származik, ott jártam többet, az is egy jó kis hely. Debrecen kicsit messzebb van, meg túl szellős, de ott is el tudnám képzelni magam. Szegeden is. Tök jó városok vannak, nem tudnék egyet kiemelni, ahol laknék.

Ezek szerint mindenképpen városban.

Szerintem igen. Lehet, ha majd idős leszek, akkor nem, de most 27 éves vagyok. Most alapvetően városban laknék.

Az országjárás keretében jórészt vidéki egyetemi városokba mennek: amiknek a lakói kikérnék maguknak, ha levidékieznék őket, mert a vidék, az szerintük a falu. Mikor mennek el falvakba?

Ez lesz a következő lépés. Az erőforrásaink végesek. Amikor hálózatosodunk, akkor a legnagyobb gócponttól a legkisebb gócpontig kell ezt a hálózatot kinyitnunk.

Most épül a második kerítés a déli határon. Mit csinálna a Momentum a határzárral, ha kormányra kerülne?

Én túlzásnak tartom a második határzár építését. Szerintem pénzkidobás: nincsenek ekkora problémák, ami van, azt egy határkerítés is meg tudja oldani.

Lebontanák, vagy megtartanák a kerítést?

Attól függ. Ha sikerülne megszervezni egy hatékony, eredményes európai határvédelmet és fel lehetne építeni egy európai hadsereget – ami szerintem közös érdekünk lenne az EU-ban –, akkor azt mondhatnánk, hogy nincs mitől félnünk. De most itt vagyunk a schengeni határon, ebből kifolyólag kötelességünk megvédeni az EU-t bármilyen külső kihívástól.

Boldogan bevonulna egy európai hadseregbe, az Örömódát énekelve?

Nem akarok hivatásos katona lenni. De aki igen, az szerintem jobban jár, ha egy közös, integrált európai hadseregben tud gyakorlatozni. A határzárat felül kell vizsgálni: jelenleg szükség van rá. De nem biztos, hogy ez évek múlva is így lesz.

Sokszor mondták, hogy egészséges nemzettudat kell. A baloldal eközben sokszínű, befogadó országról beszél. Ez nem egy pozitív nemzetkép?

Pozitív nemzetkép alatt azért nem ezt értjük. Nagyon nincs jól, hogy rengeteg magyar ember, ha meghallja a „nemzet” szót, akkor elkezd libabőrözni és rossz érzés kerülgeti. Az államszocializmus negyven éve alatt gondoskodtak arról, hogy elvegyék tőlünk a nemzettudatot. A rendszerváltás után a politikai elit kéz a kézben hiteltelenítette el ezt a fogalmat. Ott volt a 2004-es vállalhatatlan kettős állampolgársági népszavazásban a baloldal ősbűnnek nevezett lépése, a Fidesz alatt meg már egy rohadt dohányboltot is nemzetinek hívunk. Ez az, amit nem tartok egészségesnek. Nem tudjuk megélni a nemzeti büszkeségünket valamilyen egységes, közös teljesítményben vagy eredményben.

A budapesti olimpia ilyen lehetett volna.

Az EB-n elért sikersorozat is ilyen volt. Ha az olimpián medált nyerünk, az is az. Az olimpiarendezést azért nem érdemes idehozni, mert mi az abba fektetendő pénzt olyasmire szeretnénk költeni, ami hosszú távon megtérül: a társadalomra. Magyarország legnagyobb kincse a humán erőforrás, épp ezért a nagy hozzáadott értékű munkákra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Pozitív nemzetkép alatt mi ezt értjük, és ez hiányzik a baloldalból, a jobboldalon pedig egy teljesen egészségtelen izébe megy át: „te nem is vagy magyar, mert máshogy gondolkozol, te baloldali vagy”, satöbbi. De hát miért ne lenne magyar az, aki mondjuk baloldali?

Fontos identitáskérdés a határon túli magyarokkal kapcsolatos politika. Kell-e önök szerint székelyföldi autonómia?

Most a 45 napos országjárás után pont a határon túli magyarok körében lesznek momentumos események...

Kell autonómia, vagy nem?

Szerintünk támogatandó a székelyek autonómiatörekvése.

Hogy kellene ezt csinálni? Kibéreljük a románoktól Székelyföldet száz évre? Lerohanjuk őket? Diplomáciai szinten lebeszélik?

Erről a kérdésről nem mi fogjuk itt az Astorián megmondani a tutit. Hanem a székelyföldi emberek. A románok és a romániai magyarok közti feszültségek bizonyos szinten mérséklődtek az elmúlt években. Mi úgy gondoljuk, hogy mi egy nemzet részei vagyunk a határon túl élő magyarokkal. Sokkal fontosabb lenne ápolni velük a kapcsolatot. A Fidesszel az a baj, hogy bár támogatja ezeket a közösségeket a helyi pártokon keresztül, viszont ott is van egyfajta megosztottság: valaki nagyon örül annak, hogy a Fidesz támogatottja, valaki viszont abszolút eltávolodott a fideszes narratívától. A Momentumnak feladata ezt a szembenállást is feloldani, és egy kicsit több párbeszédet kezdeményezni velük. Több kulturális rendezvényt, akár politikait, közéletit. Támogatjuk tehát a székelyek autonómiatörekvéseit, amennyiben ők is arra vágynak, hogy autonómok legyenek.

A Heinekent bojkottálja?

Nem szeretem a Heinekent. A hidegkomlós Drehert nagyon szeretem, az amerikait eggyel kevésbé.

A Csíki Sört?

A Csíki Sör finom.

Ha választani kellene, akkor Kőbányai vagy kézműves sör?

Nem rossz a Kőbányai, bár tudom, hogy ezt úgy kérdezi, mintha a Kőbányai egy nagyon rossz sör lenne. A kézműves sörök is jók, csak nagyon drágák. Utálok 8-900 forintokat fizetni egy sörért. Egyszer-egyszer, ha olyan helyen vagyok, akkor kifizetek ennyit, de ezt nem tudnám megengedni magamnak hosszútávon. Gondolkozom, hogy milyen jó magyar kézműves sörök vannak. Van egy, aminek a címkéjén űrrepülő van.

A Távoli Galaxis.

Igen!

Ha külföldieket kellene Budapesten kalauzolnia, hová vinné őket?

Volt már ilyenben részem, akkor nagyon mainstreamre vettük a figurát. Szeretem a Filozófusok Kertjét fenn a Citadellán. A Citadella alapvetően jó hely, oda szeretem őket elvinni Budapest látképe miatt. A Vár kicsit uncsi. Mondjuk én oda jártam suliba, ezért szeretek oda visszamenni. Fürdők... Ha már muszáj választani, akkor a Rudas, a jó kis török hagyományok miatt. Aztán ott a Hármashatárhegy. Én egyébkén hűvösvölgyi vagyok és nagyon szeretem azt a környéket, szóval még azt mutatnám meg: szép erdők vannak, meg ott van a Kálvária-hegy, három kereszt van a tetején, oda mindig apukámmal másztunk fel.

Feltűnt, hogy csak budai helyeket mondott?

Látványosságokban gondolkoztam. Pesten kocsmákba kell őket elvinni. Nem vagyok nagy kocsmás egyébként. Pesten igazából sétálgatni kell a Körúton. Ami nagyon tetszik még, az a Rózsák tere. Míg oda nem költöztünk a Rózsa utca 22-be, addig nem is ismertem, de nagyon jó kis környék.

Sziget vagy Hegyalja fesztivál?

Nem tudom, nem voltam a Hegyalja fesztiválon még soha. A Szigeten már igen, amikor kisebb voltam, de utána már nem mentem, mert nem hozott lázba.

Az Üvegtigrisből ki a kedvenc szereplője?

Régen láttam, nem emlékszem rá ennyire.

Vállalt valaha diákmunkát?

Dolgoztam egy babakellékeket gyártó cégnél, ahol zoknikat kellett csomagolni és címkézni, kint Budakeszi környékén egy ipartelepen, egyik nyáron.

Kisebb volt az órabér, mint amibe egy korsó Távoli Galaxis kerül, nem?

Hát az biztos. Már nem emlékszem, mennyi volt. De akkor még nem is ittam Távoli Galaxist.

Ha már az áraknál tartunk: Margaret Thatcher mindig tudta, hogy mennyibe kerül a boltban a vaj. Ön tudja, hogy mennyibe kerül egy liter tej?

Szoktam vásárolni, csak tejet nem nagyon iszom. A barátnőm mondjuk iszik, ezért vennem kell... Hát, nem tudom rávágni, szóval ez már mindent elmond gondolom. Százhúsz forint körül? Százhúsz-száznyolcvan, valami ilyesmi...

Több azért. Utolsó kérdés: kivel beszélgetne, vitatkozna szívesen a mai 20-as, 30-as korosztályról? Baukó Évával vagy Puzsér Róberttel?

Puzsér Róberttel szívesen vitáznék.

És Baukó Évával? VV Éva néven ismert, szőke hajú, sokkal látványosabb...

Ja, ja, tényleg. Hát, inkább Puzsér Róberttel vitáznék. Őt elég sok vitahelyzetben láttam, tőle lehet tanulni is, vicces figura. Évát nem ismerem, de végül is vitáznék vele, ha összehoznak egy vitára itt a szerkesztőségben.

Meg is próbálhatjuk legközelebb.

Jó.

*

Az interjú a Mandiner szerkesztőségében készült. A festmény Dr. Máriás alkotása.

Fotók: Földházi Árpád.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/109619