A terror hatása a lélekre: miért szorong a terrortámadástól az, aki ott sem volt?

2016. december 23. 13:33

Hogyan éli meg a terrorcselekményt az, aki ott sem volt? Hogyan hat egy terrortámadás a választók kormányba vetett bizalmára?

2016. december 23. 13:33
Horváth Zsófia
Mindset

A terrorcselekmények, háborúk, de a nemi erőszak túlélői is gyakran élnek meg a felidézés közben kiszolgáltatottság-érzetet, bűntudatot. Saját maguk hibáztatása jelenik meg gondolati szinten: könnyebb arra gondolniuk, hogy elkerülhették volna a helyzetet, mint szembenézni vele. Bár náluk ez egyfajta énvédő mechanizmus, a gondolatot általában erősíti és kiforgatja a média, ami a társadalmi megítélés szempontjából kifejezetten káros.

A félelem adekvát válasz a terrortámadásokra, de megváltoztatja viselkedésünket. Nem csak a közvetlen környezetünkkel viselkedhetünk máshogy. A politikai döntéseinkre és a kormányba vetett bizalmunkra is hatással van. 9/11 előtt az USA kormánya nem örvendett nagy népszerűségnek, de a támadások után a védelembe vetett bizalom évtizedek óta nem látott szintre növekedett. A nagymértékű, sok áldozatot követelő terrorcselekmények után az emberek sokkal inkább bíznak abban, hogy a kormányuk megvédi őket a jövőbeni támadásoktól.

A kormányba vetett bizalom azonban félelem nélkül is kialakulhat, van ugyanis egy protektív faktor: a harag. A haragból táplálkozó emberek olyan energiákat nyerhetnek, amelyektől erősebbnek, stabilabbnak érezhetik magukat, míg aki fél, kontrollvesztett és kevésbé energikus. A félelem gyanakvást szül,

A bizalmatlan légkör pedig hatással van a választó viselkedésére, haraggal vegyítve könnyebben fordulnak a szélsőségek felé. A bizonytalanság felébreszti a »valakihez menekülés« igényét, így a választópolgár könnyebben csatlakozik mozgalmakhoz, követ olyan vezetőket, akik azt prédikálják: ismerik az utat, biztonságos őket követni.

A félelemkeltés viselkedésre gyakorolt hatása régóta ismert, és a politikai kampányok része. Erejét ismerve mind egyéni, mind kollektív felelősségünk kerülni a vele való visszaélést.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 59 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Box Hill
2016. december 26. 18:45
Miért fél a betöréstől az, akinél még nem törtek be? Ezzel a kérdéssel négyéves korában megbírkózik az ember. Kivéve, ha Horváth Zsófia.
Szergej Csagajev
2016. december 26. 13:30
Nem azt mondanám, hogy a szélsőségek FELÉ fordulnak a választók. Hanem azt, hogy az eddigi mihaszna szarzsákokTÓL EL.
szancso
2016. december 26. 05:57
A 2.VH befejezése után azonnal létre jött az u.n. hidegháború, amelyben a nyugat szemében a keleti szoc. országok képviselték a sátánt, mig a keletiekben a kapitalizmus. 1989-90-ben győzőtt a nyugat, de elveszítette a "sátánját". A Varsói Szerződés feloszlott, a Nato viszont nem - valyon miért nem?-, sőt terjeszkedett. Jött ca. 10 év "csend", a nyugat el volt foglalva a keleti országok lerablásával kollaboránsai útján. Amikor ez a terv is győzelmet hozott, keresni kellett ismét egy "sátánt", akit meg is találtak az iszlámban. 2001-ben aztán beindult - Afganisztánban még Ensz felhatalmazással - a gonosz tengely elleni "felszabadító háború" Nato katonákkal. Irak lerohanásában előszőr az USA mellett csak Anglia vett részt, de, ahogy telt-múlt az idő, lassan ismét minden Nato ország belefolyt, persze nem nyíltan, mindegyik csak az ottani kormányokat segítette, segítí. Aztán öt évvel ezelőtt sor került Sziriára is, valamint ca. másfél évvel ezelőtt Jemenre is. Több mint 1 millió ember halt meg 2001-óta ezeken a területken, de erről diszkréten nem veszünk tudomást, mert erről a nyugati médiák nem igen tájékoztatnak minket, nem akarják elrontani a vacsoránkat ezekkel a hírekkel, képekkel. A migráns áradat egyik oka ez, a afrikainak pedig, hogy senki nem vette a fáradságot, hogy utána nézzen, mi is történik a fejlesztésekre adott milliárdokkal. Az, hogy most Európában is élvezhetjük a terror támadásokat, ez az egyik oka, a másik - meggyőződésem szerint - pont, hogy az a célja az Uniónak, hogy féljünk, vísítsunk az állam erős keze után, így szép lassan a terror elleni harc leple alatt saját magunk adjuk fel a szabadság jogainkat.
áfonya
2016. december 25. 12:29
2016-12-24 Törésvonalak 2. rész http://www.echotv.hu/video/117633/20161224_Toresvonalak_2_resz
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik