Extremisztánról és Átlagisztánról beszélt Mérő László

2017. február 24. 16:16

Minden boldog ember a maga módján boldog – mondja Mérő László. A matematikus-pszichológus szerint a boldogságnak három fő forrása van, amely alapján kijelenthetjük: akár egy öngyilkos merénylő vagy egy sorozatgyilkos is lehet boldog. A professzor beszél az érzelmek és a csodák logikájáról, valamint Átlagisztán és Extremisztán világairól is. Tudósításunk.

2017. február 24. 16:16
Partos Bence

Képzeljük el, hogy létezik egy falu, ahol az a törvény, hogy ha a férfit megcsalja a felesége, akkor a férjnek kötelessége megölnie és kiterítenie az asszonyt a háza elé. A faluban köztudott, hogy van pár feleség, aki csalja a férjét, azt viszont lehetetlen kikövetkeztetni, hogy a mi feleségünk éppen csal-e minket vagy sem.

Nem is nagyon foglalkozik ezért senki a témával egészen addig, amíg egy hírnök nem érkezik a faluba. A hírnök azt mondja: van egy feleség a faluban, aki félre szokott lépni. Jót mosolyognak ezen a férfiak, hiszen mindenki legalább öt ilyen esetről tud. A hírnök hatására azonban elkezdenek aktívabban beszélni, gondolkodni a témáról. „Senki sem ölte még meg eddig a feleségét. Lehet, hogy éppen a mi feleségünk lesz az a könnyűvérű asszony?” – spekulálnak a férfiak. Addig agyalnak a helyzeten, amíg végül mindenki kiteríti az asszonyt. Így lesznek férfiak, akik egyszerre vesztíik el feleségüket és szeretőjüket is. 

Amikor a nagyfőnök megmondja a frankót 

Mérő László a Best Work által szervezett, szerdai előadását az érzelmek, a csodák és a boldogság logikájáról több mint háromszázan hallgatták a Lurdy Házban. A matematikus pszichológus szerint a fenti történet tökéletesen példázza azt a jelenséget, hogy a viselkedésváltozás sokszor csak úgy érhető el, ha valaki kiáll és nagy magabiztossággal elmondja azt, amit már egyébként is mindenki tud. A falusi férfiak tudtak a félrelépésekről, mégsem foglalkoztak vele. A hírnök megjelenése azonban szinkronizálta, hogy mikor kezdjenek el újra beszélni, gondolkodni a témáról.

„Legyen szó politikusról, tanárról vagy edzőről, mindig is utáltam, ha egy nagyfőnök kiáll az emberek elé és olyanokat mond, amit egyébként is mindenkit tud” – vallotta meg Mérő már az előadása kezdetén. A professzor ugyanakkor ma már nem irtózik annyira az ilyen emberektől, mivel Robert Aumann matematikus munkássága nyomán ő is ráébredt: ahhoz, hogy viselkedésváltozás következzen be, néha ki kell állnia egy vezérnek, és hangosan ki kell mondania olyan dolgokat, amit amúgy is mindenki tud. A nagyfőnökök így tudják irányítani, miről beszéljenek, gondolkodjanak az emberek. „Végső soron ettől fogunk mi magunk is megváltozni” – tette hozzá Mérő. 

A boldogság logikája

Az érzelmek logikájára térve a pszichológus leszögezte: az érzelmek logikája kicsit olyan mint az evolúció logikája. Az evolúciónak márpedig nincsenek költséghatékony eszközei: „ami kipusztul, az kipusztul, aztán annyi”. Az evolúció nem tervez, hanem „gányol”. Azt használja, ami éppen van, aztán majd kiderül, hogy sikeres-e vagy sem. „Ettől ilyen keszekuszák az érzelmeink” – mutatott rá Mérő László. 

Az összes érzelem közül talán a boldogság logikája a legérdekesebb. A pszichológia hagyományosan a boldogtalanságkutatást helyezi előtérbe. Azt kutatják a leginkább, mitől érezzük rosszul magunkat a bőrünkben. Egy egészen friss irányzatnak köszönhetően elkezdték azt is vizsgálni, hogy mitől érezzük jól magunkat a bőrünkben, mitől lesz boldog az ember.

Mérő László szerint amitől az egyik ember boldog tud lenni, attól a másik nem. Általánosságban ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a boldogságnak három fő forrása van: a pozitív érzelmek, a tartalmas élet és a flow. Minden ember esetén ez a három komponens különböző arányban kell a boldogsághoz. Ritka, de előfordulhat, hogy elég egy is. „Teréz anyának például elég a tartalmas élet, hogy van valami magasabb dolog, ami vezérli őt. Egy sebésznek pedig elég lehet csak a flow” – magyarázta Mérő.

A professzor szerint a társadalom a boldogság egyes formáit elítéli. „Pedig egy öngyilkos merénylő vagy sorozatgyilkos is lehet boldog. A terrorista a robbantás előtt éppen beteljesíti a tartalmasnak hitt életének utolsó, felemelő állomását. A sorozatgyilkos pedig csak úgy tud boldog lenni, ha flow-ban gyilkolászik. Minden boldog ember a maga módján boldog” – emelte ki a lényeget a professzor. Ez a boldogságportfóliónk természetesen változhat: másban leljük örömünket húszévesen, mint ötvenévesen. 

Két világban létezhetünk: Átlagisztánban és Extremisztánban

Mérő László szerint kétfajta világban létezhetünk: Átlagisztánban és Extremisztánban. Előbbiben nincsenek csodák, utóbbiban viszont annál inkább. Átlagisztán működése ugyanis kiszámítható, hiszen rengeteg tudományos ismeretünk van róla. Itt nagy meglepetésekre nem szabad számítani, minden a megszokott módon zajlik. Nincsenek nagy eltérések. „Átlagisztánban a konformizmus hasznos tulajdonság” – emelte ki Mérő. „Nem jár jól, aki sokszor felrúgja a szabályokat” – mondta. Ebben a világban a történelem lassan csordogál. Nagy változások, forradalmak csak ritkán fordulnak elő.

Ezzel szemben Extremisztámban a történelem hirtelen nagy ugrásokkal zajlik. Forradalmak, nagy változások és váratlan események jellemzik ezt a világot. Hatalmas különbségek vannak az emberek és jelenségek között. Extremisztánnak vannak törvényszerűségei, csak még nem ismerjük őket. Mérő szerint ebben a világban zsenik rohangálnak, akik nem egyszerűen nagyon okos emberek: ők igazi csodának számítanak. Extremisztánban a nonkonformizmus az ajánlott. „Persze ez nem azt jelenti, hogy itt minden szabályt fel kell rúgnunk” – tette hozzá a pszichológus.

Végül egyértelművé tette: az átlagisztáni szabályok értelmes felrúgása a lényeg. „Fel kell rúgni néhányat, de nem mindet.” Extremisztán tehát a csodák világa. Csodáké, amelyek kiszámíthatatlanok, de megmagyarázhatóak: Extremisztán törvényeivel. 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 66 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bunko_jobbos
2017. február 26. 14:32
Ez egy nagyon okos matematikus, egyáltalán: okos ember. Nem értem, hogy minek mínuszolták le, mikor szerintem nem nagyon értik, hogy miről beszél.
tevevanegypupu
2017. február 25. 08:38
Egy hangoskönyvében Esterházy Pétert emlegeti, mondván, hogy kénytelen egyet érteni vele..mármint az "Orbán rezsim" kritikáit illetően..ez persze sokkal finomabban fogalmazva, de a lényeg ez. Rendben..csak azt nem értem, hogy két ilyen jól szituált, minden rendszerben önmagát jól feltaláló és az elithez tartozó férfiú, aki ráadásul ismert és sikeres is (Esterházyt Isten nyugosztalja) miért akkor elégedetlen, ha nem az ő emberei vannak kormányon..akkor, mikor abban a nekik nem tetsző rendszerben is meg van mindenük..Pénz, paripa és fegyver..Mert hogy a közért (nem az ABC értendő ezen) egy cseppen nem aggódnak az biztos. Maximum saját közegükért..Nem tanulnak..nem tanultak sem a Templom lerombolásából, sem a szétszórtságból, sem a katasztrófákból..Nem értik, hogy nem különbek, nem kiválasztottak - az Újszövetség óta biztosan nem - és nincs joguk megzavarni társadalmakat..amik működnek. Még velük együtt is, ami nagy szó.
smarton
2017. február 25. 08:21
"Mérő László szerint amitől az egyik ember boldog tud lenni, attól a másik nem. Általánosságban ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a boldogságnak három fő forrása van: a pozitív érzelmek, a tartalmas élet és a flow." Van egy rossz hírem: az emberi boldogság mélyén kémia működik és genetika. Mérő úr szorgos agyában is.
Peter8811
2017. február 24. 21:19
Fitymasztán, momentumisztán.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik