„Lépcsőház”, „elmosolyodik”, „halálhörgés”, „nőcsábász”, „papucs” – két angol diák mesél a magyar nyelv tanulása során szerzett tapasztalatairól.
Owen és Sui londoni lingvisztikai tanulmányaikat áttették ELTE-re. Tanáraik azt javasolták, ha kihívást keresnek, akkor egyértelműen a magyar nyelvet kell választaniuk, hiszen „ha minden nyelv egy drog lenne, akkor a magyar lenne a varázsgomba”.
Keresztény
FACEBOOK
RSS















Kommentek (29 db) időrend | fordított időrend | értékelés szerint
Szimpatikus srácok,remélem sikerrel járnak a magyar nyelv elsajátításában.
Részlet, egy interjúból, amit G.B.Shaw-val készítettek:
" Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni. A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal. Áttanulmányoztam néhány ősi nyelvet és akkor rádöbbentem, hogy azok lényegesen nagyobb erővel és pontossággal képesek közvetíteni az örök emberi gondolatot, mint a mi nyelvünk.
- Mondana erre néhány példát?
- Az idő rövidsége miatt most csak az általam legcsodálatosabbnak tartott magyar nyelvet vegyük példának. Erre a mindössze talán 30 millió ember által beszélt nyelvremekre utaltam abban a bizonyos, Ön által sejtelmesnek érzett megjegyzésemben. Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam ezt a nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációban, változtatni lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni, és hűségesen visszaadni. Ehhez képest (s itt bocsánatot kérek a tisztelt Hallgatóságtól!) sokszor úgy érzem, hogy a mi angol nyelvünkön a legtöbbször képtelen vagyok a közlendőm belső lelkiismeretem szerinti pontos visszaadására és ahelyett, hogy biztosan odatalálnék, ahová akarok, csak járom és járom az utam a körül a szólás-mondásunkban szereplő bizonyos bokor körül. (I am just going and going around the bush.)
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés,
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér...
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki \"slattyog\", miért nem \"lófrál\"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki \"beslisszol\", elinal,
Nem \"battyog\" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg...
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet...!
http://www.magyar-megmaradas.e..
... két angol diák mesél a magyar nyelv tanulása során szerzett tapasztalatairól.
Ahogy látom a képekről az egyikük kikérné magának, hogy ő angol. Egyáltalán nem használják az angolt, mint népnevet. Ők britek.
Még nem néztem meg afilemt, de az egyik ráadásul ír... (és olvas...)
Ezt egyszer Sinkovits mondta el, tán egy Rádiókabaréban.
Valóban! Nem gondoltam, hogy ennyire gazdag a magyar nyelv.
Ez nagyon kedves!
Még olvasni is szédületes.
Zseniális.
Ezt ismered?
http://grin.hu/mindburp/edes-e..
Élvezetes olvasmány!
Hát igen. Próbáljuk meg valamilyen idegen nyelven mondani: 'láthatnálak' (nem 'láthatlak' !!!).
Van egy szomorú hírem. Ez az egész egy jó nagy hoax! G. B. Shaw soha nem mondott ilyet. ezt kb egy évvel ezelőtt meg is írták a kutatók, akik megpróbáltak utána járni ennek a legendának.
Sőt! Azt írták: "aki egy kicsit is ismeri G. B. Shaw természetét, az tudja, hogy inkább leharapta volna a nyelvét, mint hogy ezeket a szavakat kimondja a magyar nyelvről..."
Egyébként az a rengeteget idézett Sir John Bowring idézet is hoax...:(((
link?
www.budapestcapitalscurumanyszkaja.gov.ro
Nem mindegy? De mondhatta volna, ez a lényeg! :-)
I could see you.
Bocsánat a késői válaszért, de dolgoznom kellett!
Nem internetes hír. (Nemcsak az internetről szoktam tájékozódni...:((()
Olvastam dr. Végvári József nyelvész idevonatkozó tanulmányát a Dobogó című újságban. Itt írja le, hogy az említett rádióban soha nem nyilatkozott G. B. Shaw...
Igen, de:
http://www.angoltanszek.hu/TUT..
Ja! Megnéztem a filmet, a másik srác meg minimum pakisztáni... :-))
.../TUT/tut.php?tid=571
Shaw a Pygmalionban a magyarokon gúnyolódik, a magyar a mucsai bunkó szinonímája, a Jókaitól lopott Kárpáthy Zoltán megszemélyesítésével. A filmváltozatban mintha valami állatbőrökbe burkolt barlanglakó lenne a Zoltán...
Hoax bizony.
Akit ismertem, hogy teljesen idegen létére nagyon jól megtanult magyarul az egy lengyel diák volt. Az angolnak akcentusa lesz. Ismerek egy olaszt aki régóta itt él és még mindig képtelen megérteni az olyan apróságokat, hogy:
1./ Péter eszi a kenyerEt
2./ Péter eszi a kenyerÉt
között csak egy vessző a birtokos eset. De nemcsak ez a különbség, hanem az, hogy az első variációban Péter csak eszik, a másodikban már arról van szó, hogy önállóan megáll a saját lábán, vagyis a saját kenyerét eszi.
A keleti nyelvek között pont a hindi az amelynek a hangzókészlete igen gazdag.
Hát ha belegondolunk, a Shaw szájába adott szavak a magyar nyelv anyanyelvi szintű ismeretét feltételeznék, ez pedig nyilván nem lehet igaz az ö esetében.
Persze ez nem változtat azon, hogy amit a tényleges szerző a szájába ad, azok szép gondolatok!
Nem szép gondolatok, hanem marhaságok. Annak a burjánzó szélhámos eszmeimportnek a tipikus része, miszerint mi, magyarok vagyunk a Választott Nép...
Sokan beszélnek butaságot, anno még az is népszerű nézet volt, hogy Ádám és Éva magyarul beszéltek a paradicsomban. Ezzel nem kéne foglalkozni, viszont minden nemzet büszke a saját értékeire!!
A nemzeti öntudat nagyon fontos minden nemzet számára.
Például gondoltad volna, hogy a norvég óvodások a saját nemzetük nagyszerűségéről szoktak indulókat énekelni?
Pedig az a "hűvös észak"...
Lőwy Árpád:
A MAGYAR NYELV VILÁGREKORDJA
Az uraság tekergeti
Nagy hevesen a leányt,
A kereskedő bedugja
Ecetes korsó gyanánt.
A kanonok gyügyölgeti
Vén szotykáját pamlagon,
A káplán meg cicerészni
Tanul kinn a falvakon.
Hivatalnok feleségét
Frütyögteti rendesen,
De befirkant az írnok úr
A szajhának, - csak legyen!
Doktor urak hersentenek
Szép taktusra csendesen,
A poéta meg befütyöl
Kedvesének ékesen.
A mészáros megdolgozza,
Ha megáll neki a lány,
Diákember keficél
Nagy sietve szaporán.
Ács a kurvát jól megmássza,
Parasztlegény kamatyol,
Úgy van írva krónikában:
A napszámos kubikol.
Bakancsosnak sok az esze,
Éjjel-nappal toszni jár,
S habár keményen teszi,
De csak tököl a huszár.
Csizmadia jól beszurkol,
Besuvickol a cipész,
A takács meg mityolgatni
Éjjel-nappal mindig kész.
Vasutas befüttyent hetykén,
S benyom a nyomdászlegény,
Brűgöl a cigány, és kupiz
A nyaviga hevenyén.
Besavanyít a szakács,
S a harangöntő bekólint,
Csesz a varga jókedvében,
Ősrégi szokás szerint.
A vadász lő - úgy, ahogy kell,
Ha a töltés jó kemény,
Bemázol a szobafestő,
Pettyent a vándorlegény.
Molnárember csak bugyizgat,
Besrófol a lakatos,
Kádárlegény beverni tud,
Becsavar az obsitos.
Becserez a tímárlegény,
Kéményseprő meg befűt,
A markőrők belökdösnek
Ahol lehet, mindenütt.
A gombkötő vígan pitykéz,
Kefekötő bekefél,
A tudós csak cicizni tud,
Újságíró meg petél.
Stibicel a szobalánnyal
A vigéc a hotelben,
Kanol a bakonyi kanász,
De sohase fotelben.
Búgat a bús disznóhajcsár,
Ökörhajtó besuhint,
Beheppent a fürge pinér,
A szakácsnő ha kacsint.
Benyes a szorgalmas kertész,
Becserrent a laboráns,
Bojtár gügyöl, s a frajlának
Behagyint a praktikáns.
A tornász meghúzza hölgyét,
És befúr az asztalos,
Megélvez a szolgabíró,
Ha a leány takaros.
A rézöntő meg becsörrent,
Patikárius meg beád,
Közösül a polgármester,
- Lassan mozgatva farát.
Befreccsent a tűzoltó, ha
Csőre kapja a leányt,
A dinnyecsősz meglékeli,
Ha a nő hagyja magát.
A konduktor sorba likaszt,
És szurkol a zord finánc,
Szakácsnőt a kapu alatt
Megböki az ordinánc.
Zsandárkáplán tíz körméről
Lekapja a menyecskét,
Furvézernek megdönteni
A lotyóját - gyerekség.
Koslat a falusi kántor,
És betol a péklegény,
Párzik a bús filozopter,
Minden hónap elsején.
Háziúr lakbérnegyedkor
Csinál két s több numerát,
Aki steigerolni szokott,
Annak semmi meg nem árt.
Azt mondja a nóta, hogy nincs
Se mennyország, se pokol,
Ennélfogva érthető, hogy
Még a pap is kupakol.
Szabósegéd megugorja,
Mint a kecske, ringyóját,
A kovács meg bever neki,
Szikrázik - az áldóját.
Az inas csak bagzani tud,
Hágni pedig a kocsis,
Vén baroneszt jól megcékel
Könyv nélkül a hajdú is.
Libapásztor zsákon tömi
A leánykát - hogy csak nyel,
A miniszteri tanácsos
Rendszerint már csak - ... figyel.
A széplélek csak kettyintget,
Szemlesütve, sötétben,
A nagy kujon megprütyköli
A legyet is röptében.
Hanem:
Szart sem ér a mesterségük,
Alhatnak ők afelül,
A hatökrös gazda baszik
A világon egyedül.
Meglehet, ezen diákok tanárai is ugyan ezt a hoaxot hallották, ezért ajánlották nekik az említett jelzőkkel a magyar nyelv tanulmányozását. :D
Bejelentkezés