Plágiumgyanú: Heinemann Schmitt nevére sem emlékszik

2012. január 23. 11:55

Nem emlékszik Schmitt Pál nevére, de arcára sem Klaus Heinemann, akinek egyik tanulmányából szintén hivatkozás nélkül vett át szó szerint részeket doktorijához a magyar köztársasági elnök. Heinemann szerint előfordulhat, hogy esetleg találkoztak Schmittel, ugyanakkor azt kizárta, hogy bármilyen hosszabb tudományos témájú beszélgetést folytattak volna, írja az Index.

2012. január 23. 11:55

Megkereste az Index azt a német sportkutatót, akinek tanulmányát szinte szó szerint felhasználta doktori disszertációjában a köztársasági elnök. Klaus Heinemann a portálnak leszögezte: „Soha nem dolgoztam együtt Schmitt Pállal”. A német kutató nem zárta ki, hogy esetleg találkozott Schmittel valamelyik nemzetközi kongresszuson, sportvezetőként, vagy valamelyik magyarországi látogatásán. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy váltottak néhány udvarias szót. Ugyanakkor határozattan kijelentette, hogy Schmittnek sem a nevére, sem az arcára nem emlékszik. Szintén kizárta, hogy bármilyen hosszabb tudományos témájú beszélgetést folytattak vagy együttműködtek volna, amire Schmitt hivatkozhatna.

Heinemann az Indexnek elmondta az általános szakmai etikai okok mellett saját tudományos munkája szempontjából is felzaklatták a történtek. „A tudományos elismeréseim jelentős részben kötődnek ehhez a fontos megállapításokat tartalmazó munkámhoz, ezért felkavaró azt hallani, hogy mások érdemtelenül arattak le vele tudományos babérokat” – fogalmazott a portálnak. „Nem vet jó fényt magyar kollégáimra, ha politikai opportunizmus miatt tartózkodnak attól, hogy megbüntessék az alapvető és lényegi tudományos etikai normák ellen vétőket” – reagált az Indexnek arra, hogy a Semmelweis Egyetem nem talál megfelelő szakembereket Schmitt doktorijának vizsgálatához.

Mint arról közel egy időben az Index és a hvg.hu is beszámolt, Nikolaj Georgiev mellett egy német sportkutató, Klaus Heinemann The Economics of Sport: the Institution of Modern Sport as an Area of Economic Competition című tanulmányából is lábjegyzetek nélkül emelt át több – a hvg.hu szerint 17 – oldalnyi terjedelemben szöveget doktori disszertációjába Schmitt Pál.

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Dr. Táskás Tóni
2012. január 23. 16:25
Rossz fényt vet plagi bá Mo-ra... nem mindegy? A fidesz és a focista már úgyis elintézték. Plagi bá csak hab a tortán, fény a fidesz mécsesben, zsebpiszok a januárban viselt(?) kokárdán, csak grátisz.
Válasz erre
0
5
coronel
2012. január 23. 15:08
Régen az emberek életében és felfogásában a becsületnek különösen fontos szerepe volt. Minden népnek, minden osztálynak, minden csoportnak, minden egyénnek megvolt a maga írott és íratlan becsületkódexe, ellene véteni nem illett. Ha mégis, annak – esetenként – súlyos konzekvenciái voltak, és itt nem csak a szamurájfilmekre gondolok. Pl. szűkebb régiónkban az úri becsület – a negatív előjeles is – végzetesen értelmezett posztulátum volt, amelyhez úriember akár az élete árán is tartotta magát. Pl. Eynatten August Friedrich osztrák altábornagy 1860-ban főbe lőtte magát, mert rajtakapták sikkasztáson. Pl. Teleki Pál magyar miniszterelnök l941-ben főbe lőtte magát, mert nem volt képes országát az általa helyesnek vélt úton tartani. Pl. Gyurcsány Ferenc pénzügyőr tiszt (a volt miniszterelnök apai nagyapja) 1937-ben főbe lőtte magát, mert nem tudta rendezni a kártyaadósságát. Pl. Pap János volt kommunista belügyminiszter 1994-ben főbe lőtte feleségét és saját magát, mert egész addigi élete értelme megkérdőjeleződött. Ha a becsületet kikezdte valami, ha az uralkodó erkölcs félresiklott, ha a becsületet megvédeni másképp nem tudták, vagy azért, mert a lehengerlő támadás erejét nem bírták semlegesíteni, vagy azért, mert a támadás erkölcsileg védhetetlen volt, akkor elég sokan és elég gyakran folyamodtak az öngyilkossághoz. Talán nem gyávaságból, talán azért, mert úgy vélték, hogy a halál felmentést ad, és visszaállítja a becsület sérülése előtti állapotot. Eszem ágában sincs, hogy Schmitt Pálnak megoldásokat vagy tanácsokat sugalljak arra vonatkozóan, hogyan óvja meg az úri becsületét. Az úri becsület fogalma manapság annyira felhígult, annyira kiüresedett, hogy a régi arisztokratikus módszer szóba se jöhet. A becsület ma már nem egy categoricus imperativus, hanem történelmi relikvia. Akkor pedig nem tök mindegy, hogy lemond vagy marad?
Válasz erre
2
2
Honfi-fi
2012. január 23. 14:50
Annyit mégis. Lehet sunnyogni, de csak a vak nemlátja, hogy a HVG 2 lépéssel előrébb jár, a történetben. Szép lassan adagolják a trutyit, amíg aztán már nyakig fog érni.
Válasz erre
4
11
Honfi-fi
2012. január 23. 14:48
Én, már nem mondok semmit, csak csendben, halkan szégyellem magam. Schmitt helyett is!
Válasz erre
8
12
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!