Kicsit drága ez a forradalom és szabadságharc

„A logikai lánc a következőképpen áll össze: Orbán mozgásteret akart magának csinálni, hogy teljesíthesse választási ígéreteit, ezért magasabb hiányt akart kialkudni magának. Ez nem sikerült, sőt Kósáék ámokfutása és Barroso rendreutasítása után valamit tenni kellett. Ekkor három nap alatt összetákolták a gazdasági akciótervet. Igen ám, de nem volt pénz adót csökkenteni. Erre bevetette a bankadó ötletét, amelyből éppen annyit szed össze, amennyivel csökkenti a cégek társasági adóját, és amennyibe kerül sok kisadó elengedése ugyancsak a vállalatoknak.

Itt azonban megállt a tudomány, és azon túl, hogy a bankadó több ponton joggal kritizálható, arra végképp nem volt válasz, hogy miként lesz ezekből a rögtönzésekből egy hosszabb távon is fenntartható egyensúlyi és növekedési pálya. Ez, és még pár dolog kiverte a biztosítékot az EU-nál és az IMF-nél, ezért azok faképnél hagytak bennünket, erre válaszuk Orbán meg szabadságharcot hírdetett és azt mondta, hogy nem is kell nekünk ez a ronda bank, punktum. Ez meg kiverte a biztosítékot a világban, és elkezdték eladni a forintbefektetéseket, ezért esik a forint árfolyama. A gyengébb forint viszont sokba kerül a devizahiteleseknek és a költségvetésnek.”