Regisztráció | Elfelejtett jelszó

Kína: lesz-e új külpolitika?
Olvasson többet a témában! Golovics József, külpolitika, Kína, vélemény.
2012. február 17. 19:29

Másodlagos, hogy ki vezeti Kínát a következő évtizedben, a fontos szempont ugyanis az, hogy az óriási léptékű gazdasági növekedés folytatódik-e.

„Hu Csin-tao, a KKP főtitkára az elmúlt évtized során ellenségesnek mutatkozott a Nyugattal szemben. Azt azonban, hogy Kína ténylegesen mit tett - vagy mit nem tett - ez idő alatt, azt nagyrészt nem Hu személye, hanem a nemzetközi rendszer dinamikája határozta meg.

A nemzetközi rendszerben uralkodó anarchia - mely a realista elméletekkiindulópontja - ugyanis nagy mértékben determinálja az államok viselkedését. Ez abiztonsági dilemma létével magyarázható: egy ország csak akkor érezheti magát biztonságban, ha több hatalmat birtokol riválisainál, az azonban, hogy ő erősödik, ellenfeleit is hasonló magatartásra sarkallja.

Másodlagos tehát, hogy ki vezeti Kínát a következő évtizedben, a fontos szempont ugyanis az, hogy az óriási léptékű gazdasági növekedés folytatódik-e. Ez azért lényeges kérdés, mert a katonai hatalom alapját a gazdasági tényezők képezik, s ha Kína ezen a téren tovább erősödik, az szükségszerűen magával hozza a biztonsági dilemma katonai aspektusának élesedését.

Mindezzel persze nem azt akarom állítani, hogy lényegtelen, ki vezeti a Föld legnépesebb országát. Mint azt láttuk, igenis fontos kérdés, hogy Hszi Csin-ping, leendő pártfőtitkár milyen irányba tereli az ázsiai állam gazdaságát. Azt azonban ne várjuk, hogy egy effajta vezetőváltás radikális változást hozzon a nagyhatalmi politika biliárdasztalán is: ott ugyanis a kínai golyó már mozgásban van, s pályáját belülről igen nehezen lehet megváltoztatni.”
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/33196


Kommentek (21 db) időrend | fordított időrend | értékelés szerint



Erik a Narancs 2012. február 17. 20:22

ennek a szar bandanak nem adnak egy fillert sem, mivel a kinai elvtarsak nem hulyek... igy kurnyicsalasra mar csak az a gonosz EU marad.

Teljesen bolond hozzáállás, hogy a "nemzetközi közösség" vagy amit akartok irányítani fogja kínát, vagy bármire rászorítani. Szóval amikor az ilyen kertitörpék, mint a szerző azon tököl, hogyan kellene Kínát irányítani és miként tovább az olyan, mint ha egy kisegér odamenne az elefánthoz és bíztatná, hogy erre, ne arra.

Mielőtt valami végzetes hülyeség történne, az urak fáradjanak ki az adó- és vámmentes budapesti
Kínai Különleges Gazdasági Övezetbe, szemlézni a lehetséges jövőt.
Vagy legalább hallgassanak bele a http://wwww.harommajom.hu oldal hangfelvételeibe.

Köszönöm.

Komolyan gondolja valaki,hogy az USA államadósság 80%-át,ill.lassan fél Afrikát,mint farmot birtokló Kina megsegiti Európát?
Lóf@szt,kisfiam.
A sok lüke,mint a Nokia is, ennek ellenére meg tolong,hogy Kina,Kina,oda megyünk,közben semmi más nem történik,mint kinevelik az ellenséget,aki a technológiát,hm,"eltanulva",jól fenékbe billenti őket.
Aztán megy a bociszemmel bámulás,meg a segiccskina mantra...

Orbán nem nőtt nagyra, de több esze van, mint a brüsszeli parlament kétharmadának együttvéve.

Tehetetlen Dodó 2012. február 17. 21:42

Ja persze.
Mert Európa urai olyan fasza gyerekek.

Most viszik csődbe, nem látod, marha?

Kinától kuncsorognak pénzt ők is.

Egy kis zene az egyik kedvenc zenekaromtól, nekem mindig ez ugrik be amikor Kínáról van szó:

Kalashnikov - Tiananmen, Tiananem Kill Another Yellow Man

http://www.youtube.com/watch?v..

Ezek szerint ha valaki nem dobja ki a pénzét görög/spanyol/portugál államkötvényekre az ellenséges a nyugattal szemben...
Orbán is szeretetszolgálatnak nézte őket aztán még ő sértődik meg, hogy a kis sárga sem olyan hülye, hogy malévot v államkötvényt vegyen ellenszolgáltatás nélkül.

Kínai -magyar kapcsolatok
2011 márc. -2012. febr.

Fellegi: Kína nem vásárolná meg az ország adósságát
Fellegi Tamás, Kína, China Daily, belföld.
2011. március 1. 09:59

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel közölt interjút a China Daily. A miniszter elmondta, Kínának szerep juthat egy logisztikai központ és egy cargo-reptér megépítésében.
http://mandiner.hu/cikk/201103..



Fellegi: Kínában is bocsáthatna ki kötvényeket Magyarország

2011. április 21. - 19:11

Haladéktalanul meg kell vizsgálni, hogy Kína és Magyarország pénzügyi intézményei milyen módon tudnak együttműködni magyar kötvények kibocsátásában - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos Pekingben csütörtökön. Fellegi Tamás közel egyhetes kínai látogatásának utolsó napján tárgyalásait összegezve az MTI-nek elmondta: a megbeszéléseken egyetértéssel találkozott arról, hogy a kibocsátásra csakúgy, mint az Egyesült Államokban vagy Európában, Kínában is sort lehetne erre keríteni. Hozzátette: egy vezető kínai bank szervezésében kerülne sor az ázsiai kibocsátásra, és annak - hangsúlyozta - nyilvánosnak kell lennie....
http://www.portfolio.hu/users/..




Fellegi: Lesz kínai cargoközpont

Mráv Noémi

2011. június 25., szombat 17:34 | [aznap frissítve]
Tizenkét főként gazdasági jellegű kétoldalú megállapodást írtak alá Orbán Viktor miniszterelnök és Ven Csia-pao kínai kormányfő jelenlétében szombaton Budapesten. Egyetértési nyilatkozatot kötöttek a légi, a vasúti és a folyami közlekedés fejlesztéséről, továbbá a befektetésösztönzésről.
http://index.hu/gazdasag/2011/..




Nem kellünk mi Kínának

Haász János

2011. december 29., csütörtök 07:20


Több százmilliárd forintnyi befektetés és beruházás kínai tőkéből Magyarországon, Malév-eladás Pekingnek, állampapír-vásárlások, vasútépítés, nagyberuházások – a magyar kormányzati kommunikáció szerint „új és nagy jelentőségű szövetséget” kötöttünk Pekinggel a nyári budapesti miniszterelnöki csúcson. Gyakorlatilag szinte semmi nem történt: 3 milliárd forintnyi kötvényt vett Kína. És talán megépíti a reptéri gyorsvasutat – ha megszerzi a repteret.
...
Az ő bajuk nekünk is fáj

Nemcsak azért akadozik egyébként a kínai-magyar gazdasági együttműködés, mert a kínai vezetés rájött, hogy annyira mégsem vagyunk érdekesek. Hanem azért is, mert Kínának egyre saját belső problémáival is meg kell küzdenie. Néhány napja a Nobel-díjas Paul Krugman már az ország bedőlésének lehetőségével riogatott, mondván: egy olyan ingatlanpiaci és hitelezési buborék van kialakulóban, hogy még a hivatalos számok alapján is elmondható: „a legújabb hírek elég drámaiak ahhoz, hogy meghúzzuk a vészharangot”.

Nem ez az első vészjelzés Kínából, Kínáról, illetve arról, hogy a kínai közvélemény ellenzi az ország fokozódó nemzetközi szerepvállalását. November elején arról számolt be a Reuters, hogy több tízezer üzenet jelenet meg kínai blogokon arra kérve a kínai vezetőket: ne adjanak pénzt a bajba jutott európai országoknak.

Egy Kína-szakértőnek a kínai kormányzati kommunikáción alapuló elemzése szintén arra mutat: a világválság megoldását ne Pekingtől várjuk. Az országban „sok a belső feszültség, a társadalom elégedetlensége nő” – írja az elemző, aki szerint ezért egyre valószínűbb, hogy a kínai globális gazdasági szerepvállalás visszafogásával kell számolni. Ez minden bizonnyal még inkább visszaveti majd a magyarországi szerepvállalásukat is.

Hacsak nem lesz fontosabb az a szempont, amit Töröcskei István emelt ki: „nekik fontos, hogy ők rokonnak tekintenek bennünket. Tudják, hogy mi is ázsiaiak vagyunk”.
http://index.hu/gazdasag/magya..



Oda a pekingi járat is
Felfüggeszti budapesti járatainak működését a kínai Hainan Airlines, a kínai légitársaság március 2-án repül utoljára Pekingből a magyar fővárosba.
http://www.origo.hu/gazdasag/2..

A kínaiak azt is közölték, hogy más közép-európai országokba terveznek új járatokat.

Válaszok:
L066H | 2012. február 18. 09:20

lent: Kína is a mi vizünket akarja
(Lehet vagy inkább valószínű, hogy csak kacsa ez a hír, de fentebb a Suez -CAP- Bajnai "Haza és haladás" kapcsolat, az már liba.)

https://mail-attachment.google..

Válaszok:
nyugi | 2012. február 18. 01:55

Mit akarsz ezzel a linkkel? vakítani?

Kina külpolitikája, ha nem vennétek észre tálibok, hogy kilóra vásárolja fel Európát a maga szaros uniójával. Most épp a bond-okra települ rá, azután majd figyeljetek ki lesz az ur az öreg kontinensen.
Dolgozni kéne istenbarmai, egyre divatosabb a ferde szem.

Lehet, hogy a kinai vezetést előbb-utóbb átveszik azok, akik az USÁ-t, az EU-t uralják, és éppen Magyarország elrablásáért vetnek be minden aljasságot?

Anno számomra ez a 2003. 01. 21.-én keltezett hír nagyon beszédes volt.


"...Engedélyezte a legnagyobb kínai kereskedelmi bank leánycége, a Bank of China (Hungária) Rt. működését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - áll a Magyar Tőkepiac keddi számában. A pénzintézet külső igazgatósági tagja Fekete János lesz..."

Hazánk "felvirágoztatójának" Fekete Jánosnak a neve ugye ismerősen "cheng"?


http://www.origo.hu/itthon/200..

Keresd a pénzt!

„a legújabb hírek elég drámaiak ahhoz, hogy meghúzzuk a vészharangot”.

Nem tudom, de lassan már 15 éve mást se hallani, mint hogy most aztán már tényleg be fog szarni a Kínai gazdasági növekedés.
Valahogy mégse akar teljesülni a nyugati "elemzők" vágya.

A játék egyébként arra megy ki, hogy a jüan felválthatja e a dollárt, mint a világ pénze.
Mert, ha ez megtörténik, a dollár annyit sem fog érni, mint a papír, amire rányomtatták.

Válaszok:
vaktyúk | 2012. február 18. 10:18

Nyugati gazdaság, keleti bölcsesség(?)

"a Nobel-díjas Paul Krugman már az ország bedőlésének lehetőségével riogatott,"

Krugman Scheppele tanácsadónő nyomán rólunk is írt cikket a Magyarország támadása kampányban.
Ugyanúgy mint Soros, fontos véleményformálók, az amerikai érdek díjazott szolgálói.
De ami jó Amerikának , az nem biztos, hogy jó nekünk. Ezt az eddigi tapasztalatokra alapozhatjuk.Nekünk nem jó a kapitalizmus jelenlegi formája és azt is állíthatjuk, hogy nem jók az olyan rendszerek ahol a jövedelmek eloszlása ilyen szélsőséges és a gazdaság nem az emberek nagy részének a fontos szükségleteit és egyúttal a fenntarthatóságot szolgálja.


Keleti bölcsesség

Számomra azonban a cikkből ezek a mondatok a legérdekesebbek.
"Nem ez az első vészjelzés Kínából, Kínáról, illetve arról, hogy a kínai közvélemény ellenzi az ország fokozódó nemzetközi szerepvállalását. "
"Az országban „sok a belső feszültség, a társadalom elégedetlensége nő” – írja az elemző, aki szerint ezért egyre valószínűbb, hogy a kínai globális gazdasági szerepvállalás visszafogásával kell számolni."

Lesz -e Kínának annyi bölcsessége, hogy nem a mostani rendbe illeszkedik be, hanem másfajta,a saját országa stabilitását is szolgáló gazdaságpolitikát folytat?
Lehet , hogy Kelet mégsem azt akarja ,mint Nyugat?

Mind Amerika, mind Kína óriási országok,természeti erőforrásokban gazdagok, az egyik viszonylag alacsonyabb,de növekvő ,a másik nagyon nagyszámú népességgel.Már csak az utóbbi miatt is a két ország más stratégiát igényel.
Európa az elmúlt évszázadokban eléggé kiélte magát, természeti erőforrásaira nagyon kellene vigyáznia. Az araboknál sok helyütt nincs is más csak az olaj.Kínában kevés a víz. Nagy népvándorlásokra lehet számítani még jó gazdaságpolitikák esetén is.

Hogy a francba lehet tarhonyát pálcikával enni?
Mi már ezt gyakoroljuk itthon.

Mi meg egy kis ország vagyunk, viszonylag kevés ásványi kinccsel, jó ivóvízzel, tengerpart nélkül, a mezőgazdasághoz jó adottságokkal,még jelenleg is képzettnek számítható lakossággal, viszonylag fejlett infrastruktúrával, a környező országokkal viszonylag kevés gazdasági kapcsolattal, az Európai Unióba ágyazottan.

Kína ott folytatja, ahol az SzU Lenin új gazdasági politikáját (NEP) a húszas évek második felében abbahagyta. Kíváncsian várom, többre viszik-e?

Itt a vég? Kína menekül az amerikai befektetésektől
2012. február 18. -
Míg a külföldi befektetők nagy ütemben szabadulnak meg amerikai értékpapírjaiktól, az egyesült államokbeli befektetők a külföldi eszközeiktől szabadulnak. Kína ugyan harmadik hónapja csökkenti állományát, de még így is a legnagyobb hitelezője az USA-nak.

Nettó 21 milliárd dollár értékű hosszú lejáratú amerikai értékpapírt értékesítettek decemberben a külföldi befektetők − derül ki az amerikai pénzügyminisztérium adataiból. Az érték komoly romlást jelez a novemberi adathoz képest, akkor ugyanis 58 milliárd dollár értékben vásároltak a külföldiek. A legkomolyabb kiáramlás a vállalati kötvények terén volt tapasztalható, ezekből 20,7 milliárd dollárnyit adtak el a külföldiek, míg részvényekből 11 milliárd dollárnyit szórtak ki − írta a Bloomberg.

Kína immár egyhuzamban harmadik hónapja ismét feltűnően csökkentette állományát amerikai államkötvényekből, beazonosíthatóan 31,9 milliárd dollárnyi értékesítéssel. A tényleges eladás azonban ennél nagyobb léptékű is lehet, hiszen Kína előszeretettel üzletel más országokban bejegyzett befektetési szolgáltatókon keresztül.

Igaz, még így is messze Kína az USA legjelentősebb hitelezője, figyelembe véve mintegy 1100 milliárd dolláros állományát amerikai államkötvényekből. Oroszország is komoly eladóként lépett fel decemberben, az év végére kitettsége amerikai állampapírokból 88,4 milliárd dollárra apadt, ami éppen fele a 2010. októberi állománynak.
Forrás: Napi Gazdaság


Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó