A jó kormányzás alapelvei

2017. február 14. 15:38

Mráz Ágoston Sámuel
Magyar Idők

Ugyan nem szedte pontokba, a figyelmes szemlélő számára mégis kibontható, hogy Orbánt milyen szempontok vezetik a döntéseinél.

„Egy beszéd elemzéséhez mindig azonosítani kell a körülményeket. A világpolitika tektonikus mozgásai közismertek, és a miniszterelnök számára jutalomjáték ezekről értekezni. Belpolitikai szempontból fontosabb, hogy tizennégy hónap múlva ismét választás lesz Magyarországon, amelynek megnyerése – minden kedvező előrejelzés ellenére – nem automatizmus. 1945 óta szabad választáson nyolc évnél hosszabban egyetlen politikai közösség sem kapott lehetőséget az ország irányítására. A kormányfő mégsem kampánybeszédet mondott, és nem indított ígéretlicitet sem, hanem inkább a jó kormányzás elveiről beszélt, amelyek a döntései alapját adják. Talán azért sem választotta a kampányüzemmódot, mert nincs oka az aggodalomra. Nemcsak a közvélemény-kutatásokban vezet a pártja, de tavaly ősszel egyértelmű támogatást kapott a kormány legfontosabb bel- és külpolitikai törekvéséhez, a migráció megállításához. 3,3 millió népszavazó támogatása megkérdőjelezhetetlen politikai teljesítmény, kétharmaduk is elégséges lehet a biztos parlamenti győzelemhez. Szintén a kiindulópontok közé tartozik, hogy a hét év kormányzásnak kézzelfogható eredményei vannak akár a biztonságpolitika, akár a gazdasági mutatók, akár a jóléti intézkedések terén. Orbán Viktor az ígéretek helyett tehát az eredményeket hangsúlyozta, ezáltal közvetetten azt ígérte, hogy lesznek további eredmények is.

A beszéd legfontosabb része a jó kormányzás hat alapelvéről szólt, a kormányfő egyfajta ars poeticát adott hallgatóságának. Ugyan nem szedte pontokba, a figyelmes szemlélő számára mégis kibontható, hogy Orbánt milyen szempontok vezetik a döntéseinél. Kormánya sokszor kapta meg a kiszámíthatatlan jelzőt külföldi befektetőktől, hitelminősítőktől vagy hazai zsoldosaiktól. Lehet, hogy 2010 után született egy-két váratlan döntés, de ezek hátterében mindig azonos demokráciafelfogás, társadalom- és gazdaságkép, illetve kormányzási filozófia állt. Ha a fentieket azonosítjuk, azonnal kiszámíthatónak tűnnek az elmúlt évek kormányzati lépései is. A kritikusok vádja pedig sokkal inkább szellemi lustaságnak tűnik.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/108939