Élethalálharc az Akropoliszon

2015. július 03. 08:55

Fél évtizede nem dőlt el, hogy pénzügyi értelemben talpon, tehát fizetőképes marad-e Görögország.

2015. július 03. 08:55
Boros Imre
Napi Gazdaság

Azóta még nagyobb a fejetlenség az Akropoliszon. Ha nincsenek megszorítások, akkor a különleges kegyelemből mégis meghosszabbított mentőcsomag utolsó részletei sem hívhatók le, szólt a végső ítélet. Ha nincs pénz, akkor a mumusnak (IMF) járó, június 30-án esedékes másfél milliárd euró sem fizethető vissza, mert akkor nem marad bérekre és nyugdíjakra jú­liusban. Ezen is túl vagyunk, és még sincs vége a történetnek. A más esetekben médiahajszát generáló IMF és az „érdekelt nemzetközi közösség” hallgat és vár. Egy hete még elítélték a Szirizát, hogy a megszorítások ügyében népszavazást írt ki, most szorongva várják a kimenetelét. A játék fő kockázatvállalói, a németek továbbra is durcásak, és nem tekintik komolynak a görög miniszterelnök újabb 29 milliárd eurós mentőcsomaghoz tartozó beígért feltételeit. (Az ő nézőpontjuk alapján, hogy lesz-e ettől esély a pénz visszatérülésére, nekik van igazuk.)

Az Akropoliszon már az EU-nál hatalmasabb erők diktálják a feltételeket, amelyek semmiképpen nem kívánják az eurózóna felbomlását meglátni. Ők tudják, hogy az Európai Központi Bank már régóta (legalábbis Draghi óta) nem más, mint a Federal Reserve System európai fiókintézete, amely az utasításokat a tengerentúlról kapja. Ennek a valóságnak éppen a pénzügyi válság kapcsán láthattuk az első bizonyító erővel szolgáló jeleit. A túl sok mérgezett amerikai jelzáloghitelt nyelt bankok nem az Európai Központi Banktól kapták a likviditási segítséget, hanem dollárt utaltak nekik a tengerentúlról, amit akadály nélkül válthattak euróra.

Kár lenne az Akropoliszon kialakult tolongásból kifelejteni a pénzuralmi (dollár-) világrendben nem érdekelt illiberális világpiaci erőtereket, amelyek ugyanúgy érdekeltek Görögországban, mint ahogy a pénzhatalmi erőtér is betette lábát az évszázadokig orosz érdekszférába tartozó Ukrajnába. Görögország ma egy nagyon forró pont a világgazdaság átrendeződésében.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kowecses
2015. július 03. 11:12
Naés! Egy cimborám az MSZMP megszûnése elötti hónapba lépett be a Pártba. Meg is szünt. Boros Imre közérthetôen megmagyarázza a gazdasági folyamatokat. Ha jól èrtettem a FED biztosította a pénzbôséget (mérgezett jelzáloghitellel megspékelve) az Európai Közponi Banknak. Görögország meg igény szerint kapta a kölcsönöket. Az adósság mértéke ma nagyobb, mint Görögország értéke. Szavazz igent, Görögország! Az
sóhivatalnok
2015. július 03. 10:25
Boros Imre 1981-1988 között az MNB Arbitrázs-osztály vezetője. Ezt követően a VW-ügy miatt a Magyar Hitel Bankba távozott (a németországi VW-konszern néhány alkalmazottja deviza üzletkötői bizonylatokat hamisítottak és ebbe az MNB is belekerült, mivel a hamisítások az MNB nevére történtek). 1988-1990 között az MHB nemzetközi vezérigazgató helyettese. Dr. Horváth István belügyminiszter, a 009/29/1989. számú parancs alapján kinevezte és egyben véglegesítette az 1971. évi. 10. sz. tvr. 4.§. Ut. 11. és 20. pontja alapján 1989. március 1.-i hatállyal, rendőr századossá, a BM III/II-8. Osztály állományába főoperatív tisztnek.
Berecskereki
2015. július 03. 09:15
NBa ja! Amivel még érdemes a szemlézett részt kiegészíteni. "Néha az is előfordul, hogy a hitelezőknek le kell mondaniuk követelésük egy részéről. Ezt a kedvezményt 100 milliárd euró összegben Görögország is megkapta, megnyirbálták a hitelezők haját. (A művelet pénzügyi elnevezése hair­cut.) A veszteségekért a bankok az Európai Központi Banktól olcsó források formájában bőséges kárpótlást kaptak, tehát ami a görög leírásokon elment, az bőven megjött a forrásoldalon. Itt utalnék arra a hajdani felelősök által hirdetett ordas nagy hazugságra, hogy hazánknak a rendszerváltás után a lengyelekéhez hasonlítható tartozáselengedés azért nem volt lehetséges, mert a mi adósságaink kötvényekben testesültek meg. Ezt éppen a görög vagy az argentin adósságelengedés példája cáfolja ékesen."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik