Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. május 2. 11:27

Az urnában 305 szavazólapot találtak. Érvénytelen szavazatok száma három. Az igen szavazatok száma 262. Áder János Magyarország új köztársasági elnöke.

A köztársasági elnökválasztás érvényes és eredményes volt. Áder János az Országgyűlés előtt esküt tett.

Áder János első államfői beszédében arról beszélt: a felkérés előtt önvizsgálatot tartott. Azt mondta, sose riadt vissza a feladatok vállalásától, de a köztársasági elnöki tisztség a legkomolyabb feladat lesz számára. Megköszönte a támogatást és a kritikákat is. Szerinte a nemzet egysége sokféle hangból áll össze. Arra viszont vigyázni kell, hogy ne feledkezzünk meg arról, mit is jelent a demokrácia. A demokrácia vitákban alakul, de nem hiányozhat a tisztelet belőle. A sokféleséget kevés választja el a széthúzástól. A különbség a tisztelet avagy annak hiánya. A magyarok abban bizonyíthatják életrevalóságukat, ha a tisztelet hangján beszélik meg közös dolgaikat. Áder János szerint nem mindegy, milyen mintát adnak, milyen értékeket közvetítenek. Áder azt javasolja, ne arról szóljon az életünk, hogyan toroljuk meg sérelmeinket. A sikerekig még el kell rendezni dolgainkat. Áder szerint egyszer az életben álljunk meg egy percre, és kérdezzük meg, hová jutunk a kettős mérce állandó használatával. Amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz országunk. Egy országot, egy nemzetet alkotunk. Lehet más az értékrendünk, különböző a hitünk, de a mi hazánk Magyarország. Deákot idézve elmondta: köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettekkel kell szeretni. Áder államfőként ezt javasolja mindenkinek.

Áder megszólította a rendszerváltás idején születetteket, akik most végzik iskolájukat, vagy kezdik munkájukat. Göncz Árpád szavait, majd Mádl Ferencet is felidézte, ahogy Sólyom Lászlót is idézte, végül Schmitt Pál elnöki beszédéről is megemlékezett. Áder elmondta: ő maga is viselni fogja a ráruházott felelősséget. Áder János szerint az új kihívásokra nem lehet régi válaszokat adni. A 21. század kérdéseire kell megtalálni a válaszokat. A 22 éve kivívott szabadságunknak hála jó alapokkal rendelkezünk ehhez. Áder hivatkozott az új, szabadságban született alaptörvényre is, hangsúlyozva, hogy Magyarország államformája köztársaság. Az alaptörvény szerinte jó alap lesz a politikai nemzet további működéséhez.

Áder János megígérte, a magyar érdekek, a magyar értékek szószólója lesz. A Sándor-palota díszes falai sem fogják előle eltakarni a hazáját. Elégedett lenne, ha öt év múlva sikerülne közös nevezőre jutni néhány alapkérdésben, például a teljesítmény megbecsülésében. Széchenyi István akadémiára szánt felajánlását is idézte. Áder szerint a teljesítmény, a cselekvés legyen a középpontban. Együtt kell örülnünk egyéni és közösségi sikereinknek. Fontoljuk meg, mit kell tennünk ahhoz, hogy életünk és a közélet a teljesítmény megbecsüléséről szóljon. Áder megszólította az édesanyákat, a családjukért dolgozókat, a tisztességben megőszülteket, a fiatal, feltörekvő, nyugatos, polgárosuló nemzedékeket, a piaci szereplőket, a vállalkozókat, a fogyatékkal élőket, a megalázottakat, a megtévedteket is. Senki ne adja fel a reményt. Szólította a hívőket és a nem hívőket, a nemzeti kisebbségek tagjait, '56 hőseit, a határokon túl élő magyarokat: Magyarországnak soha nem lesz közömbös a sorsuk. A szomszéd népek, az EU, a NATO szövetségeseinek azt üzente: tisztelettel vagyunk feléjük, de mi is tiszteletet kérünk magunknak. Végül Kölcseyt idézi: a haza minden előtt.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/36090


Rajcsányi Gellért
2012. május 2. 12:15
Áder János egy normális beszédet mondott. Egy első elnöki beszéd könnyen csúszhat közhelyekbe, pátoszba, netán közhelyes pátoszba, s hát volt olyan államfőnk, akinek egész elnöki pályafutása ennek jegyében telt. Áder első államfői megnyilatkozásában nem sétált bele ezekbe a csapdákba, s még a jobboldali frázisokat is el sikerült elkerülnie. Széchenyi, Deák, Kölcsey, reformkor, nyugatos polgárosulás, a teljesítmény tisztelete, a tisztelet kultúrája - olyan hívószavak ezek, amelyekkel elkezdődhet az óhajtott közös nevező megtalálása a kiásott árkok felett. Áder első beszéde ezt a célt szolgálta, de most már a konkrét tevékenységére, elnöki teljesítményére leszünk kíváncsiak: hogyan sikerül egy egykor harcias fideszes pártpolitikusból egy, a sokszínűséget megértő, az ország megosztottságát enyhíteni akaró, ugyanakkor világos értékrenddel rendelkező, tiszteletet megérdemlő elnökké kinőnie magát.

Összesen 267 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


"Megválasztották Áder Jánost államfőnek"

Ennyit ért el az ellenzék a Schmitt üggyel..


Nem is rossz..Ader koztarsasagi elnok, Orban miniszterelnok, Kover hazelnok..Mit erezhet most Gyurcsany es Kuncze Gabor?(:


Demokratikusan megvalasztott part demokratikus szavazassal dontott. Maga szemelyesen majd a legkozelebbi valasztasnal donthet.Addig torodjon bele.


Ebben viszont igaza van, sajnso a fidesz akkor meg az szdsz-szel egyutt megvetozta a kozvetlen szavazast. Jobb lenne egyebkent kozvetlenul valasztani..dehat ez igy lett kialakitva.


A teljesitmény megbecsüláse?

Persze attól függ, milyen szempontok alapján becsüljük azt a teljesitményt.

Például a Fidesz teljesitménye:

- fideszes politikusok, strómanok, családtagok szemszögéből: 100%

- az ország egészét tekintve: 0%

(és még jó indulatú voltam, van hely a 0 alatt is)


Olyan izgalmas volt ez a magyar elnökválasztás!
Mert nálunk "demokrácia" van.
Mi lenne, ha még az sem lenne?


"Arra viszont vigyázni kell, hogy ne feledkezzünk meg arról, mit is jelent a demokrácia."

Hát nem azt, hogy gyakorlatilag a miniszterelnök nevezteti ki az államfőt a frakciójával!


Nem a személykekel van itt a probléma, hanem magával a tisztséggel, főleg pedig a tisztségre kinevezéssel valódi választás helyett.


A négy igenes népszavazásnak semmi köze az elnök megválasztásának módjához. Az ott nem volt kérdés.

A véleményt nyilvánító választópolgárok 85,9%-a közvetlen államfő választást akar(t).
Arányaiban többen, mint ahányan EU tagságot akartak.

A parlament azóta is szabotálja a közakarat érvényre jutását.


Az államfő jogköre és megválasztása között nincsen semmiféle ok-okozati összefüggés.

Diktátort is lehet választani és kinevezni is, ugyanígy paprikajancsit is lehet kinevezni, és választani is.

Ha úgyis "gyenge" az elnök, azaz majdnem mindegy, hogy kicsoda, akkor még érthetetlenebb, hogy miért nem engedik meg a pártok a választást.


Ja és neked is. A 4 igenes népszavazás nem döntött az elnökválasztás módjáról, hanem csupán annak idejéről.


A Szent Koronának is segítség kellene, hogy királyt találjon maga alá. Egyedül nem fog neki menni.

Ha szabad választáson találna királyt, a magyar történeti alkotmányból fakadó szabad királyválasztási jog alapján, akkor az egészen biztosan többet érne, mint egy ilyen pártdelegált köztársasági elnök.


262 ember messze nem a többség a sok millió választópolgárból.
Oligarchia, nem demokrácia.


Milyen módszerrel? Mi módon?


Majdnem mindegy, de nem teljesen.

Egy királynak már csak a pozíciójából fakadóan is nagyobb a tekintélye, presztizse úgy külföldön, mint belföldön.


Éppen az manapság a gond, hogy az elidegeníthetetlen részek el vannak idegenítve.


Én tudom, neked is kellene.
Mit akarsz ezzel?
Nem volt kérdés ez elnökválasztás módjára, csak annak idejére.

Az elnökválasztás módjáról másik népszavazást tartottak, ahol is a szavazók 85,9%-a közvetlen államfőválasztást akart, de a parlament ezt leszarta, s teszi azóta is.


A magyar himnusz szövege azért nem volt kint, mert azt tudnia kell mindenkinek kívülről.


Pofátlan hazudozó!

A négy igenesen nem volt ilyen kérdés.

Ezt kérdezték szó szerint:
"
Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
"
Ebben győzött az igen. Ez csupán az elnökválasztás idejéről döntött a módjáról nem. A többi három kérdésnek, meg ennyi köze sem volt az ügyhöz.

Ezzel szemben másik népszavazáson az volt a kérdés szó szerint, hogy:
"
Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?
"
Az igen győzött 85,9%-kal.

Szóval hagyd abba a hazudozást!


"A tétje viszont az, hogy az új parlament válassza-e az elnököt,"

Ilyen kérdés nem volt. Ez miből is következik?
Semmiből.
Hazug szdsz-es propaganda.
A nép semmi ilyen döntést soha nem hozott!
Éppen ellenkezőleg!

Ha azt kérdezem tőled, hogy kérsz-e egy pohár vizet, és igennel felelsz, abból nem következik az, hogy nem vehetsz fel csíkos zoknit. Semmi köze hozzá, semmi összefüggés, főleg nincsen jogkövetkezménye.


Az SZDSZ-es brancs Tölgyessy meg ilyenek akarták bemagyarázni, és hazudozzák a híveik azóta is, hogy a 4 igenes népszavazás döntött az elnökválasztás módjáról, amiben egy csepp igazság sincsen. Még az új parlament összeülése előtt lepaktáltak az MDF-fel, figyelmen kívül hagyták az elnökválasztás módjáról döntő népszavazás eredményét, amelyiken 85,9% óhajtott közvetlen választást, és a nyakunkba ültették Göncz Árpádot.

Arra ment ki a játék, hogy az szdsz delegálhasson elnököt az ország élére választás nélkül.


Az első versszakot azért tudnák sokan.


Miért és honnan ismernék a magyarok a székely himnuszt?

Nem magyar himnusz, nem székelyek.
Nem a magyarok hangsúlyozzák a külön állásukat a székelyektől, hanem a székelyek a magyaroktól.

El kellene énekelni a besenyő, a kun, a kabar, a jász, a vasi, a zalai, a veszprémi, a békési, a nyírségi meg az összes többi himnuszt is?


A köztársasági elnök törvényjavaslatokat nyújthat be.

Ezzel azonban nagyon ritkán élnek.


Ha érted a magyar nyelvet, akkor tudod, hogy ez hamis magyarázat.

"Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?"

Ez a kérdés csak és kizárólag arról dönt, hogy az országgyűlési választások előtt vagy után legyen-e a köztársasági elnök megválasztva.

Ami nincsen a kérdésben, arról nem dönt, bárhogyan is akarták, akarod bemagyarázni. Nem dönt tehát arról, hogy barna szemű legyen-e az elnök, és a megválasztásának módjáról sem.

Nincsen ilyen árukapcsolás, hogy aki nem most akar választani, hanem később ő ezzel a döntésével automatikusan lemondana a választási jogáról, szándékáról is.

Melyik bíróság fogadná el ezt az érvelésedet? egyik sem.

Már csak abból is látszik, hogy ez a népszavazás nem döntött az elnökválasztás módjáról, hogy arról egy külön népszavazást tartottak, amelyen 85,9%-kal nyert a közvetlen választás, ami eleve cáfolja, hogy a 4 igenesen azért győzött volna az igen, mert a nép parlamenti delegálást akart volna választás helyett.

Ez a legcsekélyebb mértékben sem igaz. Ott a választás időpontja volt a kérdés csupán.


Elhiszem, hogy Neked tök mindegy.

Azt is tudom, hogy annak idején miről volt szó.
De azt is tudom, hogy amiről szó van, az még nem biztos, hogy igaz szó is.

Elvi lehetőség most is van hajléktalan választására. Ha a miniszterelnök hajléktalant akart volna elnöknek, akkor most az lenne.

Csak nem egészen ugyanúgy állna az ország egy általa, a többség által választott volt hajléktalan elnökhöz, mint egy csupán a miniszterelnök által kiválasztott, és a parlament által delegált elnökhöz.

Na ez a nagyon nem mindegy!

Azt feltételezed, hogy csak azért mert valaki a parlamentben ül, máris okosabb, bölcsebb, megfontoltabb mint Te? Hát ez nincsen feltétlenül így.
Vagy nálad ugyan nem okosabbak, nem bölcsebbek, nem megfontoltabbak, de a többi választópolgárnál meg igen?
Te jól döntenél, de a nép többsége hülye?

Hát, ha így gondolnád, az nem lenne rokonszenves.


Ezzel nem értek egyet.

Egy mezei halandót sohasem fognak úgy kezelni bármilyen személyiség is legyen, mint egy államfőt, bármilyen személyiség is legyen.

Az igazi választóvonal nem az elnökök és a királyok között van, hanem az államfők és a többi ember között.
Királyok esetében ez a távolság a többi embertől kicsit nagyobb, ami hasznos lehet az ország számára úgy külföldön, mint belföldön.

Sok államfő szeret(ett) a nép egyszerű fia pózban tetszelegni, de azért tudjuk, hogy nagyon is egyedi pozícióban helyzetben van.


Arról is a parlament dönt, hogy mi érvénytelen, és mi nem az.
Ezért nincsen demokrácia.
Egy demokráciában a legfőbb döntéshozó szerv a népszavazás.
Ahol a parlament uralkodik az oligarchia.


???

Ezt fejtsd ki bővebben légy szíves, már ha van valami értelme!


És?
Ebből nem, ebből sem következik, hogy a négy igenes népszavazás döntött, dönthetett volna az elnökválasztás módjáról.

Nincsen ilyen árukapcsolás.
Ha az elnökválasztás módjáról is dönteni akartak volna a 4 igenessel egy időben, akkor az egy ötödik kérdés feltételét tette volna szükségessé, azt, amelyiket a következő évben külön fel is tettek.

Ugyanis nem egy féle lehetséges döntés volt kétféle kimenetellel, hanem kettő, négyféle lehetséges kimenettel elvileg.
Ugyanis kétszer kettő az négy.
1. A parlamenti választások előtt a nép választ elnököt.
2. A parlamenti választások előtt a parlament delegál elnököt.
3. A parlamenti választások után a nép választ elnököt.
4. A parlamenti választások után a parlament delegál elnököt.

Azzal, hogy a kommunista parlament hamis "magyarázatot"
főzött a feltett kérdéshez mint itt is látszik máig tartó téves értelmezéseknek adott táptalajt.


Akkor rosszul emlékszel, ilyen kérdés nem volt feltéve, csak az elnökválasztás időpontjáról döntött az a népszavazás.


A parlament úgy dönt ahogyan akar, maga állapítja meg a magára vonatkozó szabályokat, amelyeket ha megszeg, nincsen aki betartassa velük.

A Munkáspárt népszavazási kezdeményezése a NATO tagságról minden fennálló törvényi feltételnek megfelelt, tehát ki kellett volna írni. A parlament mégis elszabotálta.


"De az az állítás nem igaz, hogy a parlament döntene az érvényességről."

Ők hozzák a népszavazási törvényt. Ha úgy gondoljál leszállítják az érvényességi küszöböt, ha úgy gondolják megemelik, pillanatnyi politikai érdekeik szerint.

Aztán meg dönt a népszavazás, ahogyan dönt, nincsen olyan hatalom, amelyik a parlamenttől ki tudná kényszeríteni a népszavazási döntések végrehajtását, ha ők ezt nem akarják figyelembe venni.

Demokrácia ott van, ahol a közösség egészét érintő kérdésekben a közösség szinte egésze dönthet.

A parlamentarizmus tehát nem az. Néhány száz fő dönt milliók sorsáról, és nem képesek, de eszük ágában sincsen a többségi akaratot képviselni.
Ha demokrácia lenne, akkor valószínűleg lenne halálbüntetés, és az államfőt közvetlenül választanánk. Például.

Ha egy rabszolgának megengedik, hogy szabadon és demokratikusan megválaszthatja, hogy melyik rabszolgahajcsár korbácsolja, attól még rabszolga marad, akit mások korbácsolnak, és ez ellen alkotmányosan semmit sem tehet.


Szóval a nép többsége hülye?
Te is a többséghez tartozónak véled magad?
Vagy csak mindig a másik a hülye, aki másképpen gondolja, máshogyan szavaz?

Hát nem lettél rokonszenvesebb.

"És mivel megtehetik, ez már minősíti is a választók többségét."

A rendszert minősíti.
Elmehetsz tüntetni, de könnyen beverhetik a fejedet a rohamrendőrök.

A népnek nincsen semmilyen alkotmányos eszköze változtatni a rendszeren.

A rendszert a pártok találták ki maguknak, úgy, ahogyan az nekik jó.

Persze lehet olyan pártot választani amelyik ezt meg azt ígér, de ha győz a világon semmi sem köti az ígéretei betartására, megvalósítására, és ezt sehogyan sem lehet kikényszeríteni tőle. A választási győzelem után, azt csinál, amit akar, a választási programjától teljesen függetlenül.

Eddig egyetlen vezető politikus volt, aki legalább részben komolyan vette saját magát, és legalább részben betartotta a szavát: Medgyessy Péter, de őt meg éppen ezért támadják.

Ez a választók átverésére irányuló szemfényvesztő politikai rendszer, nem demokrácia.

Még törvényeket is hoznak csak és kizárólag a választók átverésének céljából.
Lásd pl. a törvénybe iktatott Gyurcsány féle öt éves adócsökkentési program esete.


Ha a magyarázatnak köze lenne a kérdéshez, akkor így lenne.

De mivel, hogy nem volt.

Ha az a kérdés, hogy kérünk-e poharat, akkor igen esetén abból semmilyen mértékben nem következik, hogy ezzel lemondunk a sörről.
Hiába is a magyarázat, hogy a pohár kérésével
lemondtunk a sör kérésének a jogáról is.

Kettő különböző kérdés, amelyek nem tartoznak össze, még akkor sem, ha ilyen sunyi "magyarázatot" fűznek a kérdéshez.

Az elnökválasztás ideje, és az elnökválasztás módja kettő különböző, össze nem tartozó kérdés.

Attól még, hogy valaki nem akarta a választást előtt Pozsgayt elnöknek még szeretett volna választani.

Az milyen eljárás, hogy ha nem akarod Pozsgayt megválasztani, akkor nem is szavazhatsz, és senki sem?


Már hoztak egy új alkotmányt, érvényben is van.
De nagyon nem úgy tűnik, hogy ezzel lényegesen átszabták volna az országot.

Lehetett volna sokkal jobban is.

túl sok lényeges dolog nem változott.


meg a szegedi paprika..
Igen beszélt, és ezért kellett megbuknia, mert ez nem tetszett a tudjukkiknek..



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó