Alvin E. Roth

Piaci megoldással osztaná el a migránsokat a Nobel-díjas közgazdász

2016. szeptember 8. 13:39

Az álláskeresést, az iskolaválasztást és a migránsok elosztását is meg lehetne oldani a párosítási piacok elméletét felhasználva Alvin E. Roth szerint, aki 2012-ben kapott közgazdaságtani Nobel-díjat a piactervezés és a párosítási mechanizmusok területén végzett munkájáért. Roth hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián vette át a Neumann János-díjat és tartott nyílt előadást. Beszélt a Budapestről kivonult Uberről, Donald Trump migrációs politikájáról és a magyar kvótareferendumról is. A professzor a bevándorlásról való gondolkodás változását sürgette és úgy vélte, a piactervezés lehet a megoldása a menekültválságnak. Tudósításunk.

Vasárnap írtuk meg, hogy a Rajk László Szakkollégium Alvin E. Rothnak ítélte oda a Neumann János-díját, amit a professzor hétfőn vett át a Magyar Tudományos Akadémián. A közgazdász díszelőadást tartott, melyben a párosítási piacok mechanizmusairól és ezek gyakorlati használatáról beszélt. 

Alvin Roth 2012-ben Lloyd Shapley-vel megosztva közgazdaságtani Nobel-díjat kapott, jelenleg a Stanford Egyetem professzora - mutatta be a professzort az idei Neumann-díjátadó főszervezője, Berei Gábor. Hozzátette: Roth professzor munkássága eloszlatja a kétségeket a közgazdaságtan gyakorlati hasznosságával kapcsolatosan. A közgazdász által tervezett mechanizmusok hatékonyabbá tették a vesetranszplantációs cserefolyamatokat, de az amerikai városok iskolai felvételi rendszereit és a rezidensek elhelyezkedését is.

A boldog párok piaca

A piacokban és a nyelvekben sok közös van, mind ősi emberi alkotások” – kezdte előadását Roth. Léteznek olyan piacok is, ahol nem pénzzel történnek a kifizetések, ilyenek a párosítási piacok. Vagyis amikor több embernek választania kell a korlátosan rendelkezésre álló lehetőségek közül. 

Ilyen amikor egy faluban a fiatalok párokat keresnek egymás között. Ahhoz hogy a lehető legboldogabbak legyenek az emberek, befolyásolhatjuk az udvarlási szokásokat. Ezt nevezzük stabil házasítási problémának. Ehhez ismernünk kell a fiúk és lányok preferenciáit, vagyis hogy kinek ki tetszik jobban, ha egyáltalán tetszik. Ennek a megoldása a Gale-Shapley algoritmus: ez alapján a lányok döntenek, előírjuk, hogy milyen sorrendben és hányszor menjenek a fiúk háztűznézőbe, illetve megengedjük, hogy a döntéseken változtassanak. (Erről részletesebben itt lehet olvasni.) 

Elméletben a házasítás stabil lesz, vagyis nem szökik el senki a szeretőjével a faluból, mert nincsenek olyan párok, akik szívesebben lennének egymással, mint amit a mechanizmus eredményezett. Vagyis a falu párkeresésének koordinálásával piacot terveztünk. A párosítást azonban nem csak két ember között tudjuk véghez vinni: ilyen az álláskeresés, az iskolaválasztás, a migránsok allokációja, de a „vesetranszplantációk piaca” is. 

Modern vásárterek: Tinder, Uber, Airbnb

A technológia fejlődése nagyban megváltoztatta a párosítási piacokat. Megjelentek új piacok a hagyományos párosításokhoz, úgy mint a párkereső alkalmazások. „A Tinder is egy vásártér... ahol azonban elég gyorsan történik a párosítás” – mondta a professzor. Viszont vannak új típusú párosítások is – tette hozzá –, például az olyan keresőszoftverek, mint a Google vagy a Bing, amelyek a felhasználókhoz rendelnek hirdetéseket. 

Ilyen újfajta párosítási piac az Airbnb, egy lakáskiadó alkalmazás, amit a Budapesten elérhető airbnb-s lakások térképével szemléltetett a professzor. Hasonló párosító platform az Uber is, viszont megjegyezte, a fuvarszervező céget Budapesten már hiába kereste. Szerinte nem biztos, hogy az Uber lenne a legjobb megoldás, de úgy vélte: „a taxisok azért nem szeretik az Ubert, mert nem szeretik a versenyt”. 

A jó piac titka

Vannak azonban alapvető feltételei annak, hogy milyen a jó piac és ennek az új platformoknak is meg kell felelniük. Jó, ha nagy a piac, de ezt nem mindenki szereti. „A vásárlók szeretnek sok eladót látni, ahogy az eladók sok vásárlót, de versenytársakat már kevésbé” – mondta a professzor. Ezért például a munkaerőpiacon a munkáltatók igyekeznek megelőzni egymást. Amerikában például az ügyvédek és orvosok a diplomaszerzés előtt már két évvel leszerződnek, ami viszont kevésbé hatékony. A torlódást a piacon el kell kerülni, vagyis ugyanazt a párt nem jó, ha sokan keresik. Továbbá a piacnak biztonságosnak kell lennie. 

Piactervezésnél ezeket a kihívásokat kell leküzdeni. Az Airbnb csak az elérhető lakásokat mutatja a fogyasztók számára, elkerülve a torlódást. A vendégek értékelései garantálják a biztonságot, vagyis hogy tényleg olyan a lakás, mint a vendéglátó által feltöltött képeken. Ugyanezek a kihívások megjelentek a közgazdász korábbi piactervezési munkáiban. 

Ilyen a rezidensek elhelyezkedését segítő klíringintézetek mechanizmusa az Egyesült Államokban. Korábban az állásajánlatok lehetséges mérlegelési idejének csökkentésével próbálták megoldani a problémát, ami azonban nem segített. A helyzetet tovább nehezítette, ahogy a nők száma megemelkedett az orvosi egyetemeken. Az orvostanhallgatók közül egyre több pár került ki, akik ugyanabban a városban akartak elhelyezni. A problémát a Roth által kidolgozott mechanizmus oldotta meg.

A professzor által kidolgozott hasonló párosítási technikára épül a bostoni és New York-i középiskolai felvételi rendszer átalakítása is, ami tizedére csökkentette az elutasított felvételik számát.

Újratervezés szükséges?

A professzor jelenleg a migránsok allokációján, mint párosítási problémán dolgozik. Elmondta „a piactervezést nem lehet arra építeni, hogy csónakokra ültetünk gyerekeket, arra várva, hogy a görög partokra érjenek”. Egyelőre nem tudja, hogy mi a megoldás, de mindenképpen találni kell egyet, ugyanis a klímaváltozás és a növekvő tengerszintek további migrációs hullámokat fognak okozni. Utalt a magyar kvótareferendumra és a kormányzati plakátkampányra, de a most futó amerikai elnökválasztási időszakra és Donald Trump migrációs politikájára is, ami szerinte egyszerűen összefoglalható a falépítéssel. Pedig a probléma sokkal komplexebb és változtatni kéne a róla való gondolkozáson - tette hozzá.

Példának hozta a hideg, északi Maine államot az Egyesült Államokban, ahol mégis nagyon sok szomáliai bevándorló van. Ennek oka a jelentős szomáliai közösség Maine-ben, ahova az új szomáliai bevándorlók is szívesebben mennek. Kaliforniával kapcsolatosan viszont az angolul nem beszélő kínai és latin bevándorlókat emelte ki, akik a nyelvtudást nem igénylő kaliforniai álló állások miatt könnyen elhelyezkednek. A szíriai menekültek svédországi beilleszkedési problémáit is megemlítette. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte, a menekültek párosítási mechanizmussal való elhelyezéséhez figyelembe kell venni a bevándorlók és a befogadó közeg preferenciáit is az integráció érdekében.

A piacok nem csak a nyelvekhez, de a hidakhoz is hasonlítanak” – mondta Alvin Roth a Lánchidat és a Megyeri-hidat összehasonlítva. „A hidak, ahogy a piacok is, emberi alkotások, de a technológiával változnak; és ha elromlanak, meg kell javítani őket”. Megjegyezte, nem egyszerű a piactervezés, mivel az „eredendően politikai jellegű”. Adott piacok újratervezéséhez, például a közjavaknál, széles körű egyetértés szükséges abban, hogy a régi mechanizmus rossz. 

Addendum

Bugyi Orsolya, a szakkollégium diákbizottságának titkára a díjátadó ceremónián kiemelte, a Neumann-díj attól különleges, hogy a diákok szavazzák meg az őket inspiráló akadémikusoknak az egzakt társadalomtudományok területén.

A kollégisták jövőre lefordítják Alvin E. Roth Who gets what and why? című könyvét magyarra. A szakkollégisták által írt cikkeket a professzor munkásságáról a Szexi Közgáz blogon lehet olvasni.

(Fotók: MTI, Rajk László Szakkollégium)

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/103852