Bármelyik hegyaljai város cserélne Tokajjal

„- Tokaj az ország egyik legismertebb városa, ehhez képest kevés a turista. Ez nem a város hibája elsősorban. Sajnos, Tokaj közhelyszerűen él a magyar köztudatban és a vidék sem tud egységes kultúrtájként megjelenni. Ki tud ebből emelkedni városa, s ha igen, hogyan?

- Kevés a turista nem tagadom, de kérdezem: a mindenkor hatalmon lévő kormányok, mit tettek annak érdekében, hogy ez a vidék ismertebb legyen? Mondok egy példát! A Magyar Televízió közpénzen közvetíti a balatoni régió minden értékét eseményét, rendezvényeket visz oda. Nem beszélve a Kereskedelmi televíziókról! Nálunk maximum telefonos interjúkat készítenek az újságírók, hacsak nem egy botrányról van szó. Hála Istennek itt is működik egy térségi, kiváló idegenforgalmi desztináció, amivel a jövőben együtt lehet működni, és ami Tokaj-Hegyalját és magát a városunkat is segíthet beépíteni a műsor-struktúrába.

Arról sem feledkezzünk el, hogy Kelet-Magyarországon, döntően hátrányos helyzetű és tőkeszegény kistérségekben, településekben élünk, ahol képtelenek vagyunk - akár összefogás esetén is -, olyan eredményt és infrastruktúrát felmutatni, mint a korábban megidézett Balaton. Ott már Széchenyi István idejében hajó járt a tavon! Én nagyon bízok a négy város köré csoportosuló desztinációban: még ebben a nehéz időkben is elő tudnak állni olyan hegyaljai idegenforgalmi termékkel, amely három-négy napra képes idecsalogatni az embereket. (...)

- A napokban olvastam: Nyíregyházán Lego-gyár épül. Először örültem, aztán keseregtem: mi kellene ahhoz, hogy egy ilyen üzem Tokajban szülessen meg?

- Tokajban, ha egy Legó nagyságú üzem akarna települni, mindjárt azzal kezdené, hogy 40 hektár terület kellene. Vajon a tokaji határban van-e összefüggő negyven hektár? Vajon Tokajban van-e olyan műszaki értelmiség létszámában, amely egy Legó gyárat kielégítené, vagy többet egyszerre. A nagyüzemek csak az álom kategóriájában élhet meg a tokajiak fejében. De értelmét látom több kisebb feldolgozó, vagy szolgáltató üzem létesítésének. Ezt talán munkaerővel és területtel is bírnánk. Természetesen van egy furcsaság ebben az egészben. Ha a lábamat lejárom, hogy hozzak ide egy kisüzemet, mondjuk egy olyat, amely ötven embert foglalkoztat, a vállalkozó mindig azt válaszolja, hogy Tokajban megfizethetetlen az ingatlan ára, máshova megy, s majd hozzá teszi, hogy a tokajiak inkább foglalkozzanak a borral, mert ahhoz értenek.”