Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. április 26. 09:56

Nincs az a demokratikus kultúra, amely áthatolhatatlan védőpajzsként venne körbe. Cserébe olyan antidemokratikus métely sem létezik, amely örökre belénk tudná fészkelni magát.

„Nem csak nyugati diktatúrákkal illusztrálható, hogy a nyugat sem egy örökös demokráciabajnok. Az ugye megvan, hogy Svájcban 1971-ben kaptak szavazati jogot a nők? Meg hogy az ötvenes-hatvanas évek USA-jában a fekete polgárjogi mozgalom olyan alapvető jogegyenlőségért küzdött, ami minden demokratikus rendszer alapja.

Szokás a Jobbik térnyerésének ügyét is felhozni a demokratikus kultúra hiányát demonstrálandó. Ha ez előfordul, akkor nyugodtan emlékeztessük vitapartnerünket, hogy az amúgy meglehetősen visszataszító szélsőjobboldali neopopulisták egész pártcsaláddal rendelkeznek Európában, és vannak olyan országok (pl.: Ausztria, Olaszország), ahol még kormányra is kerültek. Szóval az amúgy a demokratikus rendszerbe intézményesen teljesen integrálódott, de annak határait bizonyos értelemben valóban feszegető Jobbik magas támogatottságának ténye nem alkalmas arra, hogy olyan érvelés alapja legyen, ami a magyarság demokráciára való képtelenségét bizonyítja.

Csak annyit szeretnék mondani, hogy a nyugatnak is négy lába van, mégis megbotlik. Nincs az a demokratikus kultúra, amely áthatolhatatlan védőpajzsként venne körbe. Cserébe olyan antidemokratikus métely sem létezik, amely örökre belénk tudná fészkelni magát. A magyarugarozók hajlamosak elfelejteni, hogy a formális intézmények és az egyének is nagyon fontosak egy ország életében; az amúgy sem egységes és folyamatosan változó politikai kultúra nem képes egyedül meghatározni azt, hogy milyen irányba mennek a dolgok. Azok az országok is elbasszák időnként, ahol szép hosszú hagyománya van a demokráciának, nem kell saját eltévelyedéseinket túldimenzionálni.”
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/35898


10 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



 

Csák Máté vagyok, a Felvidék ura. III. András halálával kihalt az Árpád-ház, és megnyílt az út, hogy enyém legyen a Szent Korona. De ehhez előbb le kell győznöm vagy hűbéresemmé kell tennem a többi oligarchát.

 

Válassz engem a Kard és Korona társasjátékban, hogy Pozsony, Nyitra és Gömör vármegyék mellé az egész Magyar Királyságot meghódítsuk!

(X)

Nem kell mindent túlreagálni.
Nem kell mindentől és mindenkitől beszarni.
Ne féljetek! (Ezt valaki más mondta, de spec igaza volt,van)


A magyarugarozós, fékes-ellensúlyos barmok ezt úgysem értik meg soha. Számukra a Nyugat egy örökké nyalogatható, makulátlan szent ánusz.


Mindanyian számos példát tudunk a nyugati demokrácia-deficitre, számomraa eddig is világos volt, hogy a nagy szájtépés nem a demokráciahiánynak, hanem a gazdasági döntéseknek(bankadó ,stb.) "köszönhető.


Azt hiszem, hogy ennél bonyolultabb a kérdés, mint hogy tahók vagyunk-e a demokráciához.
Én úgy gondolom, hogy a kezdeti - 20-25 évvel ezelőtti - naivitásunkat kinőve, egyre kritikusabbak vagyunk nem pedig tahók.
A demokráciának nevezett társadalmi formáció egy hihetetlenül tág fogalom.

Miközben a Nyugat - a történelem során hozzánk képest más utat bejárva - a demokrácia által nyújtott szabadság csapdájába esve -, egy dekadens zsákutcába csúszott és most éppen a vergődés stádiuma felé tart, egyre nyilvánvalóbbá kezd válni, hogy a magyar közéletnek nincs a demokráciával különösebb problémája, nekünk a mindinkább önmaga karikatúrájává váló liberális demokrácia az, ami nem nagyon smakkol, és ami ellen a józan eszünk tiltakozik.


Maslow-piramis!

Demokrácia a választás szabadságát jelenti, ami együtt jár a kísérletezés szabadságával, és a később kidobásra ítélt erőforrások nélkülözhetőségével.

Ha nincsenek korlátlan erőforrások, akkor a demokrácia csak tervezésre képes szavazókkal valósítható meg.



Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó