Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. február 4. 14:15

A láthatóan legyengült Csurka kórházi kezelésről kéredzkedett ki, hogy Szegeden színpadra állhasson és beszédet mondhasson. Még egyszer, utoljára.

 

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/32515


25 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



Nyugodj békében, Pista bácsi! Te tényleg az utolsó leheletedig küzdöttél!

Közbevetve: ha jól tudom, Antall József is Viktorunkat tartotta a politikai örökösének...

Válaszok:
Szittya | 2012. február 4. 14:39

Rosszul tudod. Urban legend.

Válaszok:
Viktus | 2012. február 4. 19:16

Keményen érvelsz.


NYUGODJON BÉKÉBEN!!!


Novellák [szerkesztés]
Hamis tanú (1959)
A ló is ember (1968)
Nász és pofon (1969)
Kint az életben (novelláskötet)
Drámák [szerkesztés]
Ki lesz a bálanya (1962)
Szájhős (1964)
Moór és Paál (1965)
Az idő vasfoga (1967)
Deficit (1970)
Döglött aknák (1971)
Szék, ágy, szauna (1972)
Eredeti helyszín (1976)
Nagytakarítás (1977)
Versenynap (1977)
Házmestersirató (1980)
A hatodik koporsó (2011)
Írószövetségek harca (2011)


Elképesztő munkabírással (és igazmondással! és szókimondással!) dolgozott az utolsó pillanatig.
Ennél szebb életet, ennél könnyebb halált nem kívánhatunk magunknak sem!


Nos, a kegyelet sem hallgattathatja el velem, hogy ordenáré, imbecillis baromság az egész. Még a névelők sem igazak benne.


Csurka István felvitte előttünk a láthatatlan lobogót az oromra és kitűzte.

Isten nyugtasson, Csurka István író bácsi. Maradjon közöttünk az emléked, művelje, biztassa szövetséges nélkül maradt lelkeinket kitartásra a hosszú munkához.

Azt olvastam valahol, hogy a katona nem azért küzd, mert annyira gyűlöli, ami vele szemben van; hanem azért küzd, mert annyira szereti azt, ami mögötte van.


Kár hogy vénségére eladta magát kilóra az öreg Orbánéknak, ha időben visszavonul tiszteletbeli elnöknek, és előre engedi az új generációkat mára már kikerülhetetlen erő lehetett volna a MIÉP a Jobbik pedig meg sem jelenik.


Na igen ez a legkeményebb urban legend ... a konzervatív jobboldali politikus, majd pont egy mitugrász liberális ifjút tartott volna politikai örökösének :D:D:D:D:D


Ezt igazából egy tanárom emlékére írtam, de attól tartok, megállja a helyét itt is.

Levél hátországba
Az Elfelejtett mesékért.
Az egyedül maradott tanárokért.

Kis fejed kezemben, derekas tündém.
Sisakod szárnyas. Homlokból pattant ki.
Atyád fénye ragyog rád holtodban és mondod:
Induljak. Az árok, sóhajtod, visszavár, de énnekem

Dombokon kell utódoknak dicső tábort ütni.
És sóhajtod, az árok visszavár, utolsó lehelletem
Hátán nyargalva visszatérek majd mély gödrödbe,
Cserben nem hagylak, nem tudom, mikor,

De eljövök éretted, s ha mást nem, sisakod mentem.
Istenem, csak ne tudnám, élve nem látlak.
Ólom zápora préselt hozzád
Ziháló zokogásod menekülésembe küld.

Hagyjalak, mert neked itt a vég, nézem távozó
Lelked a csendesült róna felett.
Teelőtted tiszteleg minden győztes, harsogó barbár
Magyarok Szent Szüze, Oltalmazó

Életed elajándékozója reményekért
Elvennünk sem kellett, magadtól adtad
Kis mindennapi megváltónk
Véred érettünk utolsó cseppig adtad.

Merre tovább. Ittam szavaid, savas könnyektől
Száraz a száj most. Merre előre. Merre tovább.
Fogunk szorítva vacogunk záporban,
Porlottunk, mint szikla a róna zúgó tengerén.

Csak egy halk lángot gyújts most minékünk,
És mi indulunk arra, fényed után.
És apró tüzek gyúlnak minékünk:
Szellemed lángja a róna felett.


Illyés Gyula, Sütő András, Csurka István. Ha kivesszük Őket a XX. század második felének magyar irodalmából, irodalmunk gerincét vesszük ki. Az Ő nevük 100 év mulva is fennmarad, nem úgy, mint a világot körbesikongató önmegvalósító kiválóságoknak, akikből pont az hiányzik, ami a felsoroltakban vezető erő volt: a hazaszeretet és az alázat a nemzet iránt.

Válaszok:
morfondír | 2012. február 4. 20:18

Köszönjük, Öreg, hogy ismét többünk helyett is megfogalmaztad!


...és ha nem lennének a drámák és nem lennének
a mindig beigazolódó szövegek, akkor is emlékez-
hetünk a MIÉP frakció 98-2002 közötti parlamenti
munkájára, ami példája volt a tisztességes és elvi alapú politizálásnak.

Pista bátyám MŰ maradt utánad. Nyugodj békében !


Nyugodjál Békében Pista Bátyánk! Köszönjük, hogy kiállásodat mellettünk, köszönjük amit szegény hazánkért tettél, köszönjük az önfeláldozásodat, ragyogó szellemed tovább él bennünk. Életműved része marad mindig történelmünknek, dőltödre leső tökmagjankókra pedig senki sem fog majd emlékezni. "Ez jó mulatság, férfimunka volt!"



Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó