A mi oldalunkon van az igazság

2016. október 24. 08:02

Vagy belátják, hogy amit a Jobbik kér, az erkölcsileg és politikailag is indokolható, vagy pedig Orbán Viktor képtelen lesz elfogadni, hogy most nem ő győzött. Ha így lesz, háború lesz. Interjú.

2016. október 24. 08:02
Vona Gábor

„Kimondja azt, hogy önök tulajdonképpen zsarolják a kormányt?

Szerintem a Fidesz zsarol bennünket azzal, hogy szavazzuk meg az alaptörvény módosítását, miközben az nem vonatkozik a letelepedési kötvényre. Ez számunkra elfogadhatatlan.

Nem tart attól, hogy a Jobbik ezzel nagyot kockáztat? Ha nem megy át az Országgyűlésen az alaptörvény módosítása, a kormány joggal mondhatja, hogy önök miatt nem sikerült az országot megvédeni.

Tisztázzunk valamit! Mi akarjuk az alaptörvény módosítását, hiszen mi kezdeményeztük fél éve. Az emberek 98 százaléka azonban minden betelepítésre nemet mond, a kötvényeken keresztül történőre is. Nem nekünk kell magyarázkodnunk, ha nem lesz meg a szükséges kétharmad. Orbán Viktornak kell majd elmagyaráznia, hogy miért ilyen fontos neki a gazdag migránsok pénze. (...)

Reálisnak tartja, hogy a kormány és Orbán Viktor engedjen önöknek?

Szerintem a Fidesz most kiszámíthatatlanná vált, jól láthatóan zavart keltett mind a politikai, mind a kommunikációs erőterében ez a lépésünk. Orbán Viktor nincs hozzászokva, hogy ne az legyen, amit ő akar. Két lehetőség van: vagy belátják, hogy amit a Jobbik kér, az erkölcsileg és politikailag is indokolható, vagy pedig Orbán Viktor képtelen lesz elfogadni, hogy most nem ő győzött. Ha így lesz, háború lesz.

Mit jelent, hogy háború lesz?

A Fidesz médiája megpróbál mindenféle módon hitelteleníteni bennünket és különösen engem mint a párt vezetőjét. Ez részben már el is kezdődött. De erre fel vagyunk készülve, tudjuk, hogy a Fidesz legyőzéséhez az út egy ilyen küzdelmen keresztül vezet. Hiába a Fidesz oldalán a médiafölény, a mi oldalunkon van az igazság.”

Kapcsolódó cikkek

Összesen 303 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
katus
2016. október 24. 23:01
Az Alfahír megszerezte a szöveget, ez a nyilatkozat okozhat nagy gondot a kormánynak: Én, .......................................................... , a Jobbik Szent Koronára esküt tett képviselője a magyar nemzet jövőjéért érzett felelősségem tudatában, saját akaratomból úgy nyilatkozom, hogy az Alaptörvény tervezett módosítását csak abban az esetben támogatom, ha az teljeskörűen biztosítja Magyarország védelmét, azaz együtt jár a letelepedési kötvény intézményéről szóló jogszabályok hatályon kívül helyezésével, annak megszüntetésével. A felém irányuló fenyegetésnek, zsarolásnak, megvásárlási kísérletnek vagy minden egyéb, ezen szándékom eltérítésére irányuló nyomásnak határozottan ellenállok. A Jobbik országgyűlési képviselőjeként kijelentem, hogy sem a hazámat, sem a becsületemet pénzért el nem árulom. Isten engem úgy segéljen! 2016. október 23. Orbán Viktor miniszterelnöknek jelenleg nagyon fontos, hogy megmutassa erejét, és azt, hogy a Jobbik nem tud rajta fogást találni – nyilatkozta lapunk megkeresésére Volner János Jobbik-frakcióvezető. A képviselő az Alfahírnek arról beszélt, a kormányfő ennek érdekében nagyon sokat hajlandó megtenni, akár azt is, hogy az ellenzéki frakciókból rábírjon egy-egy képviselőt az Alaptörvény-módosítás magszavazására. Mint mondta, a Jobbik frakciójánál nem tartanak attól, hogy ez lehetséges, de a nyilatkozat aláírásával is üzenni akarnak, hogy a legnagyobb ellenzéki pártból senki nem fogja támogatni a módosítást akkor, ha az a letelepedési kötvények megszüntetése nélkül történne. Volner János úgy sejti, Orbán Viktornak a legnagyobb esélye az MSZP padsoraiból való eltérítésre van, mert a baloldali pártok politikusai egy „hitehagyott közösség” tagjai, akik nem bíznak már abban, hogy egyáltalán belátható időn belül a kormányzás közelébe juthatnának.
katus
2016. október 24. 22:32
Vona: A mi oldalunkon van az igazság Katona Mariann, 2016. október 24., hétfő 06:06, frissítve: hétfő 13:37 Vona Gábor szerint Orbán Viktor nincs hozzászokva, hogy ne az legyen, amit ő akar Orbán Viktor nincs hozzászokva, hogy ne az legyen, amit ő akar – erről beszélt az alaptörvény módosításával kapcsolatban a Magyar Nemzetnek adott interjújában Vona Gábor. A Jobbik elnöke szerint ha a kormány nem szünteti meg a letelepedési kötvényt, a miniszterelnök képtelen lesz elfogadni, hogy most nem ő győzött, hiszen az alaptörvény módosítását sem tudják elfogadtatni. – Kimondja azt, hogy önök tulajdonképpen zsarolják a kormányt? – Szerintem a Fidesz zsarol bennünket azzal, hogy szavazzuk meg az alaptörvény módosítását, miközben az nem vonatkozik a letelepedési kötvényre. Ez számunkra elfogadhatatlan. – Nem tart attól, hogy a Jobbik ezzel nagyot kockáztat? Ha nem megy át az Országgyűlésen az alaptörvény módosítása, a kormány joggal mondhatja, hogy önök miatt nem sikerült az országot megvédeni. – Tisztázzunk valamit! Mi akarjuk az alaptörvény módosítását, hiszen mi kezdeményeztük fél éve. Az emberek 98 százaléka azonban minden betelepítésre nemet mond, a kötvényeken keresztül történőre is. Nem nekünk kell magyarázkodnunk, ha nem lesz meg a szükséges kétharmad. Orbán Viktornak kell majd elmagyaráznia, hogy miért ilyen fontos neki a gazdag migránsok pénze. – Kinek az ötlete volt az ultimátum, hogy a letelepedési kötvény eltörléséhez kössék az alaptörvény módosításának támogatását? – Nem egy konkrét személy ötlete volt, hanem egy érlelődő és bennem végül megérő elhatározás. – Elárulja, hogyan reagált Orbán Viktor, amikor elmondta neki a feltételüket? – Azt hiszem, nem lenne korrekt egy négyszemközti tárgyalásról beszélni, de annyit mondhatok, hogy nem jól. – Korábban azt mondta, hogy haza­áruló, aki nem szavazza meg az alaptörvény módosítását. Most önök nem akarják megszavazni. Akkor ki is a hazaáruló? Kósa Lajos szerint önök. – Szerintem pedig ő. Továbbra is azt gondolom, hogy aki az alaptörvény módosítását nem szavazza meg, az hazaáruló. A magyar emberek véleménye, amely az Országgyűlést most arra ösztönzi, hogy módosítsa az alkotmányt, viszont szerintem nemcsak a Jean-­Claude Juncker-, hanem a Rogán Antal-féle betelepítésre is vonatkozik. Nem az a hazaáruló, aki az alaptörvény módosítását csak úgy hajlandó megszavazni, ha az mindenfajta betelepítést megtilt, hanem az, aki félmegoldást akar, miközben a hazát árulja pénzért. Kósa Lajos öngólt rúgott, a saját álláspontjukat minősítette. – Ugyancsak a Fidesz frakcióvezetője beszélt arról, hogy reményei szerint a jobbikosok az ön utasítása ellenére is megszavazhatják az alaptörvény módosítását. Mit szólna ehhez? – Megdöbbentőnek tartanám, ha a Jobbik-frakció tagjai segítenék ki a Fideszt, hogy a letelepedésikötvény-bizniszt továbbra is űzhesse. Tartottunk egy rendkívüli frakcióülést a miniszterelnök úrral való találkozóm előtt, és ott a teljes képviselőcsoport egyetértett velem. Tegnap pedig az egész frakció aláírt egy nyilatkozatot, amelyben egységet és erőt mutattunk az ilyen próbálkozásokkal szemben. Ha áruló kell a Fidesznek, azt nálunk nem talál. – Reálisnak tartja, hogy a kormány és Orbán Viktor engedjen önöknek? – Szerintem a Fidesz most kiszámíthatatlanná vált, jól láthatóan zavart keltett mind a politikai, mind a kommunikációs erőterében ez a lépésünk. Orbán Viktor nincs hozzászokva, hogy ne az legyen, amit ő akar. Két lehetőség van: vagy belátják, hogy amit a Jobbik kér, az erkölcsileg és politikailag is indokolható, vagy pedig Orbán Viktor képtelen lesz elfogadni, hogy most nem ő győzött. Ha így lesz, háború lesz. – Melyik verzióra fogadna nagyobb tétben? – Egyelőre ellentmondásos nyilatkozatok vannak. Kósa Lajos a héja, Tuzson Bence a galamb, s most várjuk, hogy héják vagy galambok fognak-e felrepülni. – Mit jelent, hogy háború lesz? – A Fidesz médiája megpróbál mindenféle módon hitelteleníteni bennünket és különösen engem mint a párt vezetőjét. Ez részben már el is kezdődött. De erre fel vagyunk készülve, tudjuk, hogy a Fidesz legyőzéséhez az út egy ilyen küzdelmen keresztül vezet. Hiába a Fidesz oldalán a médiafölény, a mi oldalunkon van az igazság. – Nem csak támadást kapnak. Örült, amikor az egykori SZDSZ-es Kőszeg Ferenc azt írta, hogy Orbán Viktor ellenében még Vona Gáborra is lehet szavazni? – Azt gondolom, hogy a baloldali szavazók körében van egy zavarodottság, hiszen a baloldal kiiratkozott a 2018-as választásokról. Szervezetlen, szétszabdalt, vezetői válsággal küzd, nincs programja, valójában minden egyes aspektusában, ami szükséges ahhoz, hogy egy politikai párt választást nyerjen, a baloldal lényegében összeomlott. Ahogy az időközi választásokon, úgy szerintem a 2018-ason is a kormányt támogató és a kormányváltó erők fognak összecsapni. Meggyőződésem, hogy a kormányváltó erők a Jobbik oldalán összpontosulnak majd. – Még korábbi SZDSZ-esek is? – Az ilyen nyilatkozatokat meghallgatom, de nekem nem a baloldali értelmiséggel, hanem a hazafias gondolkodású baloldali szavazókkal van dolgom. Kicsit kezd olyan helyzet kialakulni, mint amikor a rendszerváltozás előtt ideológiailag egyébként egymástól nagyon távol álló emberek elkezdtek azon gondolkodni, hogy le lehet-e ezt a rendszert váltani. Kezdetben még nagyon kevesen hitték el, hogy van remény, aztán ez egyre jobban megváltozott. Én most is valami ehhez hasonlót látok. Akkor a kádárizmus ellen fogtak össze az emberek, ma az orbánizmus ellen. Akkor sem tudta még senki, hogy pontosan mi lesz az az erő, vagy ki lesz, aki ezt végrehajtja. Nagy kérdése az elkövetkező másfél évnek, hogy a kormányváltó hangulat megtalálja-e a kormányváltó erőt. Én azért dolgozom, hogy ez a Jobbik legyen. – Kormányváltó hangulat akár Németh Sándorral is? A Hit Gyülekezete vezető lelkésze nemrég az ATV lényegében az ön magánéletét bemutató műsora kapcsán arról beszélt, hogy neki keresztény emberként mindenkinek esélyt kell adnia. – Én is meglepődtem rajta. Azt hiszem, ez egy kettős folyamat eredménye. Egyrészről az orbánizmus olyan mértékben válik diktatórikussá, korrupttá és fullasztóvá, hogy nagyon sokan keresik a kiutat. A jelenlegi politikai palettán pedig a Jobbik az a potens erő, amely képes ennek a kormánynak a leváltására. A másik pedig a Jobbik néppártosodása, ami egyre több ember számára válik alternatívává. Orbán Viktor kormánya jelenleg úgy működik, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. Én másfajta ember vagyok, nagyon sokat beszéltem hídépítésről az elmúlt időszakban. Úgy érzem, hogy aki nincs ellenem, az jelen pillanatban velem van. – Ezek a nevek vörös posztónak számítottak korábban a Jobbikon belül, most viszont, ahogy saját bevallása szerint elvette a pártja lelkét, már beleférnek? – Nem hiszem, hogy ezek után hirtelen egy politikai platformra kerültünk volna a fenti urakkal. Az említett cikkben egyébként arról írtam, hogy a Jobbik lelke előbb-utóbb, a kamaszkorból való felnőtté válás közben, törvényszerűen eltűnt volna. Én ezt a folyamatot mesterségesen felgyorsítottam, és ezért vállalom is a felelősséget, mert a történelmi helyzet ezt követelte meg. De azt is leírtam, hogy a Jobbiknak új lelket kell adni, ami viszont már nem csupán a Jobbiké, hanem egy néppárté, és ezen keresztül az egész magyar nemzetnek tud alternatívát kínálni. – Ezt elfogadja a pártja? – Igen. Van, akinek nem teljesen világos még, hogy mit is képvisel valójában a Jobbik, számomra viszont teljesen egyértelmű. Egy hazafias, modern, konzervatív értékrendet képviselő politikai erő vagyunk, amely minden magyar érdekét képviseli, és elfogadja azt, hogy vannak, akik nem értenek vele egyet. A más véleményeket is meg kívánja hallgatni, értelmes vitát akar velük folytatni, és ezekből képes azt a következtetést is levonni, hogy nem mindig és nem mindenben van az embernek igaza. Azt látni kell, hogy egy választási győzelemhez képesnek kell lenni másokat is megszólítani, másokat is maga mögé állítania egy pártnak. – A hatalom érdekében feladni a régi elveket? – Ha előveszem a Jobbik alapító nyilatkozatát, most is büszkén tudom végigolvasni, és úgy élem meg, hogy nem távolodtunk tőle, hanem közeledtünk hozzá. Nem csak arról szól a Jobbik néppártosodása, hogy váltsuk le az Orbán-kormányt, és utána majd lesz valahogy. Az, hogy véget kell vetni az orbánizmusnak, amely egy nemzetiszín szalaggal átkötött korrupt hatalomgyakorlás, az egyértelmű. Ez azonban csak egy lépcsőfok. Tisztességesebb, szabadabb és demokratikusabb országot kell teremteni. – Önök is megszólaltak a Népszabadság elhallgattatása kapcsán, ez sokaknak meglepetés volt. – Nyilvánvaló, hogy a Jobbik és a Népszabadság nem volt egy platformon. De én nem vagyok annak a híve, hogy a más véleményt képviselő sajtóorgánumokat – beleértve azokat, amelyek nagyon kellemetlen pillanatokat tudnak okozni, vagy akár igazságtalanul bánnak velünk – meg kell szüntetni. Ilyenkor mindig megkapom azt, hogy annak idején az RTL Klub és a TV2 megszüntetését én magam javasoltam. Ez így van, de ahogy már mondtam, sokat változtam azóta. Ettől függetlenül mind a mai napig azt gondolom, hogy az RTL Klub és a TV2 által végzett tudatrombolás nagyon káros. De ma nem a megszüntetésben látom a megoldást, mint ahogy ezt Orbán Viktor teszi, hanem a jó példa felmutatásában. – Ha a sajtószabadságot nézzük, hogyan értelmezi a történteket? – A sajtószabadság nagyon komoly csorbát szenvedett. Annak idején, még a kilencvenes években a jobboldali értelmiség joggal panaszkodott, hogy mekkora médiatúlsúlyban van a baloldal. Ahhoz képest a Fidesz-kormány által most koncentrált médiaerő többszöröse annak, amit a baloldal birtokolt. A Jobbik számára akkor jön el az igazság pillanata, ha kormányra kerülünk, és dönthetünk a médiaviszonyokról, vagy legalábbis befolyásolni tudjuk őket. Képesek leszünk-e demokratikus médiaviszonyokat teremteni, és nem csupán a nemzeti együttműködés rendszerét be­lakni. – Mikor találkozott utoljára lesifotóssal? – Nem tudom, de nem is figyelem, mert nem akarok úgy élni, hogy azt nézzem, mikor fényképeznek. – Elkezdődött a rendőrségi nyomozás. Mit vár tőle? – Azóta már tanúként meg is hallgattak a rendőrségen mint feljelentőt. Megkaptam azt a vádat Németh Szilárdtól – akit a Fidesz egyfajta ügyeletes bunkónak tart –, hogy ha valaki fél a fotósoktól, az ne menjen politikusnak. Azért javaslom újragondolásra ezt a mondatot, mert nem én félek, hanem a gyermekemet és a családomat féltem. Ráadásul itt nem is arról volt szó, hogy készült rólam néhány fénykép, nem hiszem, hogy a Ripostnak, az Origónak vagy a TV2-nek olyan felvételre lett volna szüksége, ahol megpuszilom a kisfiamat, és beengedem az iskolába. Itt arról van szó, hogy engem hosszú napokon keresztül törvénytelenül megfigyeltek, és ezek során még képek is készültek. Engem a megrendelő személye érdekel. Nagyjából sejtem, mondhatnám azt is, hogy tudom, ki a megrendelő. Hiszen ha egymás mellé tesszük azokat a személyeket, akiket bizonyítottan ugyanaz a paparazzo figyelt meg – Spéder Zoltán, Simicska Lajos, Juhász Péter és én –, abból azért kiderül, hogy ezeket az embereket egy dolog köti össze: az orbánizmus útjában állnak. Nem jöhetett tehát máshonnan a megrendelés, mint a kormány irányából. – Az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálódik. Amikor a főigazgatóval találkozott, kapott arra biztató jeleket, hogy ki fog derülni a megrendelő személye? – Korrektül álltak hozzám. – Rogán Antalról is kiderült nemrég, hogy helikopterrel és luxusautóval érkezett egy vidéki esküvőre. Nem lát hasonlóságot a két eset között? – Nem tudom, hogy mennyi ideig figyelték a minisztert, azt sem tartom kizártnak, hogy egy fideszes belháború áldozata lett Rogán Antal. Mondjuk nekem nem kell attól tartanom, hogy helikopterbe szállás közben bárki lefotózzon. Mindenesetre ha egy miniszter beszáll egy helikopterbe, azt én meg tudom emészteni. Engem az zavar, amikor offshore cégeken keresztül kötvényt ad külföldieknek, akikről kiderül, hogy nem is tudják őket pontosan ellen­őrizni, és eközben a politikai cinizmus talán legmagasabb fokát űzve migrá­ciós kampányt folytatnak 15 milliárd forintért. Engem inkább ez zavar.
nyugalom
2016. október 24. 22:32
Kac, kac. A farok csóválja kutyát!
katus
2016. október 24. 22:30
Nótin Tamás 2016. 10. 23. 12:46 1956 2006 BETEMETETLEN LÖVÉSZÁRKOK Nem emlékszem rá, hogy mikor vettem életemben először részt ’56-os megemlékezésen. Vélhetően az általános iskolában. Nem tudom mit éreztem, mit gondoltam akkor ’56-ról. Arra azonban határozottan emlékszem, hogy a 8. osztály végére a II. világháborúval zárultak történelmi tanulmányaim az általánosban. Rákosira, ’56-ra, Nagy Imrére, Kádárra és a rendszerváltásra már nem jutott idő. Azt mondták, azt majd bepótoljuk a gimnáziumban vagy a középiskolában. Kezdettől fogva a történelem volt a kedvenc tantárgyam. Nem tudnám megmondani miért. Evidens volt, hogy érdekel. Nem is kellett sokat küszködnöm azzal, hogy magamba szívjam a kötelező tudást, és a könyvtáraknak is rendszeres látogatója voltam. A szakközépiskolában már volt egy kialakult tudásom 1956-ról, de az semmivel sem volt több vagy kevesebb, mint ami hozzátartozott az általános műveltséghez, a véleményemet azonban meghatározta a bennem bimbózó - akárcsak a történelem iránti szeretetem esetében, a minden előzménynélküli, számomra természetes - nacionalizmus. Világképemben a kommunisták és a szovjetek gyűlöletes ellenségek voltak, akik leverték az 1956-os forradalmat és szabadságharcot. A szakközépiskolában sem túl sokat hallottunk a tanórákon ’56-ról, ellenben a francia merkantilizmussal heteket foglalkoztunk. Meg is tanultam rendesen. Negyedik végére a Kádár-rendszerre és a rendszerváltásra megint nem maradt elég idő. Gyakran elgondolkodom azon, hogy vajon a kötelező tananyag volt rosszul kitalálva a tanárok számára, vagy a Kádár-rendszerben diplomázott tanárok nem tudtak mit kezdeni a II. világháború utáni magyar történelemmel, és ódzkodtak az állásfoglalástól egy olyan témában, amelyet a mai napig nem tudott feldolgozni a magyar társadalom. A következő fontos emlékképem 2006, az ’56-os forradalom 50. évfordulója. A múlt feldolgozatlan sérelmei összekeveredtek a jelen túlcsorduló feszültségeivel és Budapest utcáin reinkarnálódott az erőszak, amely új érzelmi töltetet adott október 23-nak. Sokakhoz hasonlóan bennem is akkor érlelődött meg, hogy valamit tennem kell, nem hallgathatok, nem élhetek csendben, kizárva magamat a történelmet formáló események láncolatából. 2006-tól 2010-ig minden budapesti utcai megmozduláson, amelyek az akkori szocialista kormányzás ellen irányultak, ott voltam. Sokszor hittem, hittük azt, hogy a kormányt meg lehet buktatni, és meg is kell ahhoz, hogy valami olyan következzen, amely nem a hazugságokon, nem az emberek becsapásán alapul. Hittem abban, hogy ’56 és 2006 eseményei párhuzamba állíthatóak, mert egy önkényes hatalom ellen irányultak. 1956-ban a kommunisták voltak a rosszak, 2006-ban a szocialisták. Visszagondolva túl heves voltam, túl naiv és túlságosan leegyszerűsített világképpel rendelkeztem. Jött 2010, a szocialisták bukása, a fülkeforradalom, a kétharmadot bezsebelő Orbán Viktor. De a hazugságok nem szűntek meg, csak kreatívabbak lettek. Szép lassan megtanultam: a magyar társadalom megosztottsága nem valami karmikus balsors következménye, hanem egy általunk öntözött állapot, amely mélyen gyökeredzik a történelemben, és a legnagyobb hibánk az, hogy képtelenek vagyunk kigyomlálni. Orbán Viktorék fogták a szocialista kormányzás minden gőgjét, arroganciáját, cinizmusát, és átkötötték egy nemzeti színű szalaggal, majd ugyanezt tették a kommunizmus propaganda-kézikönyvével is. Magánosították az egész országot, saját javukra felhasználták a magyar társadalom megosztottságát és létrehozták a maguk Kádár-rendszerét, azt, aminek a lebontásához egykor ők is segédkeztek. Most 2016-ban, a forradalom 60. évfordulójára hősi pátoszt emeltünk az ’56-os forradalom és szabadságharc köré. A jó és a rossz harcává vált, amely mintha sose akarna véget érni, vagy sosem akarnák, hogy véget érjen. A hatalom irányítói mintha azt sulykolnák folyamatosan, hogy ők ’56 hősi szellemének örökösei, kiteljesítői, akik pedig nem értenek velük egyet, nem tartanak velük, azok mind a kommunista ellenség utóvédjei. Ebben a lövészárokban élünk. ’56 legfontosabb tanulságának az lett kikiáltva, hogy Magyarország sorsát mindenkor hősök és árulók alakítják. Sokáig én is abban hittem, hogy ez a legfontosabb végkövetkeztetés. De már nem. 1956-nak persze vannak hősei, áldozatai, bűnösei, árulói….én mégis inkább testvérharcaink egy tragikus mementóját látom benne. Ha pedig van tanulsága, akkor számomra az, hogy 60 évvel később ideje lenne megbékélnünk egymással a szakadatlan harc helyett. A kommunistázás, a nácizás, a jobbozás, balozás a XX. század sebeinek az örökös feltépése. A megosztottság sulykolása csak újabb megosztottsághoz vezet, mi pedig újra és újra lejátsszuk a történelem testvérharcait, amelyek további lövészárkokat vájnak a magyar társadalomban. Azt is meg kell érteni, hogy a teljes felelősség ezért nem varrható a politika nyakába, mert a döntés ott van a mi kezünkben is. A politika nem tiltja meg, hogy gondolkodjunk, kezet fogjunk és szót értsünk egymással. Meg kell tanulnunk és meg kell tanítani az iskoláinkban, hogy a megosztottság mindig véres testvérharcokhoz vezet, a történelem büntetéssel adózik azoknak, akik széthúznak, megvetik és elárulják egymást. Nem a bűnösök és nem az elkövetett bűnök elfelejtését kell, hogy ez jelentse, hanem a történelmi múlt feldolgozását, illetve lezárását. A múlt harcai a történelmi emlékezet részei, de nem a mi csatáink. Nekünk az a feladatunk, hogy a történelem tragédiáinak megismétlését elkerüljük és egy olyan országot építsünk, ahol az együttélés közös céljait keressük.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik