Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2010. december 26. 16:19

Sokmilliós roma esküvő, ahol a paralízises Santinóval végigcsináltatják az összes kötelező elemet, a menyasszonynak pedig még egy mosolyra sem futja.

 

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/16718


Összesen 64 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Amikor egy cigánygyerek bemegy az iskolába, két egymással merőben ellentétes környezettel és értékrenddel kell megküzdjön. Az otthonival, és az ezzel merőben ellentétes külső világéval.

A családjában etetik, ott érzi magát biztonságban. Hogy az az otthon milyen, az másodrendű akkor, amikor meg akarjuk érteni, hogy miért nem "hajlik a jó szóra", és miért hordozza tovább azt az életvitelt és szokásrendszert, amit otthon lát, hall, és tapasztal.

Mindannyian ilyenek vagyunk.

A cigány népesség integrálása csak akkor lehetne hatékony, ha a gyermekek intézményes nevelésével együtt a család gondozása és nevelése is megtörténne. Ugyanannyi évig, ameddig a gyermekek iskolába járnak. Így párhuzamosan lehetne közvetíteni a kultúra megváltozásához szükséges ismereteket, készségeket.

Erre azonban remény sincsen! Ma már olyan nagy a populáció, hogy melléjük HATÉKONYAN működő családsegítőt rendelni teljességgel lehetetlen.
Arról nem is beszélve, hogy sajnos nagyon sok családsegítő, gyermekvédő, jegyző, stb. akik találkoznak velük, tapasztalatlanok, képzetlenek és előítéletesek. Tehát a feladat ellátására alkalmatlanok.

Nagyon borúlátó vagyok e tekintetben. Talán az egyetlen esély magában a cigány értelmiséágben lenne. De a nagy többséget ők maguk, a cigány értelmiség is lenézi, eltolják maguktól, megtagadják a közösséget, szóba sem állnak egymással. Miközben természetesen van tiszteletreméltó kivétel!!!

Amit itt leírok, azt sok évtizedes tapasztalat alapján írom.
Nagyon sok jó adottságú cigánygyermeket tanítottam, de tehetség egyiknél sem bontakozhatott ki, mert amint kitörni próbált, amint segtíteni próbáltunk rajta, visszarántotta a szűk, "szociokulturális" környezete, a mintahiány és a társadalmi előítélet. Együtt! Ha ez a három dolog egyszerre nem áll rendelkezésre, nagyon kevés az esélye az egyes gyermeknek, hát még a rohamosan sokasodó cigányságnak. A továbbtanulásra beiskolázott cigánygyerekek döntő többsége csak statisztikában létezik, néhány hét, vagy hónap és sokan már ki is hullanak az iskolából. Sem az otthoni környezet nem segíti, (a lányokat kifejezetten húzza lefelé), az iskolák sincsenek felkészülve rá. Egyre gyarapodik a képzetlen, munkavállalásra ténylegesen alkalmatlan tömeg. És ha erről szólunk, a valóságot leírót, az igazat szólót támadják.

Amikor azt a szót hallom, hogy "esélyegyenlőség" feláll a ször a hátamon. Ilyen nincsen, de, sajnos még törekvés sem sok. A szoclib hatalom kifejezetten ellenük dolgozott.
Esélyegyenlőség akkor lenne, ha mondjuk minden magyar család vállalná egy-egy cigánygyerek felnevelését, mikozben azok szüleit is intenzív képzésben részesítik. De hát el tudják képzelni, hogy az oly nagyhangú jogvédő, liberális politikusaink megosszák otthonukat rászoruló cigánygyerekekkel? Vagy akár mások is?

Ami itt ma (és évtizedek óta) zajlik, az nem több, mint egy álságos, csupán jólhangzó szólamokban kimerülő felzárkóztatás. És egy ebből meglehetősen jól megélő réteg, jól megfizetett, kimeríthetetlen "feladata". (Micsoda "kutatási programok" futottak itt az elmúlt évtizedekben! - az Akladémiától lefelé minden szinten - Ha a felét odaadták volna az éhező, mezítlábas gyerekeknek, többre mentünk volna vele!) Miután - lássuk már be - teljesen értelmetlennek és meddőnek bizonyultak.

Az óra meg ketyeg!


"görcsösen igyekszenek megfelelni egy szigorú szertartásrendnek, hogy felmerül, vajon nem tévedünk-e, ha azt hisszük, nem képesek fegyelmet, rendet tanulni."

Örülök, hogy ezt a kérdést felhozza, mert alkalmat ad annak tisztázására, hogy a kérdéses képességek emberi, faji sajátosságok.

Ha ön vagy én abban a környezetben ébrednénk minden reggel és ott hajtanánk álomra a fejünket esténként, ahol ők, nos ugyanazt a "fegyelmet és rendet" sajátítanánk el, mint amit ezek a gyerekek.

Amikor egy 13 éves fiút megdorgáltam, mert elmesélte, hogy nehezen tanult, "tegnap a földöz B...ta a könyvet miatta", zavartam helyesbített: " a betonhoz b...tam".

Nem volt cinikus, tudta, hogy fontos nekem ami történik vele. Nem értette, hogy mi a bajom a mondatával. Náluk ez a köznyelv része.

És akkor jön a tanító és sarokba állítja vagy megbünteti. Vagy azt mondjuk rá, hogy nem képes megtanulni a tisztességes beszédet. Ugyanúgy képes lett volna pedig másként megtanulni, ha adott környezete (ebben az esetben a család) más mintát nyújt.


Ki kell ábrándítanom.

A cigányság körében egyáltalán nem több a Down-kóros (népnyelven, helytelenül mongolidióta), mint más populációkban.

A Down-kór (illetve tünetegyüttes, szindróma) kromoszómahiba miatt alakul ki, és az ok elsősorban a kései életkorban vállalt terhesség. (Lehet egyéb ok is) De a magzat időbeni vizsgálatával többsége kiszűrhető!!!!

Nem kisebb gond az életképtelen magzatok életbentartása, "magzatvédő" beavatkozásokkal. Feljavítják az akár életképtelen magzatot a megszületés kritérium határa fölé (leegyszerűsítve), de ettől még lehet, hogy alatta marad a normalitásnak. És akkor csodálkozunk, hogy ők meg az ők utódai már gyengébb teljesítményátlagot produkálnak. Bonyolult, valójában feltáratlan probléma!!!

Etnikai vagy hasonló összefüggés semilyen körülmények között nincsen!

Ez tájékozatlanságra vall.


Ezzel nem értek egyet, bár a látszat erre utal.

De az csak a látszat, mert miközben kialakítjuk a magunk véleményét, legtöbbször halovány gőzünk sincsen arról, hogy az adott gyermek milyen hatások, minták környezetében élte eddigi életét.

A családi minta!!!!

Válaszok:
nyugalmazott tanár | 2010. december 27. 21:03

Még csak annyit, hogy ha a problémamegoldásnak kizárólag az erőszakos mintáját ismeri egy gyermek, akkor ő is ezek közül fog választani, ha probléma elé kerül.

Sajnos e téren nagyon nagy a felnőttek és a MÉDIA szerepe, felelőssége!!!!


Elnézést, de az alapos átolvasáshoz több idő kellene.
Lementettem, majd visszatérhetünk rá.



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó