Megint Faludyn csámcsog a Jobbik

2012. április 24. 15:15

Rajcsányi Gellért
Mandiner

Egy rég meghalt költő szabados szexuális életén csámcsogni ízléstelenség a köbön.

Itt a tavasz, dagad a... honfiúi kebel, nem csoda, hogy a Jobbik is teljesen rá van izgulva a szextémára. Igaz, általában mások szexuális életével vannak elfoglalva, ezúttal viszont tovább mentek, és egy rég halott ember szerelmi életéből próbálnak politikai tőkét kovácsolni. Már megint Jobbik vs Faludy.

Persze azért a Jobbik csak fejlődik: pár éve Szabóné Kocziha Csilla, a Viharsarok Morvai Krisztinája még betiltani próbálta a libertinus költőt, most már csak a Nemzeti Alaptantervből szeretnék száműzni a maga életében a hazai jobb- és baloldali szélsőségek által több alkalommal is száműzött költőt. „Miért lehet a Nemzeti Alaptanterv része Faludy György munkássága?” címmel intézett a napokban írásbeli kérdést a nemzeti erőforrás miniszterhez Ferenczi Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője.

Ferenczi eredeti nézettségére nézve magyartanár, így tudhatná talán, hogy Faludy hosszúra nyúlt életében azon a vékony ösvényen tudott maradni, amit az ideológiáktól mentes, szabadságvágyó alkotók tapostak ki az ideológiáktól és szabadságellenes erőktől rángatott huszadik században. Faludy György pályája ebből a szempontból példaértékű. Más kérdés, hogy esztétikailag hol és milyen szinten helyezhető el a költészete a magyar irodalom történetében – ebben még nincs konszenzus, de a jobbikos Ferenczi sem próbálkozik elefántcsonttornyos irodalmárkodással. Marad a szextéma: „A kommunistából átvedlett 'szabad demokrata' nyíltan vállalta biszexuális hajlamát, mely úgy érzem, nem jelenthet követendő példát a magyar diákok számára” – közölte a Jobbik politikusa.

Kezdő jobbikosok számára ismételjük át: Faludy olyannyira volt kommunista, hogy éveket töltött Recsken a kommunista diktatúra börtönében (ezt még Ferenczi is elismeri) – azért, mert nem volt hajlandó meghajolni a Rákosi-rendszer előtt. Szabadulása után még '56-ban is itthon volt a forradalom idején, üdvözölve a forradalmárok tetteit; és utána, a több évtizedes emigrációban is dühtől átitatott versszerű pamfletekben kelt ki a kommunista rendszer és annak vezetői ellen. Hogy fiatal korában balos volt, maximum szocdem? Melyik ifjú költő nem volt az a két világháború közötti időszakban? Hosszúra nyúlt időskorára már rég levedlett mindenfajta politikai nézetet, és akár konzervatívnak is nevezhető kultúrpesszimizmussal írt jeremiádokat a hanyatló műveltségről, a kikopóban lévő régi értékekről és a pusztuló világról. Ennyit az ostoba lekomcsizásról, egyébként pedig ajánlom az állandóan betiltani, kitiltani akaró széljobbereknek Faludy Emlékkönyv a rőt Bizáncról ciklusában szereplő verseit. 

Egy rég meghalt költő szabados szexuális életén csámcsogni meg ízléstelenség a köbön – főleg, ha nem a költő művészetét, egyéniségét akarja valaki ezzel jobban megérteni, csak egyszerűen bele akar rúgni a napi politikai haszonszerzés érdekében. Egy halottba. Mellesleg: Ferenczi gondolja végig, hogy a világirodalom történetében hány alkotót kellene ezen az alapon indexre tenni. A legbizarrabb csavar viszont itt van a történetben: Ferenczi Faludy helyett többek között a széljobb mainstream által mostanában felfedezett Tormay Cécile-t ajánlja a miniszter figyelmébe, akiről egyébként széles körben ismert, hogy vonzódott a nőkhöz, mint a legendák szerint a leszboszi Szapphó, az egyik első ismert költőnő. Kedves jobbikosok, szokják meg, hogy ilyen szabadosak ezek a művészemberek, amióta világ a világ. De legyen inkább vita Tormay irodalmi jelentőségéről, minőségéről, értékeltségéről, vagy a közéletben betöltött szerepéről – csakúgy, mint Faludy György esetében. Halott emberek szexuális élete pedig ne legyen a napi politika bunkósbotja.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/35826

Beérkezett trackbackek