Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. május 13. 14:35

Magyarként tekintünk-e arra a csoportra, amelynek a tagjai vállaltan magyar anyanyelvűek, a népszámláláson mégis szlovák nemzetiségűnek vallották magukat?

„Az első és még a leginkább köztudatban levő kérdés, hogy magyarként tekintünk-e arra a csoportra, amelynek a tagjai vállaltan magyar anyanyelvűek, a népszámláláson mégis szlovák nemzetiségűnek vallották magukat. Ha eltekintünk a népszámlálás körüli botrányoktól, számszerűsíteni is tudunk ebben a tekintetben: mintegy ötvenezer olyan személy él az országban, aki ebbe a kategóriába esik. Igényeik, magyarságukhoz való kötődésük más, mint a nemzetiségükben és nyelvükben is magyaroké.

Mennyiben tekinthetőek továbbá szlovákiai magyarnak azok a romák, akik ugyan más etnikumhoz tartoznak, de magyarul beszélnek és magyar iskolába járnak? Sok településen ráadásul csak és kizárólag ezeknek a nehéz szociális körülmények között élő közösségeknek köszönhető az, hogy az adott helyen még működhetnek a magyar iskolák. A krasznahorkai incidens nyilvános fogadtatása azt mutatja, hogy ezen a téren is komoly problémák vannak a szlovákiai magyarok önképével – és az sem biztos, hogy a romák a közfelfogás szerint részét képezik a közösségnek.

Máig nem tisztázott, menynyiben számít a szlovákiai magyar közösség tagjának az a réteg, amely már (még?) csak szimbolikusan kötődik ehhez a régióhoz, mert Csehországban, Magyarországon vagy az északi országrészben él, s nem vagy csak gyenge kapcsolatban áll a közösséggel, szülei vagy gyerekkori barátai révén. Vajon vannak ennek a csoportnak önálló igényei, szlovákiai magyar nemzettudata?

Léteznek továbbá olyan külsőségekben megnyilvánuló különbségek, melyek arra jók, hogy tudatosítsák, mennyire másként értelmezi a szlovák– magyar viszonyt maga a közösség. Kézenfekvő példákkal szolgálnak a sportesemények. Az éppen zajló jégkorong-világbajnokságon például egyesek teljes szívvel drukkolnak a szlovákoknak, éneklik a himnuszt és skandálják a jelszavakat, mások a mihamarabbi kiesésüket és leégésüket kívánják. Még a politikusainknak is folyamatos dilemmát okoz annak a kérdésnek a megválaszolása, kinek drukkolnának egy magyar–szlovák hokimeccsen.

Végül, de nem utolsósorban a szlovákiai magyar közösséghez való tartozás erősen átpolitizálódott. A Híd-szavazókkal kapcsolatban gyakran elhangzik az a vád, hogy olyan magyarok, akik az elszlovákosodás felé tartanak. Az MKP-szavazókat egy ellentétes logika folytán gyakran minősítik olyan rétegnek, amely képtelen megbékélni azzal, hogy Szlovákiában él. Pedig ők csak másként magyarok.”

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/36483


25 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



"magyarként tekintünk-e arra a csoportra, amelynek a tagjai vállaltan magyar anyanyelvűek, a népszámláláson mégis szlovák nemzetiségűnek vallották magukat."

Nem.

Aki nem tekint magára magyarként, az nem magyar. És ugyanakkor nem kell magyar anyanyelvűnek lenni, hogy magyar legyen valaki.


Vissza kell csatolni Magyarországhoz Szlovákiát és megszűnik minden ilyen probléma.

Válaszok:
gróf Bercsényi | 2012. május 13. 16:24

Hülye kérdésre legfeljebb hülyeséget lehet válaszolni.
A kérdés nem az, hogy magyarként tekintünk-e rá, hanem az hogy ezer éves multtal a háta mögött mi kényszeríti arra, hogy ne vállalja a szavazólapon a magyarságát.

Válaszok:
Vhailor | 2012. május 13. 16:11

Ezer éves múltból nem lehet kenyeret venni, és miatta nem kapsz munkát. Az emberek többsége alkalmazkodó természetű, és a nemzetiség nincs sehol senkinél kőbe vésve. Ha meló van Pozsonyban, Nyitrán vagy Kassán, akkor csak természetes, hogy oda, vagy talán még tovább mennek a népek dolgozni, ahol már nem magyarul kell beszélni. Az egyszerű jómunkásember pedig, amikor látja, hogy ebben van jövő, már szlovák suliba adja a gyerekét, mert jobban fog tudni majd érvényesülni. Ez kérem szépen a rideg valóság. Akár tetszik, akár nem.

Válaszok:
Forsz | 2012. május 13. 18:30

Ki a francnak kellene négymillió tót a magyar országhatáron belülre?

Most 5.2 millió a Sosemvoltország állampolgárainak száma, félmillió vallja magát magyarnak. Impériumváltás esetén nyilván egymillió fölé emelkedne a magukat magyarnak vallók száma, de még mindig ott lenne négymillió tót.

Ezért mondom, hogy a Szovjetúnió felbomlása után föl kellett volna a magyar Felvidéket osztani Lengyelország és Magyarország között, természetesen kötelező államnyelvvé téve a lengyelekhez tartozó északi részen a magyar nyelvet.

Mértékadó lengyel tudósok szerint szlovák nyelv nincs, az egy déllengyel nyelvjárás.

Válaszok:
Forsz | 2012. május 13. 18:14

Az ötleted nem rossz. Tökéletes megoldás lenne az is, ha csak a déli, magyarok által lakott területet kapnánk vissza.


Azért, hozzájuk még te se férnél be.:)


"A szlovák a csehtől valóban csak egy nyelvjárás szintjén különbözik."

Ezzel vitatkoznék :)


Nos, szerintem sem a lengyelséggel rokon a mai szlovák, hanem a cseh és a morva etnikummal.
Ami nem jelenti azt, hogy ne lett volna lengyel beszűrődés a Felvidékre az évszázadok során.
A cseheknek egyébként van egy mondása: miszerint a szlovák az a cseh, amely magyarul beszél. Hát igen, ez régebben volt.

Hogy ezt a déllengyel elméletet lengyelek képviselik, annak bizonyítéka, hogy minden tisztázatlan és esetleges, legtöbbször nagyhatalmi érdekek mentén alakul.
(Amikor nagyhatalom voltunk, mi alakítottuk.)
Továbbá, hogy egyetlen nép sem mentes a nacionalista történelem szemlélettől.

A ma hatályos nemzetközi jogrend azt tartalmazza, hogy a határok kérdése az érintett országokra tartozik, azaz egyezzenek meg egymás közt.
Mindenesetre kíváncsi lennék az európai reakciókra, ha Magyarország egy jegyzékben megkeresné a szlovák kormányt és határkorrekciós tárgyalásokra szólítaná fel.


Hát ez az, kedves Vhailor! Az elcsatolt területeink és elszakított nemzetrészeink közül a legsatnyább a felvidéki magyarság. Nem véletlen, hogy ott tudott egy Bugár Béla pártot alakítani és az is jellemző, hogy ezek a felvidékiek nem az MKP-t, hanem a Híd-Most mozgalmat tüntették ki nagyobb bizalmukkal, most már másodszor.
Éppen erre a jelenségre utal a cikk szerzője is.

Ezt az álracionális blablát pedig, amit összezagyváltál arról, hogy mi kényszerít, kit, nos ezt is csak a Felvidék magyarjai vallják; más elszakított országrészek magyarjai közt - ha van is, aki ezt vallja - ez nem jellemző.
A vegyes házasság is a Felvidéken pusztítja a legnagyobb mértékben a magyar etnikumot. Nincs magyar tartásuk!
Lehet, hogy te oda való vagy...mindenesetre, ha így van, ne büszkélkedj vele!

Válaszok:
Vhailor | 2012. május 13. 18:43
nomármost 1 | 2012. május 13. 21:15
vizipipa | 2012. május 13. 23:05

"más elszakított országrészek magyarjai közt..." Az erdélyiek többnyire kitelepültek még a kilencvenes években Magyarországra, a délvidékiek dettó.

Miért? Mert Magyarországon jobban tudtak érvényesülni, ami érthető is. A felvidéki magyar viszont jobban tud érvényesülni szlovák nyelvterületen. Amíg ment a magyar gazdaság, addig ennek a trendnek ellen tudott állni Dunaszerdahely és Komárom környéke, mert az emberek átjártak dolgozni. Viszont ahogy a magyar gazdaság mélyrepülésbe kezdett, úgy ezek a lehetőségek is elapadtak. Komáromban rekordmagasságú a munkanélküliség, Szerdahelyről meg minden reggel járnak az emberek Pozsonyba dolgozni.


Hogy mennyire igazad van, emlékszem az átkosban Szlovákiában nem szóltak az üzletben az emberhez magyarul a magyarok, míg Erdélyben csak magyarul beszéltek azon a különösen sajátos, a szembe könnyet csalogató ősi nyelven.


Akkor éppen itt volt az ideje, hogy kezdjük értékelni magunkat, és hogy legyen " magyar tartás".


Nem hiszem, hogy az erdélyi és a felvidéki magyarok közé egyenlőségjelet lehetne tenni. És itt a magyar "tartásra" gondolok.
A két terület között nagyon sok különbség van. Felvidéken sokkal előrébb jár az urbanizáció ami feloldja a közösségeket. Erdélyben, különösen Székelyföldön, a fáziskésés miatt még mindig erősebbek a helyi - így nyelvi - közösségek.
Nekünk egyébként sem kategorizálni kell őket, hanem segíteni mindazokat akik őriznék magyarságukat és különösen azokat akik tesznek is ezért.
A Híd nincs ezek között.


"...magyarként tekintünk-e arra a csoportra, amelynek a tagjai vállaltan magyar anyanyelvűek, a népszámláláson mégis szlovák nemzetiségűnek vallották magukat..."

Nem, mivel ha saját magukat nem tekintik magyarnak, akkor mások miért nézzék őket annak?

"Mennyiben tekinthetőek továbbá szlovákiai magyarnak azok a romák, akik ugyan más etnikumhoz tartoznak, de magyarul beszélnek és magyar iskolába járnak?"

Teljesen. Ha valaki magyarnak érzi magát akkor az is és lényegtelen a származás.



Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó

{if $kampany} {$campaign.AV_Code} {/if}