Hungaroputyinizmustól óv a 90 éves Vitányi Iván

2015. július 03. 15:42

A kilencvenéves Vitányi Ivánt köszöntötte a magyar baloldal krémje, Gyurcsány Ferenctől Lendvai Ildikón át Heller Ágnesig. Az eseményen felszólaló veterán baloldali politikus szerint Európát kell erősítenünk, mert nincs más út. Vitányi úgy látja: a „hungaroputyinizmus” elszívta a társadalom erejét, gúzsba kötötte a szolidaritást és visszahozta a feudalizmust.

2015. július 03. 15:42

A 90 éves Vitányi Iván szerint „Európát kell erősítenünk, mert nincs más út”. A baloldali politikus, társadalomtudós születésnapja alkalmából tartott pénteki, budapesti ünnepségen párttársa, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, volt miniszterelnök azt mondta: a baloldal nincs válságban, a baj az, hogy abszolút viszonyítási pontokat keres, pedig a „baloldaliság relatív dolog”.

Gyurcsány Ferenc kifejtette: a baloldaliság gyakran attól függ, hogy milyen választási lehetőségek vannak, a politikai és a közéleti erkölcs viszont nem relatív. E tekintetben a DK Vitányi Iván pártja és nem Gyurcsány Ferencé, mert bár nem biztos, hogy tökéletes, de végtelenül tisztességes – mondta.

Vitányi Iván a rendezvényen azt hangsúlyozta: nem azért kell Európát erősítenünk, „hogy ők mindent megoldjanak helyettünk, hanem hogy együtt harcoljunk egy demokratikus kulturált jóléti társadalomért”. Demokratikus kultúrára van szükség. Már nem az a kérdés, mennyi pénz kell a kultúrához, hanem hogy mennyi kultúra kell a pénzhez –fogalmazott az ünnepelt. A jelenlegi helyzetről szólva a veterán baloldali politikus azt mondta: ha valaki 1990-ben ezt jósolja, szembeköpte volna, de a társadalommá nem fejlődött nép maga szavazta meg a jelenlegi rendszert. A „hungaroputyinizmus” elszívta a társadalom erejét, gúzsba kötötte a szolidaritást és visszahozta a feudalizmust –közölte Vitányi Iván. Hozzáfűzte: szép lenne, ha egyszer már nem ellenállni kellene, hanem segíteni a magyar demokráciát. Az idős politikus visszaemlékezett arra is, hogy 1944 karácsonyán a Gestapo éppen abban a sopronkőhidai börtönben tartotta fogva, ahol Bajcsy-Zsilinszky Endrét, az antifasiszta ellenállás vezetőjét kivégezték.

A rendezvényen felidézték Vitányi Iván korábban elmondott gondolatait is, amelyek szerint a modernkori magyar történelem legnagyobb problémája, hogy a társadalomnak nem volt demokráciaélménye, 1990-ben is készen kapta a demokráciát, nem volt rá felkészülve. Valamennyi párt hibás abban, hogy nem értékelte a demokráciát, nem vigyázott rá. A társadalom állapota összességében nem javult a rendszerváltáshoz képest: egy szűk rétegnek jobb, mint 1990-en előtt, sokaknak azonban rosszabb – idézték a szavait.

Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke, frakcióvezetője köszöntőjében azt emelte ki, hogy Vitányi Iván a gyakorlati politikát illetően nem járt a fellegekben, de ostorozta párttársait, ha pillanatnyi hatalmi érdekek miatt elmulasztották a szembenézést a valósággal. Eszménye a kultúrán át demokratikussá váló közösség haladása a nagyobb szabadság felé.

Heller Ágnes filozófus méltatásában elmondta: Vitányi Iván egy úri család dzsentri ivadéka, Horthy Miklós egykori kormányzó családjának távoli rokona. Hazafi volt, de sosem magyarkodott, baloldaliként nagy vétket nem követett el, a kisebbeket pedig jóvátette – fogalmazott.

A DK Új Köztársaságért Alapítványa a most alapított Új Köztársaság Díjat első ízben Vitányi Ivánnak adományozta, a díjat az ünnepségen Gyurcsány Ferenc adta át az ünnepeltnek. Az alapítvány által szervezett rendezvényen jelen volt mások mellett a DK több politikusa – köztük Molnár Csaba ügyvezető alelnök, Vadai Ágnes alelnök, és Bauer Tamás, a párt korábbi alelnöke –, továbbá Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, Romsics Ignác akadémikus, történész és két egykori ombudsman, Majtényi László és Gönczöl Katalin is. Vitányi Iván 1925-ben született Debrecenben protestáns értelmiségi családban. 1943-ban érettségizett a sárospataki Református Kollégiumban, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatott filozófiát és esztétikát. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, 1945-ban szabadult, 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) történelem-filozófia szakán diplomázott. 1953-ban a Nagy Imre-féle reformcsoport tagja lett, a forradalom leverése után „ellenforradalmárnak” minősítették, másfél évig nem kapott állást, ezért kitanulta az esztergályos szakmát. 1972-ben kinevezték a Népművelési Intézet igazgatójává, tanítani kezdett az ELTE szociológiai tanszékén és belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1971-ben a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1980-ban a szociológiai tudományok doktora lett.

Vitányi 1989-ben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapító tagja volt, 1990 és 1996 között az országos választmány elnöke, 1990 és 2014 között országgyűlési képviselő, 2011-ig az MSZP frakciójában, 2011-től függetlenként politizált. 2010-ben csatlakozott a Gyurcsány Ferenc által életre hívott Demokratikus Koalíció Platformhoz, és amikor a platform 2011. október 22-én Demokratikus Koalíció néven önálló párttá alakult, az egyes számú párttagkönyvet kapta meg. Vitányi Iván 2011-től a DK örökös tiszteletbeli elnöke.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 89 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Brigadéros
2015. július 03. 22:42
A Marxizmus-szenilizmus jeles képviselője.
Tintamin
2015. július 03. 22:08
A fideszes léthez agyhalál kell. A fideszes seggnyaláshoz pedig gerincnélküliség. Viktor elérte, hogy ma ezekből többen vannak az országban...
Box Hill
2015. július 03. 21:25
Aki kiválóan megvolt a Hungarosztálinizmus alatt, az ne pofázzon!
balbako_
2015. július 03. 20:50
Mint az agg Fejtő Ferencnél ennél sem lehet már tudni tudatában van e annak miket motyog.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik