Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. június 3. 12:05

Azt tanácsolom, tartsák magukat távol a jövőben is az eurótól. Nincs, nem lehet szükségük egy olyan eszközre, amely hozzájárulhat országuk szuverenitásának elvesztéséhez. Interjú.

Z. P. : De ez elfogadható kompenzáció ahhoz képest, hogy mennyit profitálhatunk  az euróövezetbeli  tagságból ? A történet happy endje vélhetőleg az lesz, hogy Európa olyasfajta unióvá válik, mint az Egyesült Államok, politikai –pénzügyi egységgé, föderációvá.

J. S. : (...) Azt tanácsolom, tartsák magukat távol a jövőben is az eurótól. Nincs, nem lehet szükségük egy olyan eszközre, amely – lásd Görögországot – hozzájárulhat országuk szuverenitásának elvesztéséhez. Ezt jó előre belátták a britek, függetlenül attól, hogy éppen bal vagy jobboldali kormányuk volt. Magyarország kapcsán az még a mondandóm, hogy helyeslem a jelenlegi helyzetben a belső és külső devalvációt magában hordozó politikát. A leértékelés - a néhány negatív következmény, mindenekelőtt az infláció várható, de szerintem korlátozott felfutása melett – végeredményben olyan versenyképes szituációba hozhatja az országukat, ahová a jövőben a jelenlegihez képest sokkal több működő tőke áramolhat. (...)

Z. P. : Hát igen. Mibe kerül Önnek Philadelphiából kimondani a halálos ítéletet az európai fejlődés legmagasabb rendű vívmánya, az euró felett…

J. S. : Álljunk meg! Annak ellenére, hogy elhibázott, bár jó szándékú politikai döntésnek tartom az euró bevezetését, azt gondolom, hogy – különösen a legerősebb európai országok számára – tényleg sok előnyt hozott a közös pénz. És éppen azért, mert elsősorban nagypolitikai képződmény az euró, annak összeomlását most már nem szabad hagyni, hiszen annak beláthatatlan, ugyancsak nagypolitikai következményei lennének. Én mentéspárti vagyok. Ugyanakkor észlelem, észleljük mi, Európa jövőjéért őszintén aggódó amerikai közgazdászok, tudósok, politikusok, hogy – az európai struktúrákból fakadó bénultság, lassú tétovázgatás okán – Európa kifogy az időből. Hagyták a görögországi helyzetet a végletekig fajulni. Bármennyire szeretnék az európaiak elhitetni magukkal, hogy nem lesz ebből összeurópai pénzügyi dráma, a valóság az, hogy egy ilyen hatalmas dráma elkerülhetetlen. A görögök meggyőződésem szerint a közeljövőben ki fogják »fosztani« bankjaikat. Az igazi dráma az lesz, hogy a mintát – mert az emberi természet már csak ilyen - Portugáliában, Spanyolországban, sőt Olaszországban is követni fogja a közvélemény.  Ezen országok bankjaiból ezermilliárdokat fognak átnyomni elsősorban a német bankokba. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni hatékony, azonnali tűzoltással.

Z. P. :  Ez konkrétan mit jelentene?

J. S. : Szerintem az Európai Központi Bank egészen rövid időn belül le fogja értékelni az eurót. Be kell jelentse, hogy hozzálát az irányadó kamatszint folyamatos csökkentéséhez. Fogadást merek kötni, hogy az eurókamatok még az idén az amerikai szintre süllyednek, 0,25 százalékra. A másik, a piacokat végképp lenyugtató és az euró körüli krízist nagy mértékben tompító lépés pedig az lesz, hogy az EKB minden euróövezetbeli bank és államkötvény mögé beáll, fedezetet nyújt minden euróbetét biztonságához. Ahogy ezt a Lehmann-összeomlás idején a mi jegybankunk, a FED is megtette. És ahogy a FED két alkalommal is óriási mennyiségű olcsó pénzzel árasztotta el az amerikai gazdaságot, a bankszférát, ez is egy a mérvadó minta az EKB számára.”
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/37205


Összesen 39 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Nem csak az eurótól, hanem az eu-ól is távol kellett volna tartani az országot. Norvégia, Svájc példája kellett volna, hogy az irányadó legyen.


Csak egy akadály létezne. Alkotmányosan rögzíteni, hogy a költségvetés a kiadásait a GDP-hez kell hogy igazítsa. Ami azt jelenti, ha nincs GDP növekedés, az állam nem növelheti kiadásait, és ha növekszik a GDP, akkor vsak arányosan, ha netán GDP csökkenés van, az állam köteles csökkenteni a kiadásait is.

Csakhogy az ilyesmit egy állam sem tesz az alkotmányába, hiszen az alkotmányt a politikusok alkossák, és nem alkotnak olyasmit, amihez semmi kedvük. Ilyesmit, az alkotmányba csak totális államcsőd esetén lehetne betenni.


"Olyan egyzeru penzt rontani es nem megoldani semmit, hat nem?"

Természetesen. Az MNB ezt nagyon tudja. Európában ebben élenjáró, sőt, akár többszörös bajnoknak is lehetne tekinteni.


Azért ugyebár, az a link megérte volna.


"OK, ha ez azt is eredményezi, hogy a periféria-országokban felelőtlenül hitelező centrum országbeli leánybankokat a periféria-országok kormányainak nem kell közpénzből kimenteniük, hanem hagyniuk kell a 'magasságos' piac hatását érvényesülni és e leánybankokat tönkremenni"

Ezt eredményezné mindenképpen. Ugyanis ha bankokat kéne menteni, akkor az állam nem tudná, vagy máshol kéne faragnia a kiadásokból. Mert másképp túllépné az alkotmányban rögzített szabályok engedte kiadásnövekedést.


"az inflációt összehasonlítva ma 1€-nak 400 Ft-t kellene érnie. Ám azért nem ér annyit, mert a magas jegybanki alapkamat forintban pozitív reálhozamot eredményez, így a portfolió-befektetők, magyarul a carry-trade spekulánsok, keresletet támasztanak a forint iránt, ami emeli az árfolyamát, és így szakad el az inflációtól, ez már régóta tart. De pont a magas kamat miatt nem volt érdemes forinthitelt felvenni, ezért adtak mindenkinek CHF hitelt, ami tovább gerjesztette a folyamatot."


Ez egy remek jellemzés.


"Akkor ezzel a lendülettel az államadósságuk ezen részét a kamataival el kell engedni, és rögtön rendbejönnek."

Az állami túlköltekezés a baj összes forrása. Ez okozza az államadósságot, az inflációt, a magas adókat, a források elvonását, ettől fulladozik a gazdaság.

Előző hozzászólásodban megemlítetted a magánadósságot devizában. Annak forrása is az állam. A magas infláció miatt fordultak az emberek a devizahitelek után. Ha a forint infláció kissebb lett volna, úgy nem devizában adósodnak el, hanem forintban. Az inflációt pedig az állami túlköltekezés okozza.

Az infláció mást is okoz. Tönkreteszi a megtakarításokat. Ezért nem éri meg takarékoskodni, és ezekből a megtakarításokból fedezni a befektetéseket (pld. ingatlanvásárlást). Az infláció erősíti a kényszert a hitelezésre.


"Bankoknak közpénzt adni?Nem lehetne ezt is kölcsönnek tekinteni?"

Szerintem kölcsön, vagy ajándék egyre meg.

A kamatok miatt. Pénz, a bankok megmentésére az államoknak nincs. Csak az államadosság növelése árán tudjak az államok a bankokat megmenteni.

Ha ez a pénz kölcsön lenne, úgy a létrejött államadósság terhei, melyet kölcsönként a banoknak adtak, még nagyobbak lennének.


"Japánról is említést tettem, ahol az államadósság a GDP ~200%-a, szemben a magyar ~80%-kal, és ott még sincs gond."


Egy dolog miatt nem gond a Japán 200% adósság, ezt sokan nem tudják. Hogy ennek az adósságnak a nagy része a japán emberek megtakarításaiból ered, nem pedig az inflációs pénzszaporításnak az eredménye (habár két alkalommal a Japán központi bank véghezvitt monetáris lazítást).

Ezért van Japánban infláció helyett defláció, és ezért a deflácio ellenére nem növekedett a munkanélküliség, és ne csökkent GDP sem.

http://reportgraphics.euromoni..

Peter Schiff amerikai közgazdász ezt elég jól jellemzi:

http://www.youtube.com/watch?v..


Azért az nagy különbség.

Más felhasználni a megtakarított pénzeket, és más az olyan pénzeket, melyek hitelpénzként kerülnek a gazdaságba.

A megtakarítás azt jelenti, hogy a takarékoskodó lemondott a fogyasztásról. Megtakaított pénz forrásbővülést eredményez. Ellenben, ha pénz nem megtakarítasból jön létre, hanem szaporítással. Senki nem takarékoskodik, csak fogyaszt. Ez elöbb utobb forráshiányhoz vezet.


"hanem a királyság egy nagyon fontos intézmény, amely öröklődik, tehát ÁLLANDÓ."

Igen ez az egyik fontos elem, az öröklődés. Mivelhogy az öröklődés miatt a trónt megkapja, szükségtelen, hogy választások után hálálkodjon a szponzorauinak, támogatóinak, a kampányát finanszírozóknak állami megrendelésekkel, hivatalokat osztogasson haverjainak stb.

De vannak még további más elemek is. A trónnal együt, ha ez nem párosul a törvényalkotás jogával, és az állami vagyon feletti rendelkeéssel, hanem ez valamiféle választott testületre, országgyülésre lenne bizva, akkor ugyanott lennék ahol voltunk, és a kiralyság csak diszkirályság lenne a parlamentarizmus összes bajával.

Mert akkor a királynak nem lenne érdeke az állami vagyon védelme, hisz az fölött választott testület döntene, kik különböző lobby érdekek szerint osztogatnák annak bevételét, az állam adójövedelme fölött nem ő rendelkezne, hanem az adott testület, melynek tagjai a rövid megbizatási idő miatt ugy dézsmálnák, ahogy csak bírnák, ha esetleg nem válasszák újra.



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó