Danube Institute

Kellenek vagy sem a migránsok Európának?

2015. szeptember 24. 13:09

Megszólalt a két végletes álláspont a budapesti Danube Institute legutóbbi nemzetközi kerekasztal-vitáján a migrációval kapcsolatban, hiszen a Corvinus és a CEU oktatói szerint még több migránsra van szükség, míg Erich Weede német professzor és a UKIP-alapító Anthony Scholefield drasztikus megoldásokat sürgetnek a helyzet megoldására. Tudósításunk.

„Immigration: Cost or Benefit” (Migráció: Költség vagy haszon) címmel tartott kerekasztal-beszélgetést az ELTE ÁJK Aula Magna termében a budapesti Danube Institute kedden.

A kerekasztal apropója természetesen a migráció volt: Gerald Frost, a Danube Institute igazgatója a megnyitóbeszédében kiemelte, hogy Nagy-Britanniában és Németországban a lakosság jelentős része már bevándorlókból áll. A felszólalók részben ezzel kapcsolatban igyekeztek bizonyos konzekvenciákat levonni, mit okozhat a bevándorlók nagy aránya a gazdaságban, milyen szociális hatásai lehetnek ennek, valamint a tömeges migrációnak. És persze milyen költséget jelentenek az egyes társadalmaknak.

Melegh: a migráció tény

Az első felszólaló Melegh Attila, a Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitikai Intézetének egyetemi docense volt, aki korábbi felszólalásaihoz hasonlóan a migráció támogatása mellett foglalt állást. A szociológus szerint fel lehet tenni a kérdést, hogy szükségünk van-e migránsokra vagy nincs, de a migráció tény, itt történik a szemünk előtt. Melegh szerint nem válogathatunk abba, hogy ki hová menjen, hiszen a menekültek meghozzák a saját döntésüket. Persze azt is kérdezhetnénk, hogy miért pont most jött el a tömeges migráció korszaka, amire sok választ lehet adni Melegh szerint: a munkaerő iránti kereslet növekedése, a globális egyenlőség, a jobb élet reménye, a háborúk, és így tovább.

A Corvinus Egyetem tanára felszólalásában azt is elmondta: a bevándorlók nagyon sokfélék, nagyon sok csoportjuk van, akiket külön kellene kezelni, míg a migrációs politikák nagyon limitáltak és szűkösek. A szociológus egyébként a migrációval kapcsolatban számokkal alátámasztva hozzátette: a migrációs hullám nem csak Európát érinti, hanem az egész világon megnőtt a migránsok száma, ez csak leképeződik Európában is. Melegh zárómondatában még egyszer kijelentette: szükségünk van migránsokra.

Weede: Ez csak a kezdet, ez lánc-migráció

Melegh Attila után Erich Weede, a Bonni Egyetem nyugalmazott professzora következett, aki szögesen ellentétes álláspontot képviselt, mint a magyar szociológus. Weede szerint sokan gondolják, hogy ez a mostani migrációs hullám megoldás lehet az olyan problémákra, mint a társadalom elöregedése, a fiatal munkaerő hiánya. A professzor szerint ez azonban nem igaz. Weede elmondta: Németország ajtaja eddig jobban nyitva volt, mint bárki másé, hiszen 800 ezer menekült érkezett az országba. A professzor úgy látja, hogy ez csak a kezdet, mivel lánc-migrációról beszélhetünk, azaz sok esetben a családoknak még csak néhány tagja érkezett Európába, és a 8-10 fős család csak később érkezik majd.

A professzor szerint sokan azt mondják, hogy képzett emberek érkeznek Európába, ám ez szerinte nem igaz: a migrációs hullámban érkezők nem jelentenek megoldást a jóléti államok válságaira, sőt csak rendkívül nagy költséget okoznak, amelyet vagy adóemeléssel, vagy a jóléti támogatások csökkentésével kell kigazdálkodni. Weede elmondta: egy menekült egész élete folyamán több mint 70 ezer euróba kerül a német államnak. A professzor szerint a gyengébb humán tőke emellett még le is húzza a gazdaságot.

A szociológiából, pszichológiából, és politikai tudományokból is tudományos fokozattal rendelkező Weede szerint vannak olyan kulturális különbségek, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni: ilyen például a jogállamiság és a jogszabályok tisztelete, vagy a kulturális diverzitás. Ez a különbözőség láttuk, hogy jelentős konfliktusokhoz vezetett már Európában is az egykori Jugoszlávia területén, de láthatjuk most Irakban és Szíriában is, ahogy a különböző vallási és kulturális csoportok háborúznak egymással. Ezek a különböző csoportok ugyanúgy részt vesznek a tömeges migrációban, és Weede szerint akár polgárháborúk kirobbanását is okozhatják a jelentős különbségek.

Bár a polgárháború kirobbanásának vizionálásával a német professzor az egyik legsúlyosabb kimenetelt vázolta, azt is elmondta: Németországban a gyerekek egyharmadának külföldi szülei vannak, és jelentős részük muszlim származású, ez pedig politikai instabilitást okozhat majd. A professzor szerint a nyugati kultúra öröksége a tudásalapúság, a felelős állam, amiből pedig a gazdaság szabadsága következik. Weede elmondta: „Mi találtuk fel a kapitalizmust, amiből a politikai szabadság következik”. A professzor szerint bár a politikusok számára hasznos lehet a káosz, hiszen megnőhet a hatalmuk és csökkenhet a demokrácia az országokban; ez az adófizetőknek, állampolgároknak kétségtelenül nem érdeke. A német tudós elítéli azt a migrációs inváziót, ami most zajlik, és szerinte meg kell szüntetni azt. Bár 2-3 hónappal korábban könnyebb lett volna, valamit lépni kell – mondta a 73 éves professzor, aki megszüntetné a menekültek pénzügyi segélyezését. „Ha nem lesz támogatás, nem fognak jönni az emberek” – zárta gondolatait.

Kahanec: A migránsok igenis jól képzettek

A CEU professzora, Martin Kahanec ismét a migráció mellett foglalt állást. Ő a gazdasági lehetőségek fontosságát hangsúlyozta, amellyel kapcsolatban több tanulmányt is bemutatott. Bár az nem derült ki, hogy pontosan melyik kutatás mikori, és milyen adatokkal dolgozott, Kahanec az adatok alapján pont az ellenkezőjét állította, mint Weede: a kutatások alapján a migránsok jól képzettek, jó munkahelyeken dolgoznak, kevesebb munkanélküli támogatást igényelnek, mint az ország állampolgárai. Arról is beszélt: a foglalkoztatási rátára is pozitív a hatásuk, és nem okoznak semmilyen negatív hatást a bérekben, ezért szükség van még több migránsra. A fentiek mellett ezt azzal is magyarázta Kahanec, hogy az EU-ban alacsony a mobilitási ráta. Szerinte a sok migráns lehetőséget ad arra, hogy reformokat vezessünk be az integrációs normákban és felpörgessük az egyes gazdasági piacokat.

Scholefield: Nem véletlenül örül az EU a migránsoknak

Végezetül a vendégek közül Anthony Scholefield lépett a pulpitushoz, aki az egyik alapítója volt a most Nigel Farage nevével fémjelzett brit Függetlenségi Pártnak, a UKIP-nak. Scholefield szerint bár Melegh úgy gondolja, hogy nem feltétlen a legjobb keret a migránshullám elemzésére egy költség-haszon elemzés, azonban nagyon is jó tud lenni egy ilyen fajta elemzése ennek a bonyolult témakörnek. A brit szakember elmondta: az USA-ban a migránsok miatt a szegény állampolgárok elvesztették a munkájuk, ami alapján kijelenthető, hogy a migrációnak van egy jövedelem-újraelosztó hatása, amivel nem feltétlen a hazaiak járnak jól.

A Futurus Intézet vezetője szerint azok, akik arról beszélnek, hogy a bevándorlók milyen jót tesznek a GDP-nek, gyakran nem beszélnek arról, hogy mekkora tőke szükséges a migránsok ellátásához vagy speciális szolgáltatások létrehozásához. Az angol szakember, aki több tanulmányt írt az euróról és a migrációról, elmondta: gyakran olyan intézkedéseket kell meghozni a migránsok érdekében, amelyek rosszak az állampolgároknak. Így nem csak a GDP-számokat kellene nézni, hanem azt is, hogy ez miként hatott az állampolgárok jólétére, az intézkedés a jövőt hogyan befolyásolja, és egyéb morális tényezők figyelembevétele is szükséges.

Az UKIP társalapítója érdekes tényt is közölt, miszerint a Nagy-Britanniába Pakisztánból és Indiából érkezők jelentős része az országok méretéhez képest általában nagyon kis helyről jönnek, ami azt vetíti előre, hogy ők továbbra is egy csoportban fognak élni a szigetországban is. 

A politikus beszéde végén arra is rámutatott, hogy az EU nem véletlenül nagyon lelkes a menekültekkel kapcsolatban, hiszen egy sokszínűbb társadalomban több probléma is keletkezik, amelynek kezelésére erősebb, nagyobb hatalommal rendelkező politikusok lesznek csak képesek.

Az előadások végén a közönség kérdezhetett is, ahol a legtöbb kérdés Erich Weedehez irányult. Weede egyik válaszában arról beszélt, hogy drasztikus megoldás kell, mint ahogy Ausztráliában is. Egy megoldás lehet szerinte az is, hogy lehessen kérni menekültjogot Ankarában, Libanonban vagy valamelyik konfliktuszóna mellett lévő államban, ottani nagykövetségeken is, de Németországban nem, oda már csak papírral lehetne érkezni. Az egyik utolsó hozzászóló megjegyezte: jól látszott a generációs különbség a felszólalók között, mivel a fiatalabbak sokkal nyitottabban álltak a migráció kérdéséhez. A vendégek ezen elmosolyodtak, sommázták az állítást, majd nem sokkal később Gerald Frost lezárta a beszélgetést.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/91712