Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. május 16. 16:39

Az EU a megszorítások tekintetében talán túl óvatosnak és/vagy vaskalaposnak bizonyult a válság kezdetén.

„Legitim igény, hogy - ha van miből - válságban lehessen élénkíteni, mivel a megszorításokat, amelyek hosszabb távon hatásosak lehetnek, egy ponton túl a lakosság nem viseli el. Az EU e tekintetben talán túl óvatosnak és/vagy vaskalaposnak bizonyult a válság kezdetén; Keynes szellemében nagyobb teret kellett volna engedni a növekedésösztönzésnek. Persze az Európai Bizottság döntéshozói akkor abban bíztak, hogy a válság hamarabb véget ér, és a közös szigor jó alapot nyújthat a gazdaságpolitikák összehangolására.

Abban reménykedni viszont dőreség lenne, hogy a nagy nehezen, három év alatt 7 százalékról 4 százalék alá vitt uniós átlagos államháztartási hiányt most egy csapásra elengedik az élénkítés jegyében. Ez ugyanis a már most is gigantikus mértékű államadósság további növekedéséhez vezetne.

A »megszorítások« politikájáról a »növekedés« politikájára való látványos, forradalmi váltás és az euróövezet teljes összeomlását vizionáló forgatókönyvek helyett a reálpolitika a kisebb lépések, a takarékosság és az óvatos növekedésösztönzés elegyének irányába mutat, a jelenlegi intézmények keretek fenntartása mellett. Christine Lagarde, IMF-vezérigazgatónak a Brookings Institute-ban tartott április 12-i előadása szerint az európai helyzet kulcsa, hogy helyre kell állítani a bizalmat, ami szigorú - »de nem túl szigorú és differenciált« - fiskális politikával valósulhat meg. Eljött az ideje annak, hogy az EU-tagállamok, így Görögország egyedi sajátosságait a jövőben az eddiginél jobban figyelembe vegyék - ebbe akár még a hitelmegállapodás újratárgyalása is beleférhet. Ezt egészítheti ki az EKB valamivel lazább monetáris politikája és a válságalapok megerősítése.

Ha ezek a lépések politikai okokból zátonyra futnak, és/vagy ezek dacára sem sikerül úrrá lenni az adósságválságon, akkor persze bármi elképzelhető. De akkor a gazdaságélénkítés kísértete helyett a már ma is búvópatakszerűen terjedő populizmus pőre valósága köszönt Európára.”

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/36595


Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


"Az EU a megszorítások tekintetében talán túl óvatosnak és/vagy vaskalaposnak bizonyult a válság kezdetén."


Szerintem igeis kellenek megszorítások.

De ne a lakosságot és a cégeket szorongassák, kik az értékeket teremtik, hanem az államot, mely e létrehozott értékeket szétosztogassa.

Azaz, csökkentse az állam a saját kiadásait.


"Inkább olvasni, és megérteni kellene Keynest, nem össze-vissza"


Keynes szerint, ha válság van, és ha csőkken a termelés és a kereslet, akkor a hiányzó keresletet az államnak kell pótolnia különböző megrendeléseivel, gazdaságélénkítő proramjaival.

Ezt én természetesen hülységnek tartom.


Köszönöm, elolvastam, nagyon jó a cikk.


"mivel a földgolyó egy zárt gazdasági egység (nem kereskedünk ufókkal) a pénzeszközök és természeti kincsek behatároltak, egyre többen vannak a fazék mellett, szimplán nincs MIBŐL tovább nőni"

Manapság a világban egy ilyen zárt gazdasági egységként lehet tekinteni Kubát. A keleti blokk szétesésével, amerikai embargóval, ENSZ szankciókkal sújtva, elveszítette szinte az összes export-import lehetőségeit. E körülmények miatt nem tudnak elegendő energiához, elegendő nyersanyaghoz és természetesen technologiákhoz sem hozzáférni. Számukra a földgolyó kincseinek nagy része mintha nem is létezne. Egyszóval, Kuba-államcsőd, és egy kis mini-minta, hogy hogy nézne ki a világ, ha a nyersanyag és energiakészletek kimerülnek. Az államhatalom hozzáállásán természetesen sok múlik.

Erről szól ez a dokumentumfilm magyar szinkronnal:

http://www.youtube.com/watch?v..


"Nem kellett volna pofátlanul ellopdosni!"

Ez igaz, nem kellett széplopdosni. A képviseleti demokrácia viszont pont az a rendszer, mely ezt nagy mértékben elősegíti. Ez rendszerhiba, melynek mértékét ilyen-olyan intézkedésekkel lehet ugyan egy kissé mérsékelni, de gátat vetni nem.

Ez független attól, hogy a hatalomrakerült kormányzó pártok milyen ideológiai alapon szerzik meg hatalmi jogosítványaikat. Hogy jobboldali, konzervatív, liberális, vagy esetleg más. Ami változik, az csak a társadalmi újraelosztás iránya úgy, hogy közben a hatalom birtokosaihoz közelállók ebből újraelosztásból ígényeiknek megfelelően részesüljenek. Amennyiben ez nem így van, úgy ezek más politikai csoportokat támogatnak.


"a rossz (lásd hazai) képviseleti demokráciára érvényes ez csak, ideális esetben az államért és nem az államból élnek a pártok, melyen nem szűk körök álcázott közpénzmaffiája, hanem tényleges képviseleti csoportok"

Ha ez azon múlik, úgy mint a lottózásban, hogy sikerül-e megfelelő embereket választani képviselőként vagy sem, akkor ez rendszerhiba.

Egyébként tudok olyan típusú képviseleti demokráciáról, ahol ilyen rendszerhiba nincs (kettőről is)


@HSL: elcsépelt példa, de é-korea sem jut előrébb attól, hogy markáns nemzeti centrális erőtere van kedves vezérrel.

Az, hogy é-korea nem jut előrébb, annak legfőkeppen két konkrét oka van.

Az egyik az, hogy a rendkívül szűkös forrásainak nagy részét a hadseregre, atombomba fejlesztésre, hordozórakéta kísérletekre költi.

A másik ok a rendkívül kemény politikai és gazdasági embargó.

@HSL: az állami újraelosztás nagy mérték mellett is hatékony a skandinávoknál, nálunk csak korrupciós melegágy

Úgy általában nem ismerjük részleteiben a skandináv demokráciát ahogy a svájcit sem, holott svájc itt van egy kőhajításnyira (habár főbb vonalakban én talán ismerem)

@HSL: persze ha a kevés teher/szabályért cserébe több önfelelősség útjára lépnénk,................a zemberek/vállalkozók megoldanák az életüket maguk, na még mit nem...

Pont erre, amit felvetettél, küldtem egy linket.


"van egy roppant egyszerű módja az "ideális" államforma eldöntésének: mely ország lakói a legelégedettebbek és hova megy a nemzetközi emigráció... bizony a nyugati típusú demokráciák a felé csomagolnak, amíg ez így van, vita lezárva"

Ezt nem tartom megfelelő érvnek. Ugyanis ahol manapság fejlett demokráciák vannak, és ahová az emberek emigrálni szoktak, azok általában gazdaságilag fejlett országok, melyet elsősorban a technológiájuknak köszönhetnek nem pedig a demokráciának. Ezek az országok fejlettebbek voltak száz évvel ezelőtt is. Pld. a szabolcs-szatmár megyeiek sem a demokrácia miatt utaznak fel pestre. Vagy tán mégis?


"Nincsen nagy autója, nagy igénye."

Természetesen. De miért nincs nagyobb igénye?

Miért akarnak az emberek nálunk autót, autópályát, víkendházat, plazmatévét stb?



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó