Így forgatják ki a keresztes háborúk értelmezését

2015. augusztus 28. 14:58

Pallagi Petra
Danube Institute blog

Túlzás lenne azt állítani, hogy a keresztes háborúk imperialista támadásként érték a békeszerető és védtelen iszlám közösségeket. A keresztes háborúk kiforgatott értelmezése történelmi és morális alapjául szolgál a szélsőséges csoportok támadásainak.

A Danube Institute szemlecikke a nemzetközi sajtóból, szemlézte: Pallagi Petra.

„Barack Obama amerikai elnök ISIS-szel kapcsolatos kijelentése, miszerint »ideje leszállni a magas lóról, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a középkorban a keresztények szörnyű tetteket vittek véghez Krisztus nevében«, nagy port kavart a konzervatívok körében. Népszerű a baloldalon az a megfogalmazás, miszerint a Nyugat »keresztes háborút« indított az arab államokkal szemben. A Quadrantban publikáló Mervyn F. Bendle szerint azonban ez a kifejezés történelmi szempontból távolról sem helytálló, és a szélsőséges muzulmán terrorszervezetekben sem kellene erősíteni ezt az elképzelést.

Bendle szerint nincs szükség a keresztes háborúk misztifikálására. A keresztes háborúk minden értelemben véve defenzív jellegűek és vallási indíttatásúak voltak. Korántsem hasonlítottak azokhoz a napjainkban zajló harcokhoz, amelyek a neo-iszlamista muszlim szervezetek pusztítását próbálják megfékezni. Inkább a Nyugat megkésett válasza volt ez arra, hogy a muszlimok bő ötszáz évig uralták a keresztény területek nagy részét. Ezeket a földeket II. Orbán pápa felhívására kezdték el visszafoglalni az európai keresztes lovagok. Ennek értelmében tehát túlzás lenne azt állítani, hogy a keresztes háborúk imperialista támadásként érték a békeszerető és védtelen iszlám közösségeket. (...)

Napjainkra, ahogy a muszlim világ problémái tovább mélyültek, a pániszlám ideológiát egyre több szélsőséges csoport (al-Kaida, ISIS) kezdte el követni. Tagadva keresztes hadjáratok valódi hátterét, bármi olyan tevékenységet, amely a nagy kalifátus megvalósítása elleni cselekedetként lehet értelmezni – legyen szó a katonai védelmi akciókról válaszképp a terrorista támadásokra –, azt hadjáratnak vették a szent iszlám ellen.

Eszerint a felfogás szerint 2001. szeptember 11-e egy Nyugat ellen irányuló dzsihád-támadás volt, és bármely, a Nyugat által adott válasz csak egy újabb, modern keresztes hadjárat a szent iszlám ellen. A keresztes háborúk kiforgatott értelmezése így történelmi és morális alapjául szolgál a szélsőséges csoportok által elkövetett erőszakos támadásoknak.

A szerző szerint tragikus módon azonban éppen az az állam, az Egyesült Államok a legelnézőbb az ISIS-hez hasonló terrorszervezetekkel szemben, amelyik a legtöbbet tudna tenni a jelenlegi helyzet felszámolásáért és a további atrocitások megakadályozásáért.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/90186