Az új rend magukat konzervatívnak tartó ideológusai a Kommentár c. folyóirat, a Pázmány egyes tanszékei, valamint a Konzervatórium, a Mandiner, a Jobbklikk blogok tájékán találhatók.
„Konzervatívjaink tagadni szokták eszmerendszerük ideológia mivoltát. Ehhez viszont arra az alkérdésre kellene felelnünk, hogy egyáltalán mi az az ideológia?
A köznyelv gyakran szól egyének ideológiájáról, arról, hogy »megideologizálják« (tkp. racionalizálják) cselekedeteiket. Ez minden ideológia egyik alapfunkciójára utal: arra, hogy valamely hatalomra került (vagy arra törekvő) társadalmi csoport a ráció érveivel támogassa, igazolja tevékenységét, döntéseit. A másik alapfunkció teleologikus: előzetesen kimunkált elveket jelent, amelyek lángoszlopokként szolgálnak az adott politikai alakulat számára.
Mármost az ideológusok nem szeretik elismerni, hogy az ő fő funkciójuk a hatalmi viszonyok és tettek aládúcolása, mert az snassz. A politikusok pedig utálják, ha elméleti emberek akarják megmondani nekik, hogy merre vezessék az istenadta népet. És mégis...
Jólértesültek szerint az új rend magukat konzervatívnak tartó ideológusai a Kommentár c. folyóirat, a Pázmány egyes tanszékei, valamint a Konzervatórium, a Mandiner (az egykori Reakció), a Jobbklikk blogok tájékán voltak találhatók a legutóbbi választások előtt és részben után is, bátoríttatva a korábbi ellenzék és mostani kormány által (bizonyos perszonáluniókról nem is beszélve).
Ám most nem a konzervatív elméletek, hanem a konzervatívnak mondott gyakorlat felől közelítek. Milyen tanácsokat kért és kapott az új kurzus az »ifjúkonokoktól« (az elnevezésért köszönet Robinzon Kurzor bloggernek) és mestereiktől, és ezeket vajon elfogadta-e, avagy elutasította? És vajon találunk-e konzervatívnak nevezhető kéretlen tanácsokat is, s mi lett ezek sorsa?”
CSR
FACEBOOK
RSS













23 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Hozzászólók szűrése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
- János, egy rendes vezetéknevet, ha majd találtál magadnak, na akkor nekiállhatsz e föld népét kioktatni...!
Ezek a konzervatív ideológusok mára már teljesen kifújnak egy-egy heti rendszerességgel kiadott libsizős cikkel a Mandin vagy a Konzin. A libsizés az alap, de néha feldobják egy kis marxistázással, ebben ki is merül minden mondanivalójuk.
A konzervatív krédó már ezerszer el lett mondva: a fontolva haladás, az ami jól működik azon ne változtassunk, a ne forgassunk fel mindent.
Nagyon kevéske ez az eszmekonzerv, és ha ránéznek a jelenlegi, magát konzervatívnak nevező kormányra, akkor mit látnak? Törvénygyárat, futószalagon gyártott alkotmányt, kényszeres névváltoztatást és zászlóátrajzolást.
És nem utolsósorban a felfeslő posztkommunizmust, a még mindig velünk élő Kádárizmust. Hogy az Ángyán úr által megszellőztetett maffiacsaládokat, oligarchiát, és zöldbárókat ne is említsük.
Mit tehet ilyenkor egy igaz konzervatív? Elereszt egy libsizést, aztán megy tovább a vergődés és a nihil a következő libsizésig.
Megrohadt ez a konzerv, még mielőtt kinyitották volna :)
Talán nem ártott volna az írás előtt a vonatkozó szakirodalmat áttekinteni.
Így igen kesze-kuszára sikerült.
Vagy ennyi is volt a mondanivaló?
Ja, pont olyan mint a többi, mint amikor a konzervek libsiznek.
Akkor íme, a történelem első magyar-MaNcs szótára, részlet:
"igazi európéer" konzervatív=liberális
liberális=baloldali
jobboldali=kommunista
nemzeti=mucsai
baloldali=demokrata
keresztény=náci
A kötet többi része a nyilvánosság számára nem hozzáférhető.
Volt neki: Rubinstein, utóneve Joav
Máskor engem kérdezz, ne azt a
szerencsétlen Mancs firkászt:))
"A hagyományos demokráciáknak sohasem volt egyenszilárd, minden cselekvést vezérelni kívánó - konzervatív vagy más - ideológiájuk. A totalitárius rezsimeknek igen: gondoljunk a nácizmus meinkampfizmusára vagy a szovjet és kelet-európai diktatúrák álmarxizmusára. A 2010-ben hazánkban uralomra jutott orbánizmus sokféle jelzővel illethető, ámde azzal nem, hogy a cselekvéssorát valamilyen konzisztens ideológia vezérelné. "
köszönjük emese.tehát a tanulság, amit a szerző elfelejt levonni: Magyarországon nincs és orbán alatt nem is lehet diktatúra:)
a cikk pedig valóban szedett-vedett, kusza, ahogy azt rudas maga is helyesen látja:
"Készséggel elismerem, hogy fenti fejtegetéseimre a zagyvaság jellemző; ámde nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy nem a tükör görbe. Hanem újdonsült társadalommérnökeink gondolatai tűnnek zagyvának,"
Bezzeg a globalokonzervoliberálmarxisták.
Egy oldal nálam van:
antiszemita = aki nem eszik maceszt
rasszista = aki a zsidóknál jobban utálja
az arabokat
fasiszta = aki nem cionista
náci = aki bírálja a libsi médiát
rendes ember = aki nem olyan , mint ők
"Érdekes módon hazai konzervatívjaink eszmeegyüttesének feltűnő sajátossága a tagadás, bizonyos korábbi népszerű eszmék elutasítása ..."
---- most ha erről az idézett részről írok 10 kritikai észrevételt, vajon mennyit kellene írnom az egész írásról, melyről maga a szerző jelenti ki, hogy "Készséggel elismerem, hogy fenti fejtegetéseimre a zagyvaság jellemző;". Ha ő így áll hozzá, vajon érdemes ezzel az egésszel foglalkozni? Nem érdemes, de ezt azért szerettem volna a szerző tudomására hozni. Legközelebb szedje össze magát, mert érdemben vitatkozni, csak koherens gondolatokkal, tényekkel alátámasztott írásokkal érdemes. Ilyen zagyva, vasvillázott egybeganézott előítélet-tömeggel nem. Egyáltalán akkor miért írta ezt a végtelen hosszú szófacsarást a szerző? Hadd ne találgassak, nyilván valami olyan ma is népszerű "érték" miatt, amelyet a "konzervatívjaink" sem utasítanának el, ha már ezért adják. (És csodálkozik, hogy "bizonyos" (és nem AZ)értelmiségiek szerepét megkérdőjelezik. Ilyen szociálpszichológusi írásokat olvasva (a szerző valami ilyesmi), én nem csodálkoznék. /Túlbeszéltem, sajna, de most már elküldöm./
A vége teljesen reális megállapítást tartalmaz: Az egészre zagyvaság jellemző. De hogy a Bibliát illető ismereteit is említsem, nagyjából melléfogott, mert amikor a szeretetet hiányolja, elfeledkezett a klasszikus idézetről /balliberális szájból/ miszerint mi jobban gyűlölünk titeket, mint ti minket, vagy a mértéktelen birtoklási vágy is a ma folyó perek szerint liberálisainkat jobban magával ragadta./A vizsgálatok még a választás előtt elkezdődtek!/ Ráadásul a neokonokat emlegeti, mint a komzervativok fő vonulatát, ami messze nem igaz!
Csak volt,már nem:(M)'Agyar (Na)'Ra(u)nch.
Tisztelt szerző! Legközelebb kíváncsian várok egy, a modern szociáldemokrácia és liberalizmus hazai ideológiájáról és gyakorlatáról szóló, a mostaninál kevésbé homályos eszmefuttatást! ( Ha már Fletó egyiket sem írta meg)
De ha Te kormányon lennél, Tilinkó, akkor biztos secperc véget vetnél a maffiacsaládozásnak, oligarchiáknak, zöldbáróknak, igaz-e? Csak tudnám, miért nem vagy politikus, ha már annyira jól tudod a dolgokat. Miért itt b@szod az eget, a hülye mandin, meg a konzervet olvasgatva.
Az ilyen cikkeket olvasva MINDIG kinyílik a zsebemben a nem létező kultúrkampfos bicska.
Ezek a degeneráltak azt hiszik, hogy az amerikai tengerészgyalogság értük is el fog jönni, amikor a felhőkakukkváruk a nyakukba omlik?
Öcsém a harcot el is lehet veszíteni. Ha teccenének magyarnak lenni, és nemcsak magyarul beszélni egy egész kicsit is, tudnák miért nem érdemes egy háborúban nagy arcot növeszteni.
Amennyire tudom, a konzervativizmus a mai Magyarországon nem sok relevációval bír, legalábbis amikor a szó eredeti értelmét a magyar történelmi múltra vonatkoztatják. Ugyanis nincs olyan egységesnek mondható történelmi időszak, melyet mintaként érdemes volna felidézni, hiszen a két leginkább szóba jöhető - a reformkor, vagy a kiegyezés utáni korszak - igazából szintén alkalmatlan erre. Az elsőnél, egy ma már nem létező társadalmi csoport - a nemesség - harca volt a függetlenséggel szemben, míg a másodikban ugyanezen társaság konszolidációja (ha úgy vesszük: megalkuvása) történt meg az elnyomatásban és az elnyomásban...
A Horthy korszak, meg a Horthy korszak volt, melynek legfontosabb ideológiai (és gyakorlati politizálási) alapja a trianoni állapotok revideálása volt, amire alapozni nem lehet, lám, akkor is mi lett belőle...
Így, a magam részéről, ha ilyesmiről komolyan hallok, akkor gyakorlatilag az illető identitászavarára vezetem vissza a teljességgel értelmetlen aktualizálását. Ez még a néhai Antallra is értendő…
Bejelentkezés