Új középkor felé tart Amerika?

2016. október 25. 13:28
Árpási Botond
Danube Institute

A modern idők embere egyre növekvő mértékben a saját szükségleteit szem előtt tartva él.

„Társadalmi, gazdaság és politikai jellemzőiben a modern kor amerikai társadalma sokban hasonlít a középkori európai társadalmakhoz. A feudális kötöttségekre jellemző hűségfogadalom a mai politikai rendszerben is sajátosan jelen van, illetve az egyetemi tudományos gondolkodás szabadsága is korlátokba ütközik, írja Victor Davis Hanson a National Review honlapján megjelent cikkében

»A pesszimisták manapság gyakran hasonlítják a zavaros Amerikát a gyengülő Rómához vagy a hanyatló Brit Birodalomhoz. De a középkori Európa a legpontosabb hasonlat.« A középkori világ egy látványos, ezer éves emberi munka eredménye volt, helyi bizonytalanságokkal, babonákkal, illetve inkább kettő, mint három osztállyal.

Az olyan neves középkori egyetemeken, mint a bolognai, a párizsi vagy éppen az oxfordi, lépésről-lépésre folytatódott az előrehaladás a tudomány területén − azonban nem a szabad gondolkodás központjai voltak. A középkori kommunikációs kifejezési formák nem tették lehetővé az egyházi doktrínák tekintélyének megkérdőjelezését. A kulturális és politikai tekintetben kompromittáló irodalmi alkotásokat kemény cenzúrának vetették alá. Öngyilkossággal ért fel egy középkori, a padovai egyetemen tanító professzor számára annak a tételnek a megkérdőjelezése, hogy a Nap kering a Föld körül. A szerző úgy látja, ma hasonlóképpen kevesen merik azt állítani, hogy az ember okozta globális felmelegedés nem jelent közvetlen, az emberi civilizáció létét fenyegető veszélyt − hiszen ez eretnekség volna.

A középkorban az elszegényedett jobbágyok hűséget fogadtak a báróknak, nagybirtokosoknak − cserébe a tőlük kapott élelemért és szállásért a földbirtokon. A modern világban a progresszív kormányzat az a bástya, amely a tömegek részéről a rendszeres választásokon tanúsított hűséget követően kiosztja a különböző segélyeket, támogatásokat.

A műveltség területén is hasonlatosságokat vél felfedezni Hanson, azt állítva, hogy a középkorban a széles körben elterjedt, elsősorban irodalmi műveltség, olvasottság »eltűnt«, és a »babonák uralkodtak« az ész és a racionalitás helyett Európában. Ettől a mai amerikai társadalom annyiban különbözik csupán, hogy minden diákra 11 ezer dollárt költenek évente. Ugyanis számos felmérés szerint, az amerikai lakosok egynegyede hisz az asztrológiában, körülbelül ugyanennyien gondolják, hogy földönkívüliek jártak a Földön, illetve 40 százalékuk nem tudja megnevezni a saját alelnöküket. (...)

Azonban van egy nagy különbség a középkori és a modern világ között: a középkor embere hitt a transzcendenciában, egy felsőbb hatalom létében és a lélekben, miközben arra törekedett, hogy »életben tartsák a kultúrát«, amíg vissza nem tér a civilizáció. Ezzel szemben a modern idők embere egyre növekvő mértékben a saját szükségleteit szem előtt tartva él, nem törődve azzal, hogy tetteinek milyen következményei vannak – »kevés tudomással arról, hogy mi veszett el«, és kevés elképzeléssel arról, hogyan szerezze azt vissza.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/105490