Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

Zóna
2011. július 12. 14:06

Most már az a kérdés, hogy Olaszország és Spanyolország benn tud-e maradni a valutaunióban - vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. Meredeken drágultak az euróövezeti államok államadósságának törlesztéskockázati biztosítási tranzakciói.

Görögország törlesztésképtelenné válása és „valószínű kimenekülése” az euróövezetből „elkerülhetetlennek” tűnik, és most már inkább az a kérdés, hogy a két sokkal nagyobb déli tagállam, Olaszország és Spanyolország benn tud-e maradni a valutaunióban - vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A keddi londoni kereskedésben meredeken drágultak az euróövezeti és más EU-tagállamok államadósságának törlesztéskockázati biztosítási tranzakciói, jelezve a görög járványveszéllyel kapcsolatban kiújult piaci félelmeket. A CMA DataVision londoni piaci adatszolgáltató csoport szakelemzőinek kimutatása szerint Olaszország nem törlesztővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek díja csaknem a kétszerese a hónap elején mért, 170 bázispont körüli olasz CDS-árazásoknak.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/23643


61 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



Csak a görög helyzetről is számos elemzés, cikk lát folyamatosan napvilágot. Azonban egyik sem teszi fel a kérdést: hogyan lehet az, hogy 2003–2009 között a görög költségvetési hiány 100 milliárd eurót tett ki, a külső adósság mégis 240 milliárd euróval növekedett? Hol van az a 140 milliárd? A magyarázat pedig egyszerű: a különbség valakik vagyonát gyarapította: elsősorban a DeutchMark övezet bankjaiét.
Annak feltárása, hogy ez milyen mechanizmuson keresztül történt, már nem érdeke a nemzetközi médiának. Ezt valamennyi eladósodott ország esetében el lehet mondani, hiszen az elmúlt tíz évben a külső adósság számos dél- és közép-kelet-európai országban a sokszorosára nőtt, messze meghaladva az esetleges költségvetési hiánynak tulajdonítható mértéket.
Az egyik ok nyilvánvalóan az euró bevezetése. Az eladósodásra vonatkozó hosszú idősorok világosan mutatják, hogy az égbe szökő eladósodás 2002 körül indult be. A csodafegyvernek gondolt közös pénz visszafelé sült el.
Persze ennek belátásához az kellene, hogy ne csak az ún. maastrichti feltételek legyenek paraméterek, hanem a fizetési mérleg is. Pedig a fizetési mérlegeket hozza a Eurostat: pl. 2006-2009 között a DeutchMark övezet pozitívuma 1000 milliárd euró volt a többiek rovására, ebből 600 milliárd egyedül Németországé. Ahhoz hogy az EU egyben maradjon a fizetési mérlegeket ki kell egyenlíteni, ahogy az USA tagállamai között is megtörténik.


Jó, hát összeomlik az eurozóna, ilyen potomságok időnként becsúsznak. Na de komolyabb veszélyek is fenyegetik Ejrópát, itt van pl. a totalitárius magyar médiatörvény!


Reccsen egyet a nagy eu mint annak idején a nagy Szovjetunió és megint rájövünk, hogy csak magunkban bízhatunk.


Most nagyot fog koppanni az euro-neoliberál brancs.
Orbánékra kígyót békát kiabáltak a külön utas politikája miatt. Erre mi történik a valóságban?
A Matocsly-féle gazdaságpolitika működőképes, ezt már az egyébként cseppet sem barátságos hitelminősítők is elismerik.
Az európai neoliberalizmus pedig bukásra áll. Az Eu még az IMF-el összefogva sem képes kezelni a kialakult helyzetet Görögországban a megszokott módon. Sőt a válság jelensége csak terjed, és már Portugália mellett Olaszország is a tönk szélén táncol.


A frank hitelesek már csak abban bízhatnak, hogy sikerül beindítani max. teljesítményen a részecskegyorsítót, és a keletkező feketelyuk elnyeli Svájcot! :)


Szép példa az észak-európai gazdasági prosperitásra Izland és Írország esete.

Válaszok:
crm114 | 2011. július 12. 18:12
figyelmeztetés | 2011. július 13. 08:36

Az "ír csoda" szerkezete a spanyol "csodáéhoz" áll közel. Írország nem skandináv modellt követ. Izland speciális eset.


venni, vagy nem venni ? (€urót)
ez itt a kérdés ...

szerintem, a 2oo4. évi nyári olimpiai játékok megrendezése is odabaszott a görögöknek


Azzal résszel, mely szerint: "a nyugat modellje is hibás, és a mai jólét egyetlen valódi alapja az elődök sok évszázados munkájának a felélése" én is egyet értek, sőt én is erre a következtetésre jutottam, már többször le is írtam.
A neoliberalizmus ugyanakkor egyáltalán nem működik fekete Afrikában, rosszul működik latin-Amerikában. A gazdasági mintaország Kína pedig cseppet sem tiszta neoliberális gazdaság. Kína hivatalosan kommunista állam és ez nemcsak vörös zászlót jelent, hanem sok szociális intézkedést is, ami természetesen egy európai számára édeskevés, de a távol-keleten Indonéziához vagy Thaiföldhöz képest sok is.
Tiszta neoliberál rendszerben nincs minőségi ingyenes oktatás, és így nincs tömeges képzett munkaerő sem. A neoliberalizmusban csúcsra jutó kokainbárók, gerillavezérek és maffiózók pedig mini-szocializmusokat építenek a saját destruktív szervezeteik háttér bázisaként, amik sokkal több károkat okoznak a legrosszabb állami-szocializmusnál. Szinte az összes jelentős arab terrorszervezet szociális-segélyszerzetként is működik.
Arról kellene már egyszer és mindenkorra leszokni, hogy ELVEK és ***-izmusok mentén hozzunk kizárólag fontos döntéseket. Minden ***-izmus szélsőséges és hosszabb rövidebb távon belül destruktív. Az emberi gondolkodás és fogalomrendszer ugyanis még nagyon messze van attól, hogy akár csak közelítőleges pontossággal le tudja írni a világ működését. Aki ilyen téves "részletes térképeket" használ biztosan tévútra jut.
India sokkal neoliberálisabb mint Kína, de fejlődése közelében sincs a kínainak. Brazília pedig mostanában pont akkor kezdett el látványosan fejlődni, hogy a (neo)-vadkapitalista modellt elhagyva bevezetett számtalan szociális intézkedést.


Igazad lehet abban, hogy a nyugat-európai szocialista-piacgazdaság sokkal inkább politikai célokat szolgált a hidegháborúban, és nem egy önmagát fenntartó rendszer.
Nem túl meglepő módon azok a nyugat-európai államok gazdaságai prosperáltak a legjobbak, akik a legközelebb voltak a Szovjetunióhoz és a vasfüggönyhöz. Az NSZK és a Skandináv országok kiemelkedtek a nyugat-európai mezőnyből.
Ebben vastagon benne lehetett a USA keze. Volt hivatalos közvetlen pénzsegély is a Marsall-terv, de nyilván voltak egyéb szofisztikáltabb módszerek is. Például a katonai mega-beszállítók (tehát nem a szent piacról élő) amcsi óriások politikai unszolásra inkább európai beszállítóktól szereztek be termékeket támogatva ezzel a gazdaságukat és hanyagolták helyettük a latin-amerikaiakat.
Árulkodó, hogy a 2. világháború után porrá rombolt nyugat-Európa milyen hamar fel tudott emelkedni, újra tudta építeni magát. Még a háborús pusztítást elkerülő latin-amerika csak lassan fontolva tudott előre jutni.


"mi elmebeteg módon korlátozzuk a kapitalizmust, mi több lényeges területeken egyenesen gátat vetünk neki."

igen, ez a tapasztalat, amit hanyagolni kellene !!!
rengeteg papírt kell beszerezni a vállalkozásodhoz, akár egy évig is tarthat egy engedély beszerzése, még ha kened az ügyintézőt, akkor is, hogy basznák meg a korrupt állatjai !


Tyű! Megnéztem volna a Kiss prof. fejét, ha ilyen szöveget toltam volna neki az államvizsgán...


Sokkoló volt végigolvasni így egyben - dátummal - mindezt. De az tagadhatatlan, többé-kevésbé bejött...

Azt is érdekes lenne végignézni, hogy a mainstream gazdasági elemzők miket mondtak a helyzetekről milyen időpontokban. Amire én emlékszem, hogy 2009 nyarán lehetett olyan kommentárokat hallani, hogy a görögöknél megszorításokra lehet szükség.... Aztán súlyosabb megszorítások. Aztán mentőcsomag. Aztán államcsőd fellebegtetése. Mára gytilag az államcsőd tényként kezelése.
És ez így volt a többi, azóta "bedőlő" állammal is. Magyarán, ha a tendencia folytatódik, akkor bukta van Olaszországban, és Spanyolországban is. Azaz Európában is.


És itt visszakanyarodnék ahhoz, amit mondtál. "Jóléti állam" - itt bizonyosodik be, hogy tévút volt, és alapvetően - globális versenyt tekintve - tökéletesen fenntarthatatlan.

Ez egy konkrét - alapvetően politikai természetű - veszélyre született válasz volt az ötvenes években. Most jön el a böjtje...

Válaszok:
miertnememlekszem | 2011. július 12. 23:34
crm114 | 2011. július 13. 07:17

egyáltalán nincs bizonyítva, hogy magasabb újraelosztás/szociális állam = alacsonyabb versenyképesség.
a skandináv államok bírják a legjobban a versenyt Európában, pedig sokkal magasabb a redisztribúciós szint. ezek szerint ezek mégsem zárják ki egymást.

Válaszok:
crm114 | 2011. július 13. 07:00

Orbán Viktor kristálytisztán látja, hogy halott az EU és ennek következtében az euro is!

Ennyi...

Válaszok:
*ufó* | 2011. július 12. 23:47

viccölsz ? :)
mér vót akkor főnökfőnök az eu-ba, he ?
http://www.youtube.com/watch?v..

Válaszok:
Koko | 2011. július 12. 23:55

Semmi vicc, halálosan komolyan gondolom!

Recseg-ropog, az utolsókat rúgja az EU és valutája az euro...

Cáfold meg tényekkel, ha nem így van!

Válaszok:
*ufó* | 2011. július 13. 00:09

viki főnök volt az eu-bana bana
ez tény
ha kristálytisztán látja, hogy bukó az egész, akkor minek tette ezt ?
az elemi logikáról van szó
nem tudom, csak kérdezem, érted
http://www.youtube.com/watch?v..


"egyáltalán nincs bizonyítva, hogy magasabb újraelosztás/szociális állam = alacsonyabb versenyképesség"

Nincs bizonyítva általánosságban, de egy olyan korrupt országban, mint Magyarország, ez igaz.

Válaszok:
miertnememlekszem | 2011. július 13. 14:52

"Azt is érdekes lenne végignézni, hogy a mainstream gazdasági elemzők miket mondtak a helyzetekről..."

Nagyon sok elemző világosan megmondta, mi fog történni. Általában azok az elemzők, akik jól ismerik a gazdaságtörténetet, és tudják, hogy a "most majd másképp lesz" illúzió.


Jóléti állam vagy nyomorognak a polgárok - ez hamis dilemma.


Vicces, hogy mindenki gorogorszagot sajnalja, es valamifele osszeeskuvest lat a hatterben, de senki nem kerdezi meg, miert kellett az elmult 20 evben a goroknek hazudni az adottaguk mertekerol. Nem az EUval vagy az Euroval van a problema, hanem egyszeruen nem kell tobbet kolteni, mint amit az orszag megtermel. Ennyi. A politikuskonak oda kell allni es azt mondani nem lesz ber es nyugdij emeles, mert nem tudjuk kitermelni. Csak ezt senki sem meri megmondani, mert akkor biztos a masik part fog nyerni, mert az majd tovabb hazudik, hogy csak akarni kell es menni fog. Ameddig ezt a jatekot tovabb jatszak a politikusok, es nem neznek szembe es nem szembesitenek mindenkit a realitassal, addig csak halmozodni fog az adossag.


"Az Európai Únió erősebb mint fél évvel korábban."
Orbán, záróbeszéd.


Az Európai Unióval egyetlen egy baj van, ha itt a rendszer bukik, akkor azt mindenki megszívja, nagyok kevésbé, a kicsik és közepesek nagyon. Ha meg a rendszer életben marad, jön a föderáció, EU kormánnyal, EU pártokkal, EU irányítással és majdnem minden EU lesz egy idő után, kivéve a kultúra, ami valakiknek nem tetszik (pl. Jobbik) és valakiknek tetszik.

Válaszok:
NoCsak | 2011. július 13. 08:33

"EU kormány, EU párt, EU irányítás"
Soha nem lesz az USA-hoz hasonló Európai Unió!
Annyira nem hagyják ledöngölni magukat az európai országok,
mert az európai emberek több ésszel rendelkeznek.


Írországnak fene baja se lenne, ha nem vállal az állam garanciát a bankok adósságára.

Zsékről is le lehetne szállni már egy kicsit, az államok a nagy amerikai, nyugat-európai nyugdíjalapoknak tartoznak.

Kinek tartoznak az államok? http://nivo.blog.hu/2011/07/12..


Ha el nem is lopja, figyelemelterelésnek jó.


Visszafizethetetlen, az biztos.
Mondjuk az amik és a kínaiak kölcsönösen szorítják egymás nyakát: mert ha hirtelen jól leértékelnék a dollárt, a sárgák is rengeteget buknának az ügyleten, úgyhogy egyelőre még kiegyenlített az állás.
De az idő a kínaiaknak dolgozik.


Az USA adósbesorolása egy érdekes dolog. Egyrészt az USA rendkívül eladósodott ország, ha pl. az államadósságot az állam adóbevételeihez viszonyítjuk, de a GDP-hez képest is sok az adósságuk is rossz pályán van. Ha az USA egyszerűen egy ország lenne a többi között, akkor a legjobb esetben AA besorolással rendelkezhetne (a Dagongnál annyi), szvsz inkább A-val vagy BBB-vel.

Másrészt az USA nem pusztán az egyik játékos a világgazdaság nevű társasjátékban, hanem a játékvezető. Nem mehet csődbe, mert annyi zsetont (dollárt) ad magának, amennyire szüksége van. A dollár nem egy a többi pénznem között, hanem egyelőre "a pénz", pl. az olajat dollárért adják-veszik, erre reflektál a nemzetközi konfliktusok petrodollár-elmélete.

Természetesen ha az USA túl sok dollárt gyárt, akkor a dollár esik, és egy idő után megkérdőjeleződhet a dollár speciális státusza, és így az USA is elveszítheti a privilégiumait és a játék egyik szereplőjévé degradálódhat. Ekkortól kezdve az USA nem lesz per definitionem AAA adósságbesorolású állam. Ez azonban nem holnap lesz, többek között mert a döglődő euró nem kihívója a dollárnak.


Kína nem lesz szuperhatalom, az adottságai sem megfelelők hozzá, és a gazdasági kilátásai sem elég jók. A britek (relatív) hanyatlását nem vitatom, ez 1914 óta folyamatos. Az államadósságot meg nem kell úgy "visszafizetni", mint egy jövő szombatig kölcsönkért ötezrest.


Nem volt még ilyen nehéz helyzetben az Európai Unió soha. A közös pénzt használó tagállamok egy részének teljes eladósodása nagy borulással fenyeget.

Vagy szétesik az egységes piac, vagy pedig az EU nemzeti kormányai nem maradnak többek helyi önkormányzatoknál, és a legfontosabb ügyek irányítása Brüsszelbe kerül. Egyik út sem látszik megnyugtatónak.

Az unió mostani válsága arról szól, hogy egyértelműen kiderült: azoknak lett igaza, akik már a közös pénz ötletének felmerülésekor szóltak, hogy közös gazdaságpolitika nélkül őrültség közös pénzt használni. Ha viszont közös lesz a gazdaságpolitika, akkor hirtelen USA-szintű szövetséggé kell kovácsolni a különböző nyelvű és kultúrájú tagállamokat.


produktivitásban mindenesetre az elsők között vannak: http://en.wikipedia.org/wiki/L..(PPP)_per_hour_worked

legtöbbet költenek R&D-re.

a is igaz, hogy alacsonyabb (35-45%) újraelosztási rátával operáló gazdaságok is vannak elöl a listán (UK, US, Ausztrália).
de nem azt akarom bizonyítani, hogy magas redisztribúció = versenyképesség. viszont azt mutatja ez, hogy a versenyképesség egy magas redisztrib-val IS biztosítható (az más kérdés, hogy Magyaro-on a jelenlegi redisztribúciós szint tényleg fejlődés-visszafogó valószínűleg), meg egy privatizáltabb gazdasággal is.

de a utóbbi is qrvára a falnak tud menni, ld. a neoliberális mintaállam Írországot, ahol GYÖNYÖRŰ alacsony volt az:
- újraelosztás
- szociális kiadások szintje
- államadósság
- deficitek
A Cato Institute stb. 2000-2008 az egekbe dicsérte az "ír modellt".
és láss csodát, mi történt: kialakult egy ****szott nagy hitelbuborék, de nem ám az állam, hanem a privát bankszektor segítségével az ingatlanpiacon. amikor ez összeomlott, maga alá temette az egész gazdaságot, majd az államot is, miután az magára vállalta a GDP majd 100%-ára rúgó rossz hitelállományt, föl is ment az államadósság egy pár hónap alatt 20-ról 120%-ra.
szóval a képleted (neoliberalizmus = siker) leegyszerűsítő.

további korrekció: az USA-ban az államadósság Reagan és ifj. Bush alatt szaladt el totálisan, és hát nem éppen szockiadásokra, hanem a hadi-kiadások és a privatizált egészségügy eszement költségei miatt.
Clinton csökkentette az adósságot. Obama alatt a növekmény abszolút nem szockiadásokból származik, hanem a bankrendszer állami forrásokból történő rekapitalizációjából.
stb.


az a baj, hogy ha nem felel meg a modelled a valóságnak, akkor még tovább idealizálod és azzal veted össze az utóbbit, hogy megúszhasd a dolgot.

van 1 kézenfekvőbb interpretáció. Írországban a deregulált bankrendszer diszfunkcionális módon működött, nem a befektetésekbe, hanem ingatlanspekulációba öntötte a pénzt. ennek nyilván megvannak az okai az ír lakáshelyzetben stb., ezt nem ismerem. de mindenesetre ez nem állami politika volt, a spontán piaci koordinációnak lett ez az eredménye. az összeomlás amúgy Íro-ban elsősorban asszem az irodapiacon volt, nem a lakossági piacon.
azzal nincs elintézve, hogy "lakoltassák ki őket". ugyanis a teljes ír BANKRENDSZER is csődbe ment volna. ha ezen a ponton nem avatkozik be az állam, akkor valszeg tényleg összeomlik a gazdaság. a TÉNYLEGES kapitalista osztály (bankárok, nagyvállalati vezetők és tulajdonosok) kőkeményen azt akarta, hogy az állam rekapitalizálja a bankszektort, azaz mentse meg. speciel a "nép", meg a balosok nem ezt akarták, hanem mondjuk kisajátítást az állami támogatás fejében.
a mentőcsomagot a bankárok, tőkések kényszerítették ki, nagyon persze nem kellett,hiszen a nyugati államok pénzügyi vezetői maguk is azok (Paulson = Goldman Sachs CEO, Rubin = Citibank CEO stb.).
lehet h valami idealizált neoliberális izé szerint ez nem kapitalizmus volt már akkor, de a tényleges kapitalisták ezt akarták.
és valójában ez volt a kapitalista dolog. ugyanis itt nem csak arról van szó h hogyan mozog (zuhan) egy görbe a GDP-grafikonon, meg h a szerződések betartása. ui. a kapitalizmus társadalmi konszenzus kérdése is. van 1 fájdalomlimit, ami fölé jobb nem menni, mert akkor a rendszer kimondatlan alapjai (társadalmi béke) kerülnek veszélybe. tehát ez nagyon is része a rendszernek. és így látható mi egy neoliberális modell fenntartásának a valós társadalmi költsége. az ugyanis nem lett volna járható út, amit te mondasz. akkor jön egy 30-50%-os GDP-zuhanás, zavargások, politikai instabilitás, valszeg valami olyan politikai erő kerül hatalomra, ami viszont államosít stb. és valahogy megvédi a többséget. tehát akkor sokkal inkább vége lett volna a neoliberális modellnek, mint így. ezzel az aktív állami beavatkozással a fokozatos megszorítások útján stb. talán mégis fenntartható viszont az eddigi modell, de ezen az áron.
azaz a neolib modell csak nem-neolib eszközök periodikus bevetésével tartható fent.
lényege ugyanis az osztályhatalom egy formája nem holmi idealizált "szabadpiaci" bullshit. :)


egyébként tényleg nem a "kapitalizmus bukására" a példa (Írország), ezt én sem mondtam.
csak arra példa, hogy egy olyan kapitalizmus-formációban (ha tetszik "neoliberális"), ahol a szélsőséges oszcillációk generálására természetéből adódóan hajlamos pénzügyi rendszert totál eleresztik, ott bizony ennek az ára a periodikus pénzügyi válságok lesznek. és ekkor a modell fenntartásának kicsit fölmennek a költségei, és a szanálást csak az állam tudja megcsinálni, tehát a neoliberalizmus mint legitimációs ideológia ilyenkor lelepleződik (ti. hogy csak parasztvakítás).
ettől még amúgy lehet prokapitalista álláspontra helyezkedni, azt mondván, hogy de az egész rendszer még így is jobban megéri. csak azt nem tudom minek tagadni, hogy a kapitalizmus egy igen dinamikus, viszont válságokra hajlamos rendszer. és válságok idején vagy az állam vállalja a rendrakást (általában a csóróbbak kárára), vagy esetleg felrobban a társadalom és akkor lőttek a kapitalizmusnak is rossz (jó - nézőpont kérdése) esetben.

amúgy az általad nagyra tartott kelet-ázsiai autokratikus kapitalizmusokban gyakran elég szigorúan szabályozva van (vagy volt) a bankrendszer és a tőkeáramlás speciel. Kínában pl. még mindig állami asszem a teljes bankszektor. de amikor Korea stb. a "fölszállási periódusban" volt, akkor ott is ez qrva szigorú állami szabályozás alatt volt (pl. megtakarítások országból való kivitelét iszonyú keményen büntették!, tőzsdé külföldiek nem vásárolhattak, nem volt szabad tőkeáramlás stb.). sok szempontból ezek az ázsiai gazdaságok amúgy inkább egy tervgazdaságra hasonlítanak, mintsem a neolib szabadpiaci bullshitre. csak ott a tervezés állam-privát nagyvállalatok koordinációval valósul(t) meg, nem 100% állami tulajdonnal. nyilván ennek kulturális és társadalomszerkezeti okai is vannak.

(ami meg Magyaro-ot illeti, ez más. itt ugyanis a devizahitelekbe főleg a társadalom felső kb. 1/3-a merült el. az ő állami kimentésük gyakorlatilag egyfajta perverz újraelosztás lenne. másrészt itt valóban számítani lehetett a forint zuhanására, ha lesz 1 gazdasági válság. plusz a bankrendszer külföldi. tehát ez 1 másik történet.)


OK, ezt elismerem. bár latin-amerika mutatja, hogy ezen a jövedelmi szinten (~10.000 dollár/fő) egy sokkal alacsonyabb újraelosztás (latin-amerikában 10-30% általában) nem feltétlenül a gazdasági virágzással párosul.

ez persze kicsit rossz analógia megint, mert ott egész más a gazdaságszerkezet (resource curse stb.) és gyakran a kapitalizmus feltételei sincsenek meg (domináns jogrendszer által irányított gazdaság, szerződéses viszonyok, vmi oktatási rendszer stb.)


még egyszer: ami 2008-2009-ben "életképtelennek" tűnt egy pillanatra az nem a felelőtlenhülyeproli volt csak, hanem a Goldman-Sachs, Citibank, JPMorgan, Deutsche Bank, BNP Paritas, Anglo-Irish Bank, Erste stbstb volt.
érted, a teljes nyugati bankrendszer. plusz pl. az autóipar nagy része. és a kapitalisták (akik ezeknek a tulajdonosai) állatira NEM a "pusztuljon a férgese" mellé álltak, hanem az állami segítség mellé, ahogy ez minden válságban így szokott lenni.
és igazuk is volt (saját szempontjukból).
ha hagyták volna tönkremenni őket, az egész világgazdaság összeomlik és nem egy országban esetleg a tőkésosztálynak is annyi lett volna, vagy mindenesetre kiszámíthatatlanok voltak a lehetséges következmények.
ez volt a TÉNYLEGES kapitalisták véleménye.
az h az economic illiterate Ron Paul bácsi és néhány barom a Cato Institute-ban arrol hadovált, h "let the losers go bankrupt" lényegtelen, mert az igazi nagytőkések közben bent ültek a Treasury-nél és a bailout-ról tárgyaltak Paulson-nal, majd Geithner-rel.

kelet-ázsia: ezek szerint nem ismered ezeknek a gazdaságoknak a történetét. a pénzügyi rendszer tipikusan szigorúan szabályozva volt (gyakran részben állami), a gazdaságfejlesztés nem egyszer ágazati tervek formájában történt/-ik, amit az állam és nagyvállalatok együtt dolgoztak/-nak ki. de ezek ettől még magánvállalatok persze.
és egy szempontból tényleg neoliberálisok ezek a rendszerek valamennyire, ti. a szociális rendszer alulfejlettsége szempontjából. de a gazdaságfejlesztésben és a pénzügyi szabályozásban abszolút nem, vagy legalábbis amikor feljöttek a mai szintre, akkor NEM voltak azok (pl. Dél-Korea 1945-1998, a DK-ázsiai válság óta tényleg neoliberalizálódott erősen).



Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó